tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

7 találat a megadott munkaidő megállapítása tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Munkaidő készenléti jellegű munkakörben
Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben van mód egy telepőr napi 9 órás részmunkaidőben történő foglalkoztatására úgy, hogy a minimálbér arányos részében (161 000/12×9), 120 750 forint alapbérben állapodnak meg a felek? A munkáltatónál 6 havi munkaidőkeretben, rendes beosztás szerint 14 és 24 órára vannak beosztva a dolgozók úgy, hogy egy nap munkavégzést követően két pihenőnap következik. A havi 2008-as járulékbevalláson részmunkaidősként kizárólag az 1-39 órában foglalkoztatottakat lehet jelenteni, a heti 45 órás munkavállalót csak főállásúnak fogadja el, mivel ez több mint 40 óra. A 20T1041-es bejelentésen a heti 45 órát tüntette fel a munkáltató. Részmunkaidő vagy teljes munkaidő a helyes ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]munkaszervezést lehetővé tevő munka- és pihenőidő-szabály alkalmazható. Ezek közül azonban bizonyos szabályok alkalmazása a felek megállapodásához kötött, tehát ezekben a munkáltató nem dönthet egyoldalúan. Ilyen munkaidőszabály az, hogy készenléti jellegű munkakör esetén a felek megállapodása alapján a napi 8 órás teljes munkaidő (általános teljes munkaidő) legfeljebb 12 órára emelhető. Fontos felhívni a figyelmet, hogy ez a napi munkaidő nem azonos a beosztás szerinti napi munkaidővel. A munkáltató ennek a napi munkaidőmértéknek az alapulvételével oszthatja be munkavégzésre a munkavállalót, a munkaidő-beosztás szabályait figyelembe véve.Ugyancsak a felek írásbeli megállapodása esetén van lehetőség arra, hogy a munkáltató a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló beosztás szerinti napi, heti munkaidejét az általános szabályoktól eltérően legfeljebb napi huszonnégy, heti hetvenkét órában állapítsa meg. Ezt a megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára tizenöt napos határidővel felmondhatja. A megállapodás felmondása esetén a munkavállalót jogellenesen hátrány nem érheti.Amennyiben a felek az általános teljes munkaidőnél magasabb munkaidőben állapodnak meg, mindenképpen szükséges a megállapodásban rögzíteni a munkakörre irányadó magasabb teljes munkaidő mértékét, mert az lehet a legfeljebb 12 órás napi teljes munkaidőnél kevesebb, így akár 9 óra is. Ebből kifolyólag az általános teljes munkaidőnél magasabb, de a 12 órás munkaidőnél kevesebb napi munkaidő esetén akkor állapítható meg aggálytalanul a foglalkoztatás részmunkaidős jellege, ha a felek ezt kifejezetten kikötötték, továbbá fontos, hogy a megállapodásból kitűnjön az adott munkakörre a felek által megállapított magasabb teljes munkaidő, amelynek mértékéhez viszonyítva a részmunkaidő megállapítása történt.A magasabb teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók minimálbére (garantált bérminimuma) megegyezik az általános teljes munkaidőben foglalkoztatottakéval. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a munkavállaló foglalkoztatása - a munkaköre készenléti jellegére tekintettel - napi 12 órára emelt teljes munkaidőhöz képest napi 9 órás részmunkaidőben történik, akkor a rá irányadó minimálbér (garantált bérminimum) összege a teljes munkaidőre jogszabályban megállapított összeg 9/12-szerese.A NAV 2008. jelű bevalláshoz kiadott útmutatója (Útmutató) a részmunkaidőhöz kötött kedvezmények vonatkozásában a részmunkaidős foglalkoztatást úgy definiálja, hogy részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6666
2. találat: Heti 12 órás munkaidő
Kérdés: Foglalkoztatható-e heti 12 órás munkaidőben egy munkaviszonyban álló dolgozó? A heti 40 órás meghatározott munkaidőn belül a munkáltató és a munkavállaló bármilyen tetszőleges munkaidőben megállapodhat, vagy van valamilyen egyéb előírás is?
