tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott alkalmi munkavállalás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Versenytilalmi megállapodás egyszerűsített foglalkoztatottakkal

Kérdés: Köthet versenytilalmi megállapodást a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállalóival? A munkáltató speciális tevékenysége indokolttá teszi a megállapodást minden dolgozó esetében, akivel a cég kapcsolatba kerül. Milyen közterheket kell megfizetni az ilyen címen kifizetett juttatás után?
Részlet a válaszból: […]hivatkozott jogszabályhely (3) bekezdése értelmében a közteher megfizetésével nem terhelia) a munkáltatót társadalombiztosítási járulék (2012. január 1-jétől szociális hozzájárulási adó), szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja-tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,b) a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj)-, egészségbiztosítási- és munkaerőpiacijárulék-fizetési, egészségügyihozzájárulás-fizetési és személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.A 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó bevételből - figyelemmel a (4) bekezdés rendelkezésére - a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, kivéve, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja az e foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napibérként meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a to-váb-biakban: mentesített keretösszeg) [Efo-tv. 9. § (1)-(2) bek.].Az Mt. alkalmazásában a felek versenytilalmi megállapodása alapján a munkavállaló - legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné [Mt. 228. § (1) bek.].Az Mt. nem részletezi, hogy a versenytilalmi megállapodásban milyen munkavállalói kötelezettség határozható meg, az általában a piaci versenytársnál való elhelyezkedés tilalmára vonatkozik. A versenytilalmi megállapodás érvényességéhez ennek megfelelően az szükséges, hogya) az a munkáltató jogos gazdasági érdekét szolgálja a munkáltató rendeltetésszerű működésének biztosítása céljából,b) legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig álljon fenn,c) megfelelő ellenértéket állapítson meg a munkáltató terhére, a munkavállaló által vállalt kötelezettség teljesítése fejében. Az ellenértéknek alkalmasnak kell lenni a versenytilalmi megállapodással okozott hátrány kompenzálására.A juttatás mértékét a felek határozzák meg az Mt. 228. §-ának (2) bekezdésében foglalt alsó korlát figyelembevételével. Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada.Az Mt. és az Efo-tv. rendelkezései tehát nem tiltják az Mt. versenytilalmi megállapodásra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazását egyszerűsített foglalkoztatás esetén. Így a versenytilalmi megállapodás rendeltetését szem előtt tartva, az adott eset konkrét körülményei alapján szükséges megvizsgálni azt, hogy a versenytilalmi megállapodás megkötése jogszerű-e, az a munkáltató jogos gazdasági érdeke védelmére szolgál-e, illetve nem irányul-e az Mt. és az Efo-tv. rendelkezéseinek megkerülésére.Hangsúlyozandó, hogy az Mt. alkalmazásában a munkavállalónak a versenytilalmi megállapodás alapján fizetett juttatás nem a munkavállaló által végzett munka anyagi elismerését, ellentételezését szolgálja, hanem a munkaviszony megszűnését követően teljesítendő munkavállalói kötelezettségre tekintettel járó ellenérték,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6268

2. találat: Álláskeresési járadékban részesülő személy alkalmi munkavállalása

Kérdés: Meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot abban az esetben, ha egy nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülő személy egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmi munkát vállal, tekintettel arra, hogy ez a munkaviszony nem minősül biztosítási jogviszonynak?
Részlet a válaszból: […]meg az egészségügyi szolgáltatás sem, amiből az is következhetne, hogy a Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.A feltételes mód azonban indokolt, hiszen e kötelezettsége ténylegesen csak akkor keletkezik, ha egyébként sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra. Jelen esetben azonban ez nincs így. A nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülő személy ugyanis az ellátás folyósításának a tartama alatt a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján biztosított, így értelemszerűen egészségügyi szolgáltatás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6265

3. találat: Alkalmi munka figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés:

Szolgálati időnek számít az alkalmi munkavállalás időszaka?

Részlet a válaszból: […]keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági időként is.   Olvasói észrevétel (megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 317. számában – 2017.04.25.) Észrevétel: A Társadalombiztosítási Levelek 299. számában megjelent 5086. számú kérdésre adott válasz úgy értelmezhető, hogy az egyszerűsített munkavállalóként foglalkoztatott nyugdíjalapjába a keresete beszámít. Ugyanakkor az Efo-tv. 10. §-ának (2) bekezdése másképpen ír erről. Mi az oka ennek az ellentmondásnak? A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk! Köszönjük szépen az észrevételt! A Társadalombiztosítási Levelek 299. számában megjelent 5086. kérdésszám alatt azt írtuk, hogy az öregségi nyugdíj megállapítása során az alkalmi munkavállalói könyvvel, illetve 2010. augusztus 1-jétől az egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő foglalkoztatásnak a napjait, melyek után a közteherfizetés megtörtént, szolgálati időként, az alkalmi foglalkoztatás során kifizetett munkadíjat pedig keresetként kell figyelembe venni. Véleményünk szerint a korábbi válaszunk és az Efo-tv. 10. §-ának rendelkezései között nem áll fenn ellentmondás. Az említett jogszabályhely arról szól, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy milyen ellátásokra szerezhet jogosultságot. A felsorolásban a baleseti egészségügyi szolgáltatás és az álláskeresési ellátás mellett a nyugellátás is szerepel [Efo-tv. 10. § (1) bekezdés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. május 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5086
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Korengedményes nyugdíjban részesülő kft.-tag alkalmi munkavállalása

