Munkavégzés CSED mellett

Kérdés: Egy pénzügyi tanácsadó kft. alkalmazottja hamarosan szül. Munkájára és szakértelmére a társaságnak továbbra is szüksége van, ezért az anya csak a kötelező legrövidebb időt, tudomása szerint két hetet szeretne otthon tölteni. Erre az időszakra CSED-et venne igénybe, majd munkába állna.
Igényelhet ezt követően azonnal GYED-et, vagy csak GYES-re lehet jogosult? Megoldást jelenthet, ha átmenetileg a társaság egyik alvállalkozójánál létesít jogviszonyt, és a kft. ezen keresztül veszi igénybe a munkáját?
Részlet a válaszából: […] ...az édesanya legalább két hetet köteles igénybe venni. Tartamára – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – csecsemőgondozási díj illeti meg.Ami a CSED melletti munkavégzést illeti, az Eb-tv. 41. szakasza kategorikusan fogalmaz, miszerint nem jár csecsemőgondozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. október 6.

Román magánszemélynek fizetett jogdíj

Kérdés: Egy magyar illetőségű egyesület jogdíjat fizet egy román illetőségű magánszemélynek. A magyar–román kettős adóztatási egyezmény szerint az egyik szerződő államban keletkező, a másik szerződő államban illetőséggel rendelkező személynek fizetett jogdíj az illetőség államában adóztatható. A jogdíjat ugyanakkor a forrás állama is megadóztathatja, de az ott felszámított adó – ha a kedvezményezett a jogdíj haszonhúzója – nem haladhatja meg a jogdíj bruttó összegének 10 százalékát. Az „adóztatható” megfogalmazás alapján választható az a megoldás, hogy a magyar egyesület ne vonjon le adót, hanem a román illetőségű magánszemély a teljes adót Romániában fizesse meg?
Részlet a válaszából: […] ...1. pontja alapján: „Az egyik szerződő államban keletkező és a másik szerződő államban belföldi illetőségű személynek kifizetett jogdíj ebben a másik államban adóztatható.” E főszabály alapján annak az államnak van joga megadóztatni a jogdíjjövedelmet, ahol...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. október 6.

Megbízási jogviszony bejelentése elévülés után

Kérdés: Egy betéti társaság 2019 januárjától 2020 februárjáig megbízási jogviszonyban foglalkoztatott egy személyt. A biztosítási kötelezettség elbírálásakor a havi jövedelmet tévesen a garantált bérminimum 30 százalékához viszonyította, ezért nem állapította meg a biztosítási kötelezettséget. Ez az időszak hiányzik az érintett nő jogosultsági idejéből. Pótolhatja a bt. utólag a biztosítotti bejelentést és a járulékfizetést, és ha igen, milyen módon, figyelemmel a Tbj-tv. 75. §-ának (3) bekezdésére és 78. §-ára?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 75. §-ának (3) bekezdése arról rendelkezik, hogy amennyiben a bevallási kötelezettség teljesítése, vagy a már teljesített nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás módosítása a 2008. évet megelőző időszakra, illetve az Art.-ban meghatározott elévülési időn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. október 6.

CSED halva született gyermek után

Kérdés: Egy munkavállaló első gyermekének születését 2026. szeptember 25-re várták. A dolgozó 2026. szeptember 1-jétől vette igénybe a szülési szabadságot, és ettől a naptól CSED-ben részesült. A gyermek 2026. szeptember 22-én halva született. A CSED-et ezt követően még 15 napig, 2026. október 7-ig folyósították, egy társadalombiztosítási kifizetőhelyi ügyintéző szerint azonban az ellátás ennél hosszabb ideig jár. Meddig jogosult a munkavállaló CSED-re?
Részlet a válaszából: […] ...Eb-tv. 40. §-ának (3) bekezdése szerint a csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A szülési szabadság időtartamát az Mt. határozza meg. Az anya huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult, melyből legfeljebb négy hét a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. október 6.