Részlet a válaszból: […]órára. Az utóbbira azonban csak meghatározott feltételek fennállása esetén van lehetőség (készenléti jellegű munkakörben, vagy ha a munkáltató, illetve a tulajdonos a munkavállaló közeli hozzátartozója). A felek megállapodhatnak részmunkaidős foglalkoztatásban is. A rövidebb teljes munkaidő és a részmunkaidő között az a különbség, hogy rövidebb teljes munkaidő esetén a juttatások teljes mértékben járnak, míg a részmunkaidőre vonatkozóan az Mt. külön szabályt tartalmaz, amely szerint részmunkaidős foglalkoztatás esetén, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeli munkavállalói juttatás tekintetében legalább az időarányosság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. április 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3359
3. találat: Munkaidő meghatározása
Kérdés: Kiköthető-e úgy a munkarend egy autószerelő kft.-nél, hogy a jelenléti ív szerint 7-16 óráig tartó munkaidőbe nem számít be az ebédidő és a tisztálkodási idő, ezért a bérszámfejtéskor napi 8 órára járó bért vesznek figyelembe?
Részlet a válaszból: […]munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére - a munkavégzés megszakításával - legalább húsz perc, legfeljebb egy óra munkaközi szünetet kell biztosítani, melyből legalább húsz percet egybefüggően kell kiadni. Amennyiben a napi munkaidő alatt a munkavállaló többször jogosult munkaközi szünetre, ezek együttes időtartama az egy órát nem haladhatja meg. A munkáltató a napi nyolcórás munkaidő esetén tehát minimum húsz perc egybefüggő munkaközi szünetet köteles biztosítani, de jogszerű az ennél több, legfeljebb azonban egy óra időtartamú munkaközi szünet is, melyből húsz percet egybefüggően kell kiadni. A munkaidő Mt. szerinti fogalommeghatározása alapján tehát, amennyiben a kérdéssel érintett munkáltató nem állapodott meg a munkavállalókkal abban, hogy a munkaközi szünet a munkaidő részét képezi, és nem készenléti jellegű a munkakör,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. november 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3146
4. találat: Munkaidőkeret megállapítása
Kérdés: Helyesen jár-e el az az idénymunkában növénytermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági szövetkezet, amely a hathavi munkaidőkeretet nem éven belül állapítja meg, hanem pl. a 2009. szeptember 1-jétől 2010. február 28-ig tartó időszakra? A cég olyan információt kapott, amely szerint ez az eljárás szabálytalan.
Részlet a válaszból: […]ismertetett esetekre megállapíthat egyéves, illetve 52 heti munkaidőkeretet. A kérdésbeli munkáltatónál a munkaidőkeret alkalmazását a munkavégzés szezonális jellege teszi indokolttá és szükségessé. Az Mt. fogalommeghatározása szerint idénymunka az olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy szolgáltatás természete miatt - a munkaszervezés körülményeitől függetlenül - évszakhoz, az év adott valamely időszakához, vagy időpontjához kötődik. Mivel azonban a Mezőgazdasági Ágazati Kollektív Szerződés éves, illetve 52 heti keretet nem határoz meg, hanem a munkahelyi kollektív szerződésre bízza a szabályozást, ezért ennek alkalmazására csak ott van lehetőség, ahol lehetőség van egyáltalán munkahelyi kollektív szerződés megkötésére. Az éves, illetve 52 heti keret alkalmazhatóságának azért van jelentősége, mert akkor egy naptári éven belül is lehetne optimális a rendelkezésre álló munkaidő kihasználása, igazodva a munkavégzés szezonális jellegéhez. Nincs ugyan kifejezett tiltás a munkaidőkeret következő évre történő átnyúlására vonatkozóan, azonban alkalmazása akadályozhatja más, a munkavállalókra nézve fontos garanciális szabály érvényesülését. Az Mt. rendelkezései szerint a munkaidő-beosztástól eltérő, a készenlét alatt elrendelt, illetve ügyelet alatti munkavégzések mellett rendkívüli munkavégzésnek minősül a munkaidőkereten felüli munkavégzés is. A munkaidőkereten felüli munkavégzés mint rendkívüli munkaidő mértékének megállapítása csak a keret lejártával lehetséges. Az Mt. a rendkívüli munkavégzés elrendelésének éves felső korlátját naptári évre vonatkozóan határozza meg. E szerint a munkavállaló számára naptári évenként kétszáz, kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb háromszáz óra rendelhető el. (Ezeken túlmenően a törvényi feltételek fennállása esetén a munkáltató a munkavállalóval megállapodhat a munkáltató által meghatározható kétszáz[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. szeptember 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2727
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
5. találat: Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók munkaideje
Kérdés: A 2 havi munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozók munkaszerződésében kötelező-e feltüntetni a ledolgozandó maximális munkaórák számát? Nem jelent-e problémát egy munkaügyi ellenőrzés során, ha a munkaszerződésben a munkáltató kikötötte, hogy bármennyi túlmunka ellentételeként összesen 2 óra túlóraátalányt fizet?
