tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

10 találat a megadott GYET-en lévő vállalkozó tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: GYET-ben részesülő beltag

Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége egy betéti társaság beltagjának abban az esetben, ha gyermeknevelési támogatásban részesül, és mellette 30 órás munkaviszonyt létesít?
Részlet a válaszból: […]folyósításának a tartama alatt.A Szocho-tv. 9. §-a (1) bekezdésének b) pontja, illetve a Tbj-tv. 28. §-a (1) bekezdésének b) pontja úgy rendelkezik, hogy mentesül a társas vállalkozó a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól a GYET folyósításának a tartama alatt.Ez azt jelenti, hogy ebben az időszakban a társas vállalkozónak csak a ténylegesen elszámolt, kifizetett tagi jövedelme után[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5999
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Főállású anya vállalkozásai

Kérdés:

Milyen közterheket kell megfizetnie annak a főállású édesanyának, aki egy betéti társaság ügyvezetője, és a társaságban személyesen is közreműködik, emellett pedig van egy egyéni vállalkozása is, ahol a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Kaphatja a GYET-et a vállalkozásai mellett, vagy meg kell szüntetnie valamelyiket?

Részlet a válaszból: […]kötelezettsége sincs a társaságban, illetve ha személyes közreműködésére tekintettel tagi jövedelmet vesz fel, akkor e tényleges jövedelem után kell leróni a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot. Egyéni vállalkozásában pedig az édesanya a biztosított társas vállalkozói jogállására tekintettel nem főállásúnak minősül [Kata-tv. 2. § 8. pontjának g) alpontja], és havi 25 ezer forintos tételes adó terheli.   Olvasói észrevétel (megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 350. számában – 2018.12.18.) Észrevétel: A Társadalombiztosítási Levelek 347. számában megjelent 5905. számú választ olvasva, úgy gondolom, hogy az idézett törvényhely [Tbj-tv. 28. § (1) bekezdés b) pont] alapján beáll a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség. A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk! A kérdésre adott válaszunk helyességét - megjegyezve azt, hogy a jogszabály ebben az esetben (is) kissé félreérhetően fogalmaz - a vonatkozó előírás szó szerinti idézésével támasztjuk alá. A Tbj-tv. 28. §-ának (1) bekezdése szerint tehát a Tbj-tv. 27. §-ában meghatározott járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül, b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -, c) csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben egyidejűleg részesül, d) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, e) fogvatartott, f) ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti. Témánk szempontjából a - kérdésben is említett - b) pontnak van jelentősége. Ebben a pontban szerepel ugyanis a gyermeknevelési támogatás (GYET), amely abban az esetben jár, ha a szülő vagy a gyám a saját háztartásában legalább három kiskorú gyermeket nevel. Az 5905. számú kérdésben szereplő édesanya[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5905

3. találat: GYET-ben részesülő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Valóban nem kell megfizetnie a közterheket annak az egyéni vállalkozónak, aki gyermeknevelési támogatásban részesül, és mellette folytatja a vállalkozási tevékenységét?
Részlet a válaszból: […]vállalkozó, illetve a társas vállalkozás, mint kifizető akkor is mentesül a különös szabályok alkalmazása (az adóalap legalább a minimálbér 112,5 százaléka) alól, ha a gyermeknevelési támogatás tartama alatt a vállalkozó tevékenységét személyesen folytatja.Felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben a gyermeknevelési támogatásban részesülő egyéni vállalkozó vállalkozói kivétet realizál, vagy átalányadózó, és van átalányban megállapított jövedelme, akkor ezek után az általános szabályok szerint a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót meg kell fizetnie. Ugyancsak az általános szabályok szerint kell járulékokat és szociális hozzájárulási adót fizetni akkor, ha a gyermeknevelési támogatásban részesülő társas vállalkozó személyes közreműködésre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. november 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4228

