Külföldi napidíj járuléka

Kérdés: A külföldi napidíj adóköteles része után kell-e fizetni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban kifizetett szja alapját képező juttatások járulékalapot képeznek. A külföldi napidíj adóköteles része olyan költségtérítés, amely nem minősül természetbeni juttatásnak. Ebből következik, hogy az ilyen címen kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Többes jogviszony járulékkötelezettsége

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője megbízási szerződés keretében látja el ügyvezetői feladatait. Egy másik jogviszonyban tiszteletdíjat kap, amelynek összege magasabb, mint a kft.-nél felvett megbízási díj. Hogyan kell megállapítani a járulékfizetési kötelezettséget a kétféle jogcímen kapott jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] A biztosítási kötelezettséget minden, munkavégzésre irányuló jogviszonyban külön-külön kell elbírálni. Tekintettel arra, hogy az említett kft. ügyvezetője esetében mindkét jogviszonyban a megbízásra vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni, a kifizetett szja-alapot a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Rokkantnyugdíjas anyasági ellátása

Kérdés: Milyen pénzbeli ellátásra jogosult az a rokkantsági nyugdíjban részesülő dolgozó, aki 2001 októberétől munkaviszonyban áll, és 2002 augusztusában gyermeket szült?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 40. §-ában foglaltak alapján terhességi-gyermekágyi segélyre – többek között – az jogosult, aki a biztosítás tartama alatt szül, és a szülést megelőző két éven belül legalább 180 napi biztosítási idővel rendelkezik. Megállapíthatjuk, hogy a biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Felsőfokú oktatási intézmény hallgatójának foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterhekkel jár a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának napi 4 órás munkavégzésre szóló munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] Munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának biztosítási kötelezettségét ugyanúgy kell elbírálni, mint az egyéb munkaviszonyokat.A részmunkaidőben történő foglalkoztatás a közteherviselés megállapításánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Túlvont nyugdíjjárulék

Kérdés: Egy munkavállaló 2002 januárjában lépett ki, most pedig a 2001. évre vonatkozó nyugdíjjárulék-többletének visszafizetését kéri arra hivatkozva, hogy ezt elfelejtette szja-bevallásában rendezni. A túlvonás ténye a bemutatott bizonylatok alapján valóban fennáll. Ennek elszámolása kinek a feladata?
Részlet a válaszából: […] A többletként levont nyugdíjjárulék (tagdíj) elszámolása, a biztosított részére történő visszafizetése alapvetően a foglalkoztatót terheli, amelynek (akinek) erre a túlvonás észlelése után 15 nap áll a rendelkezésére [Tbj-tv. 24. § (5) bekezdése].Az egyidejűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Táppénz többes jogviszony esetén

Kérdés: Az egyéni vállalkozó 2002 januárjában heti 40 órás munkaviszonyt létesít, majd 2002 szeptemberétől keresőképtelen beteg. Jogosult-e táppénzre, mint munkaviszonyban álló biztosított, és mint egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] Jelen esetben egyidejűleg fennálló két biztosítási jogviszonyról van szó. Az Eb-tv. 43. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében a keresőképtelenséget, a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, valamint az ellátás összegét és mértékét mindegyik jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Gyermekápolási táppénz az apa jogán

Kérdés: A kétgyermekes család kisebbik gyermeke után az édesanya gyedben részesül. A nagyobbik gyermek megbetegedése esetén jogosult-e az apa gyermekápolási táppénzre?
Részlet a válaszából: […] Ha a közös háztartásban élő gyermek után az egyik szülő táppénzt vagy baleseti táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt, illetőleg gyermekgondozási díjat, vagy gyermekgondozási támogatást vesz igénybe, úgy a másik szülő gyermekápolási táppénzre szerezhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Járulékfizetés munkaügyi per után

Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
Részlet a válaszából: […] A vázolt esetben az esedékességet követően kifizetett juttatásról van szó. Az ehhez kapcsolódó járulékfizetési szabályok (Tbj-tv. 4/A. §) alapelve, hogy a késedelem miatt a munkavállalót sérelem a járulékfizetés, illetve az ellátások területén kár nem érheti. Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
1
…
89
90