Részlet a válaszból: […]alkalmazásakor a megállapított időintervallumokon belül rendes munkaidőben beosztható és ledolgozandó munkaidő mennyisége eltérő lehet, attól függően, hogy hány munkanap, pihenőnap, munkaszüneti nap van a konkrét időkereten belül. Mivel ezek keretidőszakonként eltérőek lehetnek, a munkavállalóra irányadó munkaidőmérték, mint számítási egység, és az adott keretben számításba vehető munkanapok számának szorzata - ami lényegében az adott keretben rendes munkaidőben beosztható és ledolgozandó munkaórák száma - nem mindig azonos a különböző időszakokban. A munkáltató azonban természetesen nem dolgoztathatja korlátlanul munkavállalóját, hiszen a munkaidőkeret alkalmazása semmi esetre sem irányulhat a munkaidővel kapcsolatos egyéb szabályok kijátszására. Ez azt jelenti, hogy a munkaidőkeretben ledolgozandó órák száma nem haladhatja meg a törvényes munkaidőt. Az Mt. vonatkozó előírásai szerint - a rendes munkabéren felül - a rendkívüli munkavégzés ellenértéke átalány formájában is megállapítható. Mivel a rendkívüli munkavégzés szükségessége, mértéke és időpontja jellegéből fakadóan elvileg előre nem látható, ezért az átalány mértékét csak kalkulálni lehet. A rendeltetésszerű joggyakorlás elve mindenképpen megköveteli, hogy a kalkulálás során a munkáltató figyelembe vegyen minden olyan körülményt (pl. újonnan belépő munkavállaló esetén a vele azonos munkakört betöltők túlóra-statisztikáira vonatkozó adatokat), melyek figyelembevételével megállapított átalány alkalmazása esetén a munkavállaló összességében nem részesül kevesebb vagy alacsonyabb ellenértékben, mintha a munkáltató tételes elszámolást alkalmazott volna. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a megállapított átalány összegének minden esetben egyeznie kell a tételes elszámolás szerinti összeggel. Az átalány mértéke utólag nem kifogásolható azon az alapon, hogy a tényleges munkavégzés meghaladta, illetve nem érte el a becsült értéket. A munkaügyi ellenőrzésnek egyébként nem képezi tárgyát az átalány mértékének vizsgálata. A rendkívüli munkavégzés utáni díjazás átalányban történő megállapításával kapcsolatban fontos tudni, hogy az átalány csak a rendkívüli munkavégzés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2380
6. találat: Munkaidőkeretben foglalkoztatott portások munkaideje
Kérdés: Kell-e a napjukat fizetni azoknak a munkaidőkeretben foglalkoztatott órabéres dolgozóknak, akik egy megszakítás nélkül működő portaszolgálatnál a fizetett ünnepnapon nem voltak beosztva szolgálatba? Mi a teendő, ha a fizetett ünnepet nem kell figyelembe venni, és így a dolgozó óraszáma az időkeretet sem éri el?