4. találat: Vállalkozás GYET alatt

Kérdés: Kell-e járulékokat fizetni annak a főállású édesanyának, aki vállalkozni szeretne?
Részlet a válaszból: […]vállalkozását személyesen nem folytatja.Adódik a kérdés, hogy mikor tesz eleget egy egyéni vállalkozó ennek a kritériumnak. Nyilván akkor, ha nem folytat bevételszerző tevékenységet, azaz a vállalkozásban nem történik munkavégzés: nincs bevétele, vagy bevétel esetén a tevékenységet alkalmazottak látják el.Tehát ha az édesanya vállalkozó, a GYES, GYET tartama alatt sem kell megszüntetnie a vállalkozását, sőt még szüneteltetést bejelentenie sem kell a minimumkötelezettség alóli mentesítés érdekében, de csak alkalmazottak útján folytathatja a tevékenységét.Itt jegyezzük meg, hogy 2013. január 1-jétől[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3933

5. találat: Többes jogviszonyú vállalkozó járulékfizetése GYET ideje alatt

Kérdés: Kell-e járulékot fizetnie egy főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki jelenleg GYET-en van, amelynek ideje alatt a vállalkozása nem működik, bevétele nincs, költséget nem számol el, a férjével közös kft.-ben viszont ő látja el az ügyvezetői tevékenységet? Az ügyvezetésért semmilyen jövedelmet nem vesz fel.
Részlet a válaszból: […]átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. Az egyéni vállalkozó az előbbiekben meghatározott járulékfizetési alsó határ után nem köteles nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt gyermeknevelési támogatásban részesül, kivéve ha a gyermeknevelési támogatás folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja [Tbj-tv. 29. § (4) bekezdés a) pont]. Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyidejűleg társas vállalkozónak is minősül, a társas vállalkozásnál[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. augusztus 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3824

6. találat: Közalkalmazott édesanya további jogviszonya

Kérdés: Közreműködhet-e személyesen a kft. tevékenységében az a főállású közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező édesanya, akinek 3. gyermeke után járó GYES-e 2010 szeptemberében lejárt, 2011 márciusáig szabadságát tölti, és utána főállású anyai státuszba szeretne kerülni? A kft.-nek ő az ügyvezetője, de ezért a tevékenységért nem vett fel megbízási díjat. Mikortól kerülhet főállású anyai státuszba úgy, hogy közben tagi jogviszony keretében, díjazás nélkül fejlesztési munkát végez a cégben? Mennyi a főállású anyának járó juttatás, és az után kell-e adózni, illetve vonnak-e belőle járulékot? Keletkezik-e valamilyen fizetési kötelezettsége a cégnek ezekben az időszakokban?
Részlet a válaszból: […]végez. Emiatt gyermeknevelési támogatásra csak a szabadság lejártát, illetőleg a közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését követően válhat jogosulttá, feltéve hogy fejlesztési munkát a társas vállalkozás tagjaként kizárólag az otthonában folytat. A gyermeknevelési támogatásra jogosultság szempontjából a tagi díjazásnak nincs jelentősége, a hangsúly az otthoni munkavégzésen van. A gyermekgondozási támogatás havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincadrésze jár. 2010-ben ez havi 28 500 forint összegű ellátást takar. A gyermeknevelési támogatás adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, ami azt jelenti, hogy ha nincs más jövedelme a magánszemélynek, akkor adómentes, de ha szerez más adóköteles jövedelmet is, akkor az adóalap megállapításánál figyelembe kell venni, azonban a rá jutó adót nem kell megfizetni. Tehát akár adókötelezettség is származhat belőle, ha az igénylő a magasabb adósávba kerül emiatt. A gyermeknevelési támogatásban részesülő személynek a támogatás összege után 9,5 százalék nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztár tagja esetén 1,5 százalék nyugdíjjárulékot és 8 százalék tagdíjat) kell fizetnie [Tbj-tv. 26. § (1) bekezdése]. A közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt - tehát 2010. szeptember és 2011. március között - akkor is, ha a szabadságát tölti, a kft.-ben a tagi munkavégzés, más szóval személyes közreműködés megkezdésének időpontjától járulékfizetési kötelezettség csak akkor keletkezik, ha a tag ezért külön díjazásban részesül [Tbj-tv. 31. § (4) bekezdése]. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése után a társas vállalkozásban tovább folytatott személyes közreműködésre tekintettel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. szeptember 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3094