Megszűnt párhuzamos munkaviszony jövedelme a CSED és a GYED alapjában

Kérdés: Egy édesanya második gyermeke 2026. november 11-én tölti be a harmadik életévét, harmadik gyermeke pedig várhatóan 2027 márciusában születik meg. Az anya jelenleg heti 20 órás munkaviszonyban áll, amelyben gyermekgondozás miatt fizetés nélküli szabadságon van. A GYES megszűnését követően, 2026. november 12-től december 31-ig a felhalmozott szabadságát töltené; havi bruttó munkabére 350.000 forint. Emellett 2026. október 1-jétől december 31-ig egy családi vállalkozásnál is határozott idejű munkaviszonyt létesítene. Beszámítható-e az ebből származó jövedelem a CSED és a GYED alapjába annak ellenére, hogy ebben a jogviszonyban nem szerez 365 nap biztosítási időt, és a két munkaviszony egy ideig párhuzamosan áll fenn? Mekkora munkabér szükséges a maximális GYED eléréséhez, és milyen kockázatokra kell figyelni?
Részlet a válaszából: […] ...családi céges munkabér pontos összege jelenleg nem határozható meg, mert a 2027. évi minimálbér még nem ismert, és a szabadságdíj, valamint a 2027 elején megszerzett jövedelem is befolyásolja az alapot. Kizárólag szemléltetésként, 374.600 forintos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. október 6.

Minimumjárulék-alap a pénzbeli ellátások számításánál

Kérdés: Beleszámít a ténylegesen meg nem szerzett járulékalaprész a táppénz, a CSED és a GYED alapjába, ha a biztosított járulékalapját a minimumjárulék-alapra vonatkozó szabályok alapján ki kell egészíteni, vagy csak a ténylegesen megszerzett, járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe? A szakmai értelmezés szerint a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alóli mentességet nem önmagában a keresőképtelenség, hanem a táppénz folyósítása alapozza meg. Figyelembe vehető ezért az ellátás alapjának megállapításakor a táppénzfolyósítással érintett időszakra elszámolt járulékalap-kiegészítés?
Részlet a válaszából: […] ...alsó határ és a biztosított tényleges jövedelme közötti különbözet nem számítható be a táppénz, a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj alapjába. Ez az összeg ugyanis nem a biztosított által megszerzett jövedelem, hanem kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. október 6.

Öregségi nyugdíj nyugdíjkorhatár betöltése előtt

Kérdés: Megállapítható-e méltányosságból az öregségi nyugdíj a nyugdíjkorhatár betöltése előtt?
Részlet a válaszából: […] ...Tny-tv. hatályos szabályai erre sajnos nem adnak lehetőséget. Az öregségi nyugdíj legkorábban a nyugdíjkorhatár betöltésekor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a résznyugdíjhoz legalább tizenöt év, a teljes öregségi nyugdíjhoz pedig húsz év szolgálati idővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. október 6.

Munkabérletiltás fix összegben

Kérdés: A végrehajtást kérő és az adós megállapodása alapján a végrehajtó havi fix összegben határozta meg a munkabérből történő letiltást. Hogyan kell ebben az esetben alkalmazni a letiltás általános szabályait, különösen a levonásmentes munkabérre és a korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható összegre vonatkozó rendelkezéseket? Mi a munkáltató teendője, ha a fix összegű letiltás mellé a végrehajtó újabb letiltást ad ki?
Részlet a válaszából: […] ...terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magánnyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad – a végrehajtói döntés betartása az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. október 6.

Kedvezmények szakképzési munkaszerződés megszüntetése esetén

Kérdés: Hogyan érinti az egyéni vállalkozó által igénybe vett szociálishozzájárulásiadó-mentességet, illetve adókedvezményt, ha az általa 2025. december hónaptól szakképzési munkaszerződés alapján foglalkoztatott munkavállaló 2026 szeptemberétől nem folytatja a tanulmányait, és a munkaviszonyát is megszüntette a vállalkozónál?
Részlet a válaszából: […] ...elvesztésével jár, amit a kifizetőnek önellenőrzéssel rendeznie kell.Ugyanakkor a szakképzési munkaszerződés alapján kifizetett díjazás szociális hozzájárulási adó alóli mentességét mindez nem érinti.(Kéziratzárás: 2026. 09....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 22.

Nyugdíjjogosultság visszamenőleges érvényesítése

Kérdés: Befolyásolja bármilyen módon az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét, ha egy kft.-ben munkaviszony keretében dolgozó tag év közben visszamenőleg érvényesíti a nyugdíjjogosultságát? A munkavállaló havi bruttó munka-bére 500 ezer forint.
Részlet a válaszából: […] ...saját jogú nyugdíjas munkaviszonyban álló dolgozó kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, ami azt jelenti, hogy nem terjed ki rá a biztosítási kötelezettség, tehát munkabérét társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó nem terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 22.
1
2
3
…
566