Találati lista:
221. cikk / 265 Autópálya-matrica közterhei
Kérdés: Valóban magáncélú használatnak számít-e az úthasználati díj (autópálya-matrica) bruttó értékének 50 százaléka, és ezt is terheli-e az 54 százalékos adófizetési kötelezettség?
222. cikk / 265 Evaalany egyéni vállalkozó minimum-járulékalapja
Kérdés: Érvényesítheti-e a járulékkedvezményt az evás egyéni vállalkozó, és ha igen, hogyan? Mit jelent az ő esetében a tényleges jövedelem?
223. cikk / 265 Csoportos létszámleépítés
Kérdés: Egy kft.-ből kiválással új cég jön létre, mely jogutódja lesz a kft.-nek. A kiválással 25 fő átkerül az új cégbe. A csoportos létszámleépítés szabályait kell-e alkalmazni, ha a kft. átlagos létszáma kb. 115 fő, és van-e jelentési kötelezettség a munkaügyi központ felé abban az esetben, ha a két munkáltató külön megállapodásban rendelkezik arról, hogy az átvett dolgozók kft.-nél eltöltött munkaviszonyát elismerik, és ugyanabban a munkakörben alkalmazza őket az új cég? Csoportos létszámleépítésnek számít-e a kiválás abban az esetben, ha a két cég között nincs megállapodás?
224. cikk / 265 Ingatlan-bérbeadás eho-ja
Kérdés: Az új szabályok szerint mekkora összegű eho-t kell fizetni annak a magánszemélynek, aki a házastársa tulajdonában lévő kft.-nek adja bérbe a lakását?
225. cikk / 265 Haszonélvezeti joggal rendelkező bérbeadó eho-ja
Kérdés: Abban az esetben is kell fizetnie a bérbeadónak a lakás bérbeadásából származó 1 millió forintot meghaladó jövedelem után 4 százalék eho-t, ha a magánszemély az adott ingatlanban lakik ugyan, de arra csak haszonélvezeti joga van (nem a bérbeadó a tulajdonos, hanem csak a haszonélvező)? A bérlő a magánszemély résztulajdonában lévő kft.
226. cikk / 265 Adómentes juttatások
Kérdés: Egy részvénytársaság vezetősége 2006. január 1-jétől a béren kívüli juttatásokat egységesen minden foglalkoztatott részére 120 000 forint éves keretösszegben határozta meg. Az adómentes mértékig választható étkezési utalvány, üdülési csekk, helyi bérlet és internettámogatás. Adható-e adómentesen az arra jogosultaknak a keretösszegen felül is az iskolakezdési támogatási utalvány, vagy az rt.-nél 5-10-15 éve munkaviszonyban állóknak meghatározott értékű, az Szja-tv. szerinti adómentes juttatás?
227. cikk / 265 Munkába járás költségeinek elszámolása
Kérdés: Egy társaság a 78/1993. Korm. rendelet értelmében 2004. december 31-éig adómentesen fizette a nem azonos közigazgatási területről történő munkába járást, azaz a bérlet 80 százalékát néhány dolgozója részére, mivel a munkavégzés csak így volt biztosítható. 2005. január 1-jétől, miután az Szja-tv.-ből kikerült ennek a bizonylat nélkül elszámolható költségnek a lehetősége, ezt az összeget felbruttósították, és így továbbra is biztosították ugyanazon dolgozóik részére az addigiaknak megfelelő nettó összeget. A társaság úgy döntött, hogy a július 1-jétől érvényes, de január 1-jétől visszamenőlegesen fizethető 9 Ft/km/munkanapnak megfelelő adómentes összeget 2005. évben nem veszi figyelembe, mert visszamenőleg már rendkívül bonyolult a kifizetett és leadózott összegeket önrevízióval helyesbíteni, 2006. január 1-jétől azonban már így történik az elszámolás. Milyen bizonylatokat kell kitölteni az adómentes összegen felüli összeg kifizetéséről, és helyes-e, ha mindennemű járulékot (munkavállalóit is) vonnak és fizetnek utána? Táppénzalapot képez-e ez a kifizetés?
228. cikk / 265 Beltag tulajdonában lévő ingatlan használata telephelyként
Kérdés: Kell-e bérleti díjat felszámítani, és ha igen, kinek és milyen formában abban az esetben, ha egy fogorvosi bt. a beltag haszonélvezetében, de a gyermekei nevén szereplő családi házában alakított ki rendelőt, ahol egyébként laknak is? Később a rendelőintézetnek megfelelő alapterület tulajdonjoga átkerült a bt.-beltag nevére.
229. cikk / 265 Nyugdíjas magánszemély ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme
Kérdés: Vonatkozik-e a 4 százalékos eho-fizetési kötelezettség arra az adószámmal rendelkező nyugdíjas magánszemélyre, aki ingatlan-bérbeadással foglalkozik, és az ebből származó árbevétele meghaladja az egymillió forintot?
230. cikk / 265 Munkavállalók átadása
Kérdés: Egy kft. tulajdonos-üzletvezetője bérbe kívánja adni a cége által működtetett éttermet. A bérbevevő a kft. alkalmazásában álló munkavállalókat is átvenné, de azt szeretné, ha még kb. 2 hétig az eredeti munkáltató alkalmazásában állnának. Ez alatt az időszak alatt az átvevő el tudná dönteni, hogy mely alkalmazottakra tart igényt, és kikre nem. Megoldható-e ez a dolgozók kölcsönbeadásával? Hogyan történhet meg az átadás úgy, hogy se az átadó, se az átvevő, se a dolgozók érdekei ne sérüljenek?
