GYES-en lévő munkavállalót foglalkoztató munkáltató közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van, és kell-e ehót fizetnie annak a munkáltatónak, amely egy másik munkáltatónál heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkező munkavállalót foglalkoztat, aki jelenleg GYES-en van?
Részlet a válaszából: […] ...Utána az "új" munkáltatónak 29százalékos társadalombiztosítási járulékot kell fizetni, míg a munkavállalótól9,5 százalék nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagság esetén 8 százaléktagdíjat és 1,5 százalék nyugdíjjárulékot) és 6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók munkaideje

Kérdés: A 2 havi munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozók munkaszerződésében kötelező-e feltüntetni a ledolgozandó maximális munkaórák számát? Nem jelent-e problémát egy munkaügyi ellenőrzés során, ha a munkaszerződésben a munkáltató kikötötte, hogy bármennyi túlmunka ellentételeként összesen 2 óra túlóraátalányt fizet?
Részlet a válaszából: […] ...értéket.A munkaügyi ellenőrzésnek egyébként nem képezi tárgyát azátalány mértékének vizsgálata. A rendkívüli munkavégzés utáni díjazásátalányban történő megállapításával kapcsolatban fontos tudni, hogy az átalánycsak a rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Munkavégzés pihenőnapon

Kérdés: Megilleti-e a rendkívüli munkavégzésért járó díjazás azt az osztályvezető főorvost, aki a heti pihenőnapján – szombaton vagy vasárnap – eseti jelleggel, három órában ellátja az osztályon fekvő betegeket, ezzel segítséget nyújtva az ügyeletes orvosnak? Ezt a tevékenységet más esetben a beosztott orvosok látják el, szintén az ügyeletet adó orvossal párhuzamosan, az osztályvezető főorvos így beosztott orvosi tevékenységet végez.
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzés, az ügyelet és a készenlételrendelésének feltételeit, valamint a készenlét és a készenlét alatt elrendeltmunkavégzés díjazását egyaránt magában foglaló átalánydíjazás mértékét, illetveaz ügyelet díjazását,g) külön törvény vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.
Kapcsolódó címkék:  

Rokkantnyugdíjas öregségi nyugdíjkorhatára

Kérdés: Véglegesített rokkantsági nyugdíjas 59 éves hölgy elmehet-e öregségi nyugdíjba, ha rendelkezik a reá irányadó szolgálati idővel? Beszámítanak-e a szolgálati időbe az egyetemi évek is?
Részlet a válaszából: […] ...jelenleg hatályos nyugdíjjogszabály, a Tny-tv.rendelkezése szerint a rokkantsági nyugdíjas öregségi nyugdíjra nem jogosult.Csak abban az esetben szerezhetne jogosultságot öregségi nyugdíjra, ha arokkantsági nyugdíja megszűnne. Mivel a kérdező nem írta meg, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy szolgálati ideje és nyugellátása

Kérdés: Szolgálati időt képez-e a rendszeres szociális járadék folyósításának időszaka annak az 1952-ben született, 33 év munkaviszonnyal rendelkező személynek az esetében, aki jelenleg 50 százalékos rokkant? Mikor és hogyan mehet nyugdíjba?
Részlet a válaszából: […] ...tisztázni azt a kérdést, hogy kitekinthető rokkantnak a jelenleg hatályos, valamint a 2008. január 1-jét megelőzőenérvényes nyugdíjjogszabályok szerint.A régi szabályok alapján azt lehetett rokkantnak tekinteni,aki munkaképességét 67 százalékban elvesztette,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Rokkantnyugdíjas rehabilitációs járadékossá válása

Kérdés: Továbbra is jogosult lesz-e a nyugdíjasként megkapott kedvezményekre (utazási utalvány, 13. havi nyugdíj, évenkénti rendszeres emelés) az a korábban rokkantnyugdíjas személy, aki egészségi állapota javulása miatt rokkantnyugdíjra már nem, de rehabilitációs járadékra jogosult? Miért nem kapja meg a soron következő nyugdíjemelést?
Részlet a válaszából: […] ...felsorolt kedvezmények – a 13. havi nyugdíj kivételével -a rehabilitációs járadékban részesülő személyeket is megilleti. Ennekmagyarázata, hogy a Tbj-tv., valamint a Tny-tv. is a saját jogú nyugellátásokközé sorolja a rehabilitációs járadékot.A Tny-tv. az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 28.

