251 cikk rendezése:
211. cikk / 251 Haszonélvezeti joggal rendelkező bérbeadó eho-ja
Kérdés: Abban az esetben is kell fizetnie a bérbeadónak a lakás bérbeadásából származó 1 millió forintot meghaladó jövedelem után 4 százalék eho-t, ha a magánszemély az adott ingatlanban lakik ugyan, de arra csak haszonélvezeti joga van (nem a bérbeadó a tulajdonos, hanem csak a haszonélvező)? A bérlő a magánszemély résztulajdonában lévő kft.
212. cikk / 251 Adómentes juttatások
Kérdés: Egy részvénytársaság vezetősége 2006. január 1-jétől a béren kívüli juttatásokat egységesen minden foglalkoztatott részére 120 000 forint éves keretösszegben határozta meg. Az adómentes mértékig választható étkezési utalvány, üdülési csekk, helyi bérlet és internettámogatás. Adható-e adómentesen az arra jogosultaknak a keretösszegen felül is az iskolakezdési támogatási utalvány, vagy az rt.-nél 5-10-15 éve munkaviszonyban állóknak meghatározott értékű, az Szja-tv. szerinti adómentes juttatás?
213. cikk / 251 Munkába járás költségeinek elszámolása
Kérdés: Egy társaság a 78/1993. Korm. rendelet értelmében 2004. december 31-éig adómentesen fizette a nem azonos közigazgatási területről történő munkába járást, azaz a bérlet 80 százalékát néhány dolgozója részére, mivel a munkavégzés csak így volt biztosítható. 2005. január 1-jétől, miután az Szja-tv.-ből kikerült ennek a bizonylat nélkül elszámolható költségnek a lehetősége, ezt az összeget felbruttósították, és így továbbra is biztosították ugyanazon dolgozóik részére az addigiaknak megfelelő nettó összeget. A társaság úgy döntött, hogy a július 1-jétől érvényes, de január 1-jétől visszamenőlegesen fizethető 9 Ft/km/munkanapnak megfelelő adómentes összeget 2005. évben nem veszi figyelembe, mert visszamenőleg már rendkívül bonyolult a kifizetett és leadózott összegeket önrevízióval helyesbíteni, 2006. január 1-jétől azonban már így történik az elszámolás. Milyen bizonylatokat kell kitölteni az adómentes összegen felüli összeg kifizetéséről, és helyes-e, ha mindennemű járulékot (munkavállalóit is) vonnak és fizetnek utána? Táppénzalapot képez-e ez a kifizetés?
214. cikk / 251 Beltag tulajdonában lévő ingatlan használata telephelyként
Kérdés: Kell-e bérleti díjat felszámítani, és ha igen, kinek és milyen formában abban az esetben, ha egy fogorvosi bt. a beltag haszonélvezetében, de a gyermekei nevén szereplő családi házában alakított ki rendelőt, ahol egyébként laknak is? Később a rendelőintézetnek megfelelő alapterület tulajdonjoga átkerült a bt.-beltag nevére.
215. cikk / 251 Nyugdíjas magánszemély ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme
Kérdés: Vonatkozik-e a 4 százalékos eho-fizetési kötelezettség arra az adószámmal rendelkező nyugdíjas magánszemélyre, aki ingatlan-bérbeadással foglalkozik, és az ebből származó árbevétele meghaladja az egymillió forintot?
216. cikk / 251 Munkavállalók átadása
Kérdés: Egy kft. tulajdonos-üzletvezetője bérbe kívánja adni a cége által működtetett éttermet. A bérbevevő a kft. alkalmazásában álló munkavállalókat is átvenné, de azt szeretné, ha még kb. 2 hétig az eredeti munkáltató alkalmazásában állnának. Ez alatt az időszak alatt az átvevő el tudná dönteni, hogy mely alkalmazottakra tart igényt, és kikre nem. Megoldható-e ez a dolgozók kölcsönbeadásával? Hogyan történhet meg az átadás úgy, hogy se az átadó, se az átvevő, se a dolgozók érdekei ne sérüljenek?
217. cikk / 251 Munkába járás költségeinek megtérítése
Kérdés: Amennyiben a munkáltató kifizeti a közigazgatási határon kívülről naponta bejáróknak a helyközi utazását (bérletet), akkor azon munkavállalók, akik nem kapnak bérlettérítést, a juttatási keretük (cafeteria) terhére választhatják-e azt, hogy 9 Ft/km költségtérítést kérnek? Nem etikátlan-e az, hogy aki bérletet vesz, megkapja annak a 100 százalékát, és nem csökken a kerete, viszont aki nem bérletet vesz, hanem autóval jár be dolgozni a közigazgatási határon kívülről, csak a juttatási kerete terhére kérheti az adómentes költségtérítés kifizetését? Vagy mindez a munkáltató döntésén múlik?
218. cikk / 251 Bérleti díj közterhei
Kérdés: Az adószámmal rendelkező feleség havonta 150 000 forint bérleti díjat számláz a férje és a fia tulajdonában lévő kft. részére. A bérbeadás tárgya a férj és a feleség tulajdonában lévő családi ház felső emelete, ahol a kft. irodája működik, és a társasági szerződésben ez a székhelye is. 2006. január 1-jétől kit és milyen adókötelezettségek terhelnek? Kinek milyen adóbevallásokat kell beadni, és milyen gyakorisággal?
219. cikk / 251 Munkába járás költségeinek térítése
Kérdés: Mire kell figyelnie, és hogyan kell dokumentálnia a kifizetést annak a munkáltatónak, amely a vidékről bejáró dolgozói részére 2006. január 1-jétől a 9 forint/km összegű költségtérítést egységesen adómentesen, valamint az e fölötti összeget munkaviszonyból származó jövedelemként fizeti ki? A dolgozók a munkarendjük miatt a tömegközlekedést nem tudják igénybe venni.
220. cikk / 251 Végkielégítés jogutód munkáltató esetén
Kérdés: Felmondás esetén hány hónap végkielégítésre számíthat az a dolgozó, aki 1975. április 15-én lépett be egy mezőgazdasági termelőszövetkezetbe, amely 1992-ben jogutódlással mezőgazdasági szövetkezetté alakult át, és azóta is folyamatosan működik? 1975-től, vagy 1992-től számít a munkaviszonya?
