436 talált cikk a betéti társaság kifejezésre

Kérdés: Milyen hatállyal és hogyan szüntethető meg a munkaviszonya egy 2008. október 1-jétől végelszámolás alatt álló betéti társaság GYES-en lévő alkalmazottjának? A munkavállaló 1997 óta dolgozik a cégnél, a GYES 2008. december 13-án jár le. Jár-e a munkavállaló részére szabadság, ha igen mennyi, hogyan és mikor adható, illetve fizethető ki? A dolgozó a szülési szabadságot, illetve a GYED és a GYES idejére járó fizetés nélküli szabadságot megkapta.

Kérdés: Igénybe vehet-e munkanélküli-ellátást egy betéti társaság beltagja, aki 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezett, de a munkáltatója megszűnt? Kell-e valamilyen járulékot fizetnie a beltagsága miatt? Teljeskörűen biztosított lesz-e a munkanélküli-ellátás ideje alatt?

Kérdés: Kell-e egészségügyi hozzájárulást fizetni egy betéti társaság beltagja után, ha nem vesz fel jövedelmet, mert egy felsőfokú intézmény nappali tagozatán végzi tanulmányait? A tag hallgatói jogviszonyát az iskola leigazolta. Változik-e a hozzájárulás-fizetési kötelezettség, ha a hallgató továbbtanul, szintén nappali tagozaton, doktori cím megszerzése miatt, ahol ösztöndíjat kap? Melyik jogszabály írja elő a bt. beltagjának kötelező személyes közreműködését?

Kérdés: A minimálbér kétszeresét veszik-e majd figyelembe a nyugdíj megállapításakor egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság beltagjának esetében, aki a társasági szerződés szerint személyes közreműködésre kötelezett, és a minimálbér kétszerese után megfizeti a nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási és a vállalkozói járulékot is. A cég a 25 százalékos evát megfizeti, a beltag személyi jövedelemadót nem fizet.

Kérdés: Egy betéti társaságnál beltagváltás történt 2003. november 27-én. A társaságnak egy beltagja van, aki a cégvezetésre jogosult. A beltag semmilyen más biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik. Az APEH vizsgálatot tartott a bt.-nél a biztosítási jogviszony megállapítása céljából. Mivel a társaság 2003. és 2005. évben nem tevékenykedett, ezért erre a két évre nem állapított meg biztosítási kötelezettséget a beltagnak, így járulékfizetést sem a minimálbér figyelembevételével. 2004. és 2006. évre a tényleges és személyes közreműködés létrejött a beltag részéről, ekkor a minimálbér alapulvételével megállapították a biztosítási jogviszonyt, és előírták a járulékfizetést. Helyes-e ez a gyakorlat az APEH részéről? Véleményem szerint a beltagnak a létrejött tagsági viszonya után – kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó főállású tagként – 2003. és 2005. évben is legalább a minimálbér figyelembevételével a járulékokat meg kellett volna fizetnie.

Kérdés: Helyesen jár-e el az az Eva-tv. hatálya alá tartozó betéti társaság, amely a személyesen közreműködő nyugdíjas beltagja után kizárólag a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizeti meg, mert a tag semmilyen jövedelemben nem részesül?

Kérdés: Kötelező-e jövedelmet kivennie egy eva hatálya alá tartozó bt. beltagjának, amennyiben a társasági szerződésben személyes közreműködésre kötelezett? A nyugdíjjárulékot a 138 000 forint után megfizeti, de jövedelemkivétje – bruttó keresete – nincs. A nyugdíj megállapításánál, amennyiben "nincs bruttó keresete", mennyit fognak figyelembe venni, a 138 000 forintot vagy a "0" bruttó keresetet?

Kérdés: Meg kell-e fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást és az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy betéti társaság nyugdíjas beltagja után akkor, ha a társaság nem működik, így a beltag sem részesül semmilyen díjazásban?

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettség terheli az evás betéti társaságot a kiegészítő tevékenységű beltagja, illetve a nappali tagozatos egyetemi hallgató kültagja részére kifizetett osztalék után? A beltag után a tételes ehót, és az egészségügyi szolgáltatási járulékot, a személyesen közreműködő kültag után pedig a tételes ehót fizeti meg a cég. Meg kell-e fizetniük a 14 százalékos ehót az osztalék után?

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a tételes ehót és az egészségügyi szolgáltatási járulékot is egy betéti társaság egyetlen nyugdíjas beltagjának, aki személyesen is közreműködik a vállalkozás tevékenységében? Változik-e a helyzet, ha ez a beltag más EU-tagállam, illetve harmadik ország nyugdíjas állampolgára? Kell-e valamilyen közterhet fizetni a nyugdíjas beltag után, ha személyesen nem működik közre, a vállalkozás képviseletét pedig díjazás nélkül látja el?