7. találat: Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
Részlet a válaszból: […]mértékű társadalombiztosítási járulék, a foglalkoztatottat pedig a 6 százalékos egészségbiztosítási (2 százalék pénzbeli és 4 százalék természetbeni) és a 9,5 százalékos nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tag esetén 1,5 százalék nyugdíjjárulék és 8 százalék tagdíj) terheli. A tételes egészségügyi hozzájárulást a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt nem kell megfizetni, akkor sem, ha az ellátás folyósítása alatt az érintett személy olyan jogviszony keretében dolgozik, amely egyébként tételes egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséggel járna [Eho-tv. 7. § (1) bekezdés]. A személyes közreműködésről elmondható, hogy egy tagsági jogviszonyon alapuló írásos megállapodásban (társasági szerződésben, vagy a tagok különmegállapodásában) rögzített tevékenység végzését (szolgáltatásnyújtást) jelenti, melynek célja az adott társaság működéséhez, bevételszerző tevékenységéhez való hozzájárulás. A társasággal munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban álló tagok, illetve az üzletvezetést, képviseletet ellátó tagok nem minősülnek személyes közreműködőnek. A személyes közreműködést a tag ingyenesen és ellenérték fejében egyaránt végezheti. A Tbj-tv. 4. § d) pontja értelmében a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködő tag - feltéve hogy a munkavégzése nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik - társas vállalkozónak minősül, s mint ilyen az 5. § (1) bekezdésének f) pontja alapján biztosítottnak minősül. A biztosítási kötelezettség a tényleges és személyes közreműködés kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn, ezzel egybeesik a járulékfizetési kötelezettség, és az ellátási jogosultság kezdő és befejező időpontja is. Ha a személyes közreműködés kezdő, illetve befejező időpontja nem állapítható meg, úgy a társasági szerződésben meghatározott időpont az irányadó, ennek hiányában a személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a társaság a tevékenységét a Gt. rendelkezései szerint megkezdheti. A társas vállalkozó részére a személyes közreműködéséért kifizetett díjazást az Szja-tv. 24. § c) pontja értelmében nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni, mely a Tbj-tv. 4. § k) pontja szerint járulékalapot képező jövedelemnek minősül. A társas vállalkozásnak a biztosított társas vállalkozó után a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem alapulvételével - de havonta legalább a minimálbér kétszerese, illetőleg ha a ténylegesen kifizetett (juttatott) jövedelem ennél kevesebb, akkor az Art. 31. § (2) bekezdés szerinti járulékbevallásban ezt a tényleges jövedelmet feltüntetve, de ez esetben is legalább a minimálbér után - kell a társas vállalkozást és a társas vállalkozót terhelő járulékokat levonnia, bevallania és megfizetnie (Tbj-tv. 27. §). Tehát a főállású társas vállalkozó után legalább a minimálbér után akkor is járulékot kell fizetni, ha jövedelmet az adott időszakban egyáltalán nem szerez. A társas vállalkozást a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 26 százalékos, az e fölötti rész után 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék, a társas vállalkozót pedig a 6 százalékos egészségbiztosítási (2 százalék pénzbeli és 4 százalék természetbeni) és a 9,5 százalékos nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tag esetén 1,5 százalék nyugdíjjárulék és 8 százalék tagdíj) terheli. A 2010-től hatályos szabályok értelmében a társas vállalkozást terhelő társadalombiztosítási járulék mértéke 27 százalékra módosul, a társas vállalkozónak pedig 7,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot (2 százalék pénzbeli és 4 százalék természetbeni, 1,5 százalék munkaerő-piaci),[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. október 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2759

