Találati lista:
111. cikk / 183 Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja
Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
112. cikk / 183 Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek, és a 0808-as nyomtatvány melyik soraiban kell ezeket szerepeltetni abban az esetben, ha munkavállalói részére önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást, amelynek mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot? A munkáltató a következő két megoldás közül nem tud választani: 1. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet a 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában tüntet fel. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel, tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54 százalékos szja-t és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. 2. A munkavállalótól nem kerül levonásra semmilyen járulék, a cég viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
113. cikk / 183 Beltag jogviszonyának utólagos megállapítása
Kérdés: Egy betéti társaságnál beltagváltás történt 2003. november 27-én. A társaságnak egy beltagja van, aki a cégvezetésre jogosult. A beltag semmilyen más biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik. Az APEH vizsgálatot tartott a bt.-nél a biztosítási jogviszony megállapítása céljából. Mivel a társaság 2003. és 2005. évben nem tevékenykedett, ezért erre a két évre nem állapított meg biztosítási kötelezettséget a beltagnak, így járulékfizetést sem a minimálbér figyelembevételével. 2004. és 2006. évre a tényleges és személyes közreműködés létrejött a beltag részéről, ekkor a minimálbér alapulvételével megállapították a biztosítási jogviszonyt, és előírták a járulékfizetést. Helyes-e ez a gyakorlat az APEH részéről? Véleményem szerint a beltagnak a létrejött tagsági viszonya után – kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó főállású tagként – 2003. és 2005. évben is legalább a minimálbér figyelembevételével a járulékokat meg kellett volna fizetnie.
114. cikk / 183 Nem működő bt. nyugdíjas beltagjának közterhei
Kérdés: Meg kell-e fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást és az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy betéti társaság nyugdíjas beltagja után akkor, ha a társaság nem működik, így a beltag sem részesül semmilyen díjazásban?
115. cikk / 183 Önkormányzati intézmény jogutód nélküli megszüntetése
Kérdés: Jár-e a közalkalmazottaknak felmentés és végkielégítés egy önkormányzati intézmény jogutód nélküli megszüntetése esetén, ha: – a nem jogutód, új gazdasági társaság továbbfoglalkoztatást kínál azonos munkakörben, illetve végzettségének megfelelően, de a közalkalmazott nem kíván vele munkaszerződést kötni, – az intézmény megszüntetésével a közalkalmazott feladat- és munkaköre, és ezzel közalkalmazotti jogviszonya is megszűnik 2008. szeptember 30-án? Kötelező-e a munkáltatónak írásban tájékoztatni a közalkalmazottat a megszűnés okáról, a felmentési idő mértékéről, annak ledolgozandó idejéről, valamint a végkielégítésről? Emelt összegű végkielégítés jár-e annak a közalkalmazottnak, aki 2008. május 9-én betöltötte az 57. életévét, a jogviszonya megszűnik 2008. szeptember 30-án, de még nem nyugdíjas?
116. cikk / 183 Nyugdíjas beltag közterhei
Kérdés: Meg kell-e fizetnie a tételes ehót és az egészségügyi szolgáltatási járulékot is egy betéti társaság egyetlen nyugdíjas beltagjának, aki személyesen is közreműködik a vállalkozás tevékenységében? Változik-e a helyzet, ha ez a beltag más EU-tagállam, illetve harmadik ország nyugdíjas állampolgára? Kell-e valamilyen közterhet fizetni a nyugdíjas beltag után, ha személyesen nem működik közre, a vállalkozás képviseletét pedig díjazás nélkül látja el?
117. cikk / 183 Egészségügyi szolgáltatási járulék
Kérdés: Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie július-augusztus hónapokra annak a diáknak, aki 2008. június hónapban leérettségizik és befejezi középiskolai tanulmányait, és 2008. szeptembertől nappali tagozatos főiskolai hallgató lesz? Hogyan változik a helyzet akkor, ha a diák 2 éves nappali tagozatos OKJ-s képzésben vett részt, és utána megy főiskolára? Mit kell tennie annak az érettségizőnek, aki 2008. augusztusában 1 évre Amerikába utazik, ahol egy közvetítő cégen keresztül hivatalosan munkát vállal, és ott fizeti a biztosítását is?
118. cikk / 183 Magyar cég külföldi állampolgárságú képviselőjének jogállása
Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak arra a társaságra, amely németországi képviseletére egy Németországban élő német állampolgárságú nyugdíjas személyt kíván megbízni?
119. cikk / 183 MLM rendszerből kapott jutalék GYED folyósítása alatt
Kérdés: Megszünteti-e az ellátásra jogosultságot a GYED alatt egy MLM rendszerből kapott jutalék, amely nem kizárólag saját munkavégzés után képződik? Magánszemélyként hová kell bejelentkeznie, és milyen bevallásokat kell küldenie a munkavállalónak? Terheli-e valamilyen társadalombiztosítási kötelezettség a német céget?
120. cikk / 183 Tb-járulék alapja
Kérdés: Meg kell-e minden esetben egyeznie a bruttó bérnek, azaz a személyi jövedelemadó alapjának a társadalombiztosítási járulék alapjával? Megteheti-e a munkáltató, hogy egy 86 300 forint bruttó munkabérrel foglalkoztatott dolgozó után 130 000 forint után vallja be a járulékokat, vagy mindenképpen 138 000 forint után kell megtenni a bevallást?