1950-ben született előrehozott öregségi nyugdíjas közalkalmazott kereseti korlátja

Kérdés: Vonatkozik-e 2010-től a minimálbér tizenkétszeres összegében meghatározott kereseti korlát arra az 1950. szeptember 30-án született nőre, aki 2007. október 1-jétől előrehozott öregségi nyugdíjba vonult, de tovább dolgozik főállású közalkalmazottként?
Részlet a válaszából: […] ...2010. január 1-jétől valamennyi 62 évesnél fiatalabböregségi nyugdíjas munkavállalóra vonatkozik a Tny-tv. 83/B. §-ábanmeghatározott azon korlátozás, hogy amennyiben az általa fizetendőnyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 28.

Nyugdíjas szülő munkavégzése

Kérdés: Végezhet-e munkát a gyermeke üzletében a nyugdíjas szülő úgy, hogy semmilyen díjazásban nem részesül?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályi akadálya annak, hogy a nyugdíjas szülő agyermeke üzletében díjazás nélkül közreműködjék.Amennyiben viszont az érintett mégis díjazásban részesül,akkor jogviszonyát már nem lehet segítő családtagként elbírálni, mivel aTbj-tv. 4. § g)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 28.
Kapcsolódó címkék:  

Uniós tagországbeli vezető tisztségviselő díjazásának közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékvonzata van egy Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság uniós tagországbeli állampolgár vezető tisztségviselője (felügyelőbizottsági tag) díjazásának?
Részlet a válaszából: […] ...g) pontja szerinti]szabályokat kell alkalmazni. Ennek megfelelően a választott tisztségviselőreakkor terjed ki a biztosítás, ha tiszteletdíjának havi összege eléri aminimálbér 30 százalékát, vagy naptári napokra számítva ennek harmincadrészét.Ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 28.

Magán-nyugdíjpénztári tagság érvényesítése

Kérdés: Mi a helyes eljárás és mi a munkáltató feladata az alábbi esetben? Belépett a céghez egy dolgozó, akinek az előző munkahelyéről leadott okmányain OTP magán-nyugdíjpénztári tagság szerepelt. A dolgozó is így nyilatkozott, azonban a záradékolt belépési okiratot nem tudta leadni, mert – nyilatkozata szerint – elvesztette. A munkáltató hivatalból megkérte a záradékolt okiratot a nyugdíjpénztártól, amely közölte, hogy a dolgozó tagságát 2006-ban elutasították, mivel a területileg illetékes nyugdíjpénztárba kell beléptetni a határidőből való kicsúszás miatt, tehát időben nem élt választási jogával. A cég levélben felkereste a munkavállaló előző két munkáltatóját, hogy mi alapján utaltak az OTP Magánnyugdíjpénztárba. A munkáltatók közölték, hogy csak a dolgozó nyilatkozata és az azt megelőző munkáltató által kiadott okmányok alapján. A dolgozónak már 8 munkahelye volt, az első munkaviszonyát 2001. október 15-én létesítette.
Részlet a válaszából: […] ...a záradékolt belépési nyilatkozatot, az mégmagyarázható, viszont teljesen érthetetlen, hogy a munkavállalónak, illetve azOTP Magánnyugdíjpénztárnak évekig "nem tűnt fel", hogy semmi közük egymáshoz.Elgondolkodtató az a lehetőség, hogy mi lett volna, ha minderre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 28.
1
393
394
395
556