8. találat: Főállású anya személyes közreműködése

Kérdés: Egy társaság két 50-50 százalékos részesedéssel rendelkező magánszemély tulajdonában van. Az egyik tulajdonos jelenleg főállású anya, de ő látja el az ügyvezetői teendőket, ezen túl pedig a társaság tényleges árbevételszerző tevékenységében (munkaruhavarrás) is közreműködik. Köthető-e megbízási jogviszony a tényleges munkavégzésre havi 5000 forint összegű megbízási díj ellenében, ha az ügyvezetést is megbízási jogviszony keretében látja el, de ezért díjazásban nem részesül? Milyen közterheket kell megfizetni utána, és nem kerül-e veszélybe a gyermeknevelési támogatása?
Részlet a válaszból: […]díjazásért. Ebben az esetben munkabére után ugyan meg kell fizetni valamennyi járulékot (29 százalék társadalombiztosítási járulék, 9,5 százalék nyugdíjjárulék és 6 százalék egészségbiztosítási járulék), viszont teljes körű biztosítással rendelkezik, így keresőképtelensége esetén táppénzre jogosult. Mentesül a cég a tételes eho alól, és az érintett - tekintettel az adójóváírásra - lényegében a személyi jövedelemadó alól is. Természetesen, az ügyvezetői teendőket továbbra is végezheti megbízás keretében, díjazás nélkül a tag, a tényleges munkára (varrás) viszont mindenképpen a részmunkaidős munkaviszonyt ajánljuk, tekintettel a tevékenység jellegére,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. július 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2263
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Anyasági támogatásban részesülő kft.-tag járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni az után az anyasági ellátásban részesülő kft.-tag után, aki a cégnél 4 órában dolgozik, és az ügyvezetői teendőket is ellátja?
Részlet a válaszból: […]társadalombiztosítási járulékot, 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és 7 százalék egészségbiztosítási járulékot kell fizetni, ha - tiszteletdíja nem éri el az említett összeghatárt, akkor 11 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli, amennyiben - nem részesül tiszteletdíjban, akkor vele kapcsolatban e jogviszonya alapján járulékfizetési kötelezettség nem merül fel. A kérdésben - a fennálló jogviszony és a konkrét tevékenység megnevezése nélkül - utalás történik arra is, hogy a tag - az ügyvezetői teendők ellátásán túl - munkát is végez a társaságban. Erre a következők szerint kerülhet sor: - munkaviszony keretében (feltéve hogy tagként nem rendelkezik meghatározó (50 százalékot meghaladó) tulajdoni részesedéssel a cégben, - tagsági jogviszony alapján társas vállalkozóként (ebben az esetben az erre tekintettel kiosztott járulékalapot képező jövedelem, de legalább havi 131 ezer forint [vagy a minimálbér] alapulvételével meg kell fizetni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 7 százalék egészségbiztosítási járulékot), illetve - megbízási jogviszony keretében. Ebben az esetben szintén a minimálbér 30 százalékát elérő jövedelem a biztosítási kötelezettség feltétele, ám[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. szeptember 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1916

10. találat: GYET-en lévő beltag járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetnie egy betéti társaság beltagjának, aki GYET-en van, de bevételt is számláz?
Részlet a válaszból: […]társadalombiztosítási, a 4 százalékos természetbeni és a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot is meg kell fizetni. Jövedelemfelvétel hiányában a minimálbér alapulvételével köteles a társaság az előzőekben említett járulékokat megfizetni [Tbj-tv. 27. § (1) bekezdése]. A kérdéses esetben ugyanis a járulékalap alsó határát nem lehet arányosan csökkenteni a gyermeknevelési támogatás folyósításának időtartamával, mivel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. július 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1866