Részlet a válaszból: […]munkavállalót írásban, vagy a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. A munkaidőkeretet a napi teljes munkaidő alapulvételével kell meghatározni, azonban a munkaidőkeret nem azonos a ténylegesen munkában töltött idővel. A munkaidőkeretet különböző munkából távol töltött idők terhelhetik [a keresőképtelenség, vagy az Mt. 151. § (2) bekezdésében felsorolt esetek]. Ezeket az időket hozzá kell adni a ledolgozott munkaórák számához, vagy figyelmen kívül kell hagyni, mert a munkáltató a munkaidőkereten belül nem dolgoztathatja le a munkavállalóval a törvényben meghatározott okból távol töltött időt. Az Mt. 118. § (2) bekezdése értelmében megszakítás nélküli munkarend állapítható meg, ha a) munkáltató működése naptári naponként 6 órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és aa) a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan, vagy ab) a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés - a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt - más munkarend alkalmazásával nem biztosítható; vagy b) a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja. A munkaszüneti napi pótlékra vonatkozó előírásokat az Mt. 149. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében munkaszüneti napon a munkaidő-beosztás alapján munkát végző a) havidíjas munkavállalót - a havi munkabérén felül - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabére, b) teljesítménybérrel vagy órabérrel díjazott munkavállalót - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérén felül - távolléti díja illeti meg. Munkaszüneti napon a rendkívüli munkavégzésre kötelezett munkavállalót az előző bekezdés alapján járó munkabérén felül az Mt. 147. § (3) vagy (5) bekezdésében meghatározott ellenérték is megilleti. Az Mt. 151. § (2) bekezdés d) pontja értelmében a munkavállaló részére távolléti díj jár a munkaszüneti nap miatt kiesett időtartamra. A fentiekben részletezett és idézett jogszabályi rendelkezések értelmében a munkaszüneti napon a munkavállalónak általában nem kell munkát végeznie, és az emiatt kiesett munkaidőre őt távolléti díj illeti meg. Az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében a havidíjasnak általában nincs munkaidő-kiesése, ezért őt külön díjazás munkaidő-kiesés címén nem illeti meg, továbbá a megszakítás nélküli működő munkáltatónál folytonos munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a munkaszüneti napra nem illeti meg külön díjazás, ha e napon nem végzett munkát, mert azt pihenőnapként adták ki részére, illetve a szabad- vagy pihenőnapra eső munkaszüneti napra nem jár távolléti díj. A fentiekre figyelemmel, ha a kérdéses esetben érintett munkavállalók munkaszüneti napon szabad- vagy pihenőnapjukat töltötték, őket a munkaszüneti napra távolléti díj nem illeti meg. A munkaidőkeret megállapítása esetén a munkaidőkeret szempontjából az Mt. 151. § (2) bekezdésben megjelölt távollétet, illetve keresőképtelen időtartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az erre eső napokat a munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni. A heti pihenőnapokra vonatkozó előírásokat az Mt. 124. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében főszabályként a heti 5 munkanapos munkarend esetében a munkavállalónak minden[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. október 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2374
7. találat: Munkaidő megállapítása kereskedelmi képviselők esetében
Kérdés: A lakóhelyükön tárolt cégtulajdonú személygépkocsi esetén az indulástól az első boltba való belépésig, illetve az utolsó boltból hazaérkezésig eltelt időt munkaidőként vagy munkába járásra fordított időként kell-e számításba venni azoknak a kereskedelmi képviselőknek az esetében, akiknek feladata a hozzájuk tartozó régióban található boltokat napi túraterv alapján felkeresni, és ott az üzletkötéshez szükséges munkát végezni? A képviselők tehát a cég által biztosított gépkocsival folyamatosan úton vannak, és ezt természetesen rendes munkaidejükben teljesítik.
Részlet a válaszból: […]értelmében beszámítandó a teljes munkaidőbe a következő időtartam: - a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama [Mt. 117. § (1) bekezdés a) pont], - az állásidő [Mt. 151. § (4) bekezdés], - a munkáltató utasítása jogszerű megtagadásának időtartama (Mt. 104. §). A munkahelyre, illetve a munkahelyről hazautazás időtartama (az ún. úti idő) általában nem része a munkaidőnek. Az ítélkezési gyakorlat azonban néhány sajátos esetben a teljes munkaidő részeként ismeri el a munkavállaló utazásának idejét. Például a munkáltató nagy kiterjedésű telephelyén belül az egyik munkavégzési helytől a másikig, munkaidőben, munkavégzés céljából történő utazási időtartam a teljes munkaidő része. Néhány munkakörben (pl. anyagbeszerzőknél) a napi munkaidő tartama alatt a munkáltató telephelyével azonos vagy más helységbe kell utaznia a munkavállalónak. Ilyen esetekben az utazási idő a teljes munkaidő része. A fentiekben előadott rendelkezésekre figyelemmel álláspontunk szerint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. szeptember 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1540