899 talált állásfoglalás az egészségbiztosítási járulék kifejezésre

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot fizetnie egy 21 éves egyetemi hallgatónak, aki egy mezőgazdasági őstermelő családi gazdaságban végez munkát?

Kérdés: Érdemes-e a szülés várható időpontja előtt igénybe vennie a szülési szabadságot annak a biztosítottnak, aki 2003-tól jelenleg is munkaviszonyban áll, 2009. szeptember 1-jétől ikerterhessége miatt keresőképtelen, és a szülés várható időpontja 2009. december 30.? A dolgozó 2008. évi havi átlagos jövedelme 400 000 forint volt, 2009-ben pedig a minimálbér, de a munkáltatója a minimálbér kétszerese után fizette meg a járulékokat? Mi lesz a GYED alapja?

Kérdés: Jogosult lesz-e terhességi-gyermekágyi segélyre és GYED-re az a munkavállaló, aki az ekho szerinti adózást választotta, és 2010-ben szeretne szülni? A biztosított bejelentése a minimálbér alapján megtörtént, az a fölötti rész pedig ekhós.

Kérdés: Veszélybe kerülhet-e az ellátása, illetve keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége annak a bt.-tagnak, akit a főfoglalkozású munkahelyén baleset ért, azóta is korlátozott a mozgásában, baleseti táppénzt kap, de a társaságban tagként közreműködik, és tevékenységét otthon végzi?

Kérdés: Kell-e munkaadói járulékot fizetni a biztosítottá váló megbízott részére kifizetett megbízási díj után? Az APEH honlapjára véleményünk szerint ellentétes információk kerültek fel, hiszen egy 2009. június 4-ei állásfoglalás szerint "2009. január 1-jétől a munkaadó a munkavállalói járulékot a társadalombiztosítási járulékalap után köteles megfizetni. Társadalombiztosítási járulékalap: a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontjában és 20. §-ában meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj-tv. 21. §-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat és a borravalót." Egy 2009. május 6-án megjelent állásfoglalás értelmében viszont nem kell munkaadói, illetve munkavállalói járulékot fizetni például a Ptk. hatálya alá tartozó megbízási, valamint vállalkozási jogviszonyból származó jövedelmek után sem, vagy a gazdasági társaságok személyesen közreműködő tagjainak kifizetett jövedelme után, ha a személyes közreműködés nem munkaviszony keretében történik.

Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?

Kérdés: Kérheti-e a nyugdíj újbóli megállapítását az a személy, aki 2000-ben vonult nyugdíjba, az öregségi nyugdíja mellett is dolgozott egészen 2009. augusztus 31-ig, a nyugdíjjárulékot megfizette, így most már 53 év szolgálati idővel rendelkezik?

Kérdés: Mennyit kereshet, milyen és mennyi járulékot kell fizetnie annak az öregségi nyugdíjas, 62. életévét betöltött személynek, aki munkát szeretne vállalni?

Kérdés: A szabadság letelte után, vagy azonnal táppénzes állományba kerülhet-e az a kismama, akinek 2009. június 30-án lejárt a GYES-e, július 1-jén munkába állt, és a felgyülemlett szabadságát vette igénybe, de időközben kiderült, hogy ismét veszélyeztetett terhes? Milyen összeg lesz a táppénzének, a terhességi-gyermekágyi segélyének az alapja?

Kérdés: Mi a helyes megoldás az alábbi esetben? Egy foglalkoztató szlovák állampolgárokat kíván foglalkoztatni közalkalmazotti jogviszonyban, akik Szlovákiában fizetés nélküli szabadságon vannak, de az egészségbiztosítási járulékot fizetik maguk után. Emiatt az OEP nem hajlandó taj-számot kiadni nekik, a munkáltatónak viszont járulékfizetési kötelezettsége van, mivel a dolgozóknak nem állítanak ki E101-es igazolást, tekintettel arra, hogy csak egészségbiztosítási szempontból biztosítottak. Az OEP álláspontja, hogy a munkáltatónak a szlovák társadalombiztosítónak kellene fizetnie a járulékot. Az APEH szerint járulékköteles a bérük, de mivel az OEP nem ad taj-számot, nem tudják bevallani.