168. Társadalombiztosítási Levelek / 2010. február 23.
TARTALOM

Egyszemélyes kft. egyedüli tagjánál hogyan valósulhat meg a munkaviszony az ügyvezetői feladatok ellátásán kívüli tevékenységre?

2010. január 1-jétől főállású egyéni vállalkozónak kell-e tekinteni azt a teherfuvarozót, akinek korábbi 67 százalékos egészségkárosodását ettől az időponttól 52 százalékosra módosították, és ezzel egy időben rokkantnyugdíjas státuszát rehabilitációs járadékosra minősítették át?

Milyen járulékokat kell megfizetnie egy alkalmi munkavállalónak?

Kell-e 2010. január 1-jétől a választott tisztségviselők után munkaerő-piaci járulékot fizetni, illetve ha valaki ugyanazon cégnél munkaviszonyban is áll, és választott tisztségviselő is, akkor hogyan alakul a cég munkaerőpiacijárulék-fizetési kötelezettsége?

Egy nagyvállalat a termékeit értékesítő üzletlánc munkatársai között értékesítést ösztönző felhívást tesz közzé. A felhívás szerint az üzletlánc azon munkatársa, aki meghatározott számítási rendszer szerint a legtöbb, a társaság által előállított tartós fogyasztási eszközt értékesíti, meghatározott tárgyjutalomban részesül 2010-ben. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalatot, amely tulajdonképpen nem a saját, hanem az üzletláncát üzemeltető cégek alkalmazottait honorálja ilyen módon? Továbbra is alkalmazható-e erre az esetre a PM 1387/3/2008.; APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559726074/2007. számú tájékoztatója?

Hogyan kell megfizetni a közterheket a bérbeadásból származó jövedelem után? Amennyiben a jövedelem külön adózó jövedelem, a kifizető nem köteles levonni a 25 százalékos személyi jövedelemadót, de a 14 százalékos ehót igen? 17 vagy 32 százalékos személyi jövedelemadót kell-e levonni abban az esetben, ha a bérbeadó az összevont adóalap részeként önálló tevékenységből származó jövedelemként veszi figyelembe a bevételét? Meg kell-e fizetni a 27 százalékos ehót ebben az esetben?

Pénzbeni, vagy természetbeni juttatásként érdemes-e jövedelmet juttatni 2010-től, tekintettel arra, hogy csökkent a személyi jövedelemadó, illetve megváltozott a természetbeni juttatások adózása is?

Milyen feltételeknek kell megfelelnie annak az igénylőnek, aki 2010-ben korengedményes nyugdíjba szeretne menni?

Mit kell tennie egy rokkantsági nyugdíjas személynek abban az esetben, ha a márciusi felülvizsgálaton kiderül, hogy állapotjavulás miatt megszűnik a nyugdíjjogosultsága?

Mit jelent a járadék megállapításánál az igénybejelentést megelőző 4 hónap keresete abban az esetben, ha a rokkantsági nyugdíj 2010. február 1-jétől megszűnik, és ezután az igénylő rendszeres szociális járadékra lesz jogosult? A rokkantsági nyugdíjasként elért, vagy a nyugdíj előtti, esetleg a nyugdíj megszűnését követő keresetet veszik figyelembe ebben az esetben? Hozzá kell-e számítani a jövedelemhez a nyugdíj összegét is?

Kérelmezhető-e a méltányosságból történő elengedés annak a személynek az esetében, akinek az öregségi nyugdíj megállapításához 236 nap hiányzik a szolgálati időből?

Mikor mehet nyugdíjba az a férfi, aki 1949 júniusában született, 1967-től dolgozott, és 20 év szolgálati ideje biztosan van, de egy ideje nincs munkája, nem tart kapcsolatot a külvilággal?

Jogosult-e a munkavállaló terhességi-gyermekágyi segélyre, majd GYED-re, ha veszélyeztetett terhesként nem mehet vissza dolgozni, és a szülésig táppénzen kell maradnia? A dolgozó 2004-től áll határozatlan idejű munkaviszonyban, 2006. április 13-tól veszélyeztetett terhesként táppénzellátásban részesült egészen 2006. november 26-ig, amikor megszületett első gyermeke. Az átlagkeresete a táppénzjogosultság megállapításakor bruttó 180 000 forint volt. A terhességi-gyermekágyi segély lejártát követően igénybe vette a gyermek kétéves koráig a GYED-et, majd a gyermek hároméves koráig a GYES-t. 2009. november 27-től betegség miatt táppénzellátásban részesül, azonban ezen idő alatt kiderült, hogy újra gyermeket vár, a szülés várható ideje 2010 júliusa. A munkavállalónak korábbról 109 nap szabadsága van. Ha nem veszélyeztetett terhes, van-e arra lehetősége, hogy miután bejelenti munkáltatójának a terhessége tényét, foglalkoztassák, és így érje el a szabadságával együtt a jogosultság megszerzéséhez szükséges 180 napot?

Megszűnik-e a 2009. december 1-jétől 2010. február 27-ig tartó határozott időre szóló munkaviszonya annak a munkavállalónak, aki 2010. január 25-én, munkavégzés közben balesetet szenvedett, és e naptól baleseti táppénzben részesül? Meddig jogosult baleseti táppénzre?

Milyen változások történtek a gyámolt gyermek után kapott ellátásokban, és van-e valamilyen feladata ezzel kapcsolatban a gyámnak?