Kérdés: Érvényes a visszafoglalkoztatási tilalom abban az esetben is, ha egy korengedményes nyugdíjban részesülő személy alkalmi munkavállalóként végez munkát annál a cégnél, amelynek tulajdonosa, és amelytől 2011 novemberében nyugdíjba ment? A tag és a felesége együttes tulajdoni része nem éri el az 50 százalékot, és a társasági szerződés nem ír elő személyes munkavégzési kötelezettséget számukra.
Részlet a válaszból: […]munkavállalóval hozzátartozói jogviszonyban áll (házastárs, bejegyzett élettárs, egyenes ágbeli rokon, örökbe fogadott, mostoha-, nevelt gyermek, örökbe fogadó, mostoha-, nevelőszülő, valamint testvér, élettárs, egyenes ágbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa), vagy 2. a munkavállalónak a jogi személy munkáltatóval való viszonyában többségi befolyás áll fenn, vagy 3. a jogi személy munkáltató a tagjával, vezető tisztségviselőjével kötött korengedményes megállapodást, vagy 4. a jogi személy munkáltató a tagjának, vezető tisztségviselőjének a hozzátartozójával kötött korengedményes megállapodást, akkor a munkáltatónak kötelezettséget kellett vállalnia arra, hogy a munkavállalóval a korengedményes nyugdíj megállapítását követően - a korengedményes nyugdíj folyósításának időtartamára - nem létesít a Tbj-tv. szerinti biztosítással járó jogviszonyt. Annak ellenére, hogy a korhatár előtti ellátásban részesülő és a munkáltató között a fentiekben felsorolt viszony áll fenn, a munkáltató az Efo-tv. rendelkezéseit betartva egyszerűsített munkaviszonyt létesíthet,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3797

5. találat: Egyszerűsített foglalkoztatott biztosítása

Kérdés: Biztosítottá válik-e az az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott személy, aki után alkalmi munkájára való tekintettel a járulék és a személyi jövedelemadó megfizetése az általános szabályok szerint történik? Milyen ellátásokra válik jogosulttá? A biztosítottakra vonatkozó valamennyi igazolást ki kell-e részére állítani?
Részlet a válaszból: […]a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló után mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 500 forint, alkalmi munka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 1000 forint közterhet köteles fizetni. A törvény nem ad választási lehetőséget, az egyszerűsített foglalkoztatás törvényi feltételeinek megfelelően létrejött munkaviszony esetén a közteherfizetés mértékéről kategorikusan rendelkezik. Az általános mértékű járulékfizetés az egyszerűsített foglalkoztatás céljából létesített munkaviszony esetén csak akkor jöhet szóba (akkor viszont kötelezően), ha a foglalkoztatásra előírt létszám- és időkorlátokat a munkáltató túllépi, ekkortól azonban a foglalkoztatás már nem egyszerűsített, hanem "normál" munkaviszonynak minősül, és a foglalkoztatott is az általános szabályok szerint válik biztosítottá. Addig azonban, amíg az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrejött munkaviszony esetén a törvényi létszám-[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. november 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3141

6. találat: Egyszerűsített foglalkoztatás

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie egy alkalmi munkavállalónak?
Részlet a válaszból: […]illetve a Tbj-tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez tehát azt jelenti, hogy az alkalmi munka törvényi kritériumainak megfelelő munkaviszony alapján kifizetett munkabér után - melynek összege már csak a felek megállapodásától függ - az általános szabályok szerint kell a járulékokat teljesíteni. A munkaadónak 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot (ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 3 százalék), az alkalmi munkát végző személynek pedig 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztár tagja esetében 8 százalék tagdíjat és 1,5 százalék nyugdíjjárulékot), továbbá a 7,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot (ebből az egészségbiztosítási járulék 6 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék) kell a munkabér után fizetnie. Az új szabályok szerinti alkalmi munka esetén kedvezőbb adó- és járulékfizetésről nincs szó, csupán annyi előnye van e foglalkoztatási módnak, hogy elegendő a szóbeli megállapodás és az elektronikus bejelentés, illetve a jelenléti ív vezetése. Az egyszerűsített foglalkoztatás más formáit is rögzíti az új törvény, melyekre az alkalmi munkától eltérő adó- és járulékfizetési szabályokat fogalmaz meg. Így kizárólag a természetes személy munkáltatónál háztartási munkát végző személy legfeljebb harmincegy napra kötött munkaszerződés alapján történő foglalkoztatása esetén (feltéve hogy a tárgyhónapban ledolgozott napok száma a tíz munkanapot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. február 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2871

7. találat: Alkalmi munkavállalói könyv

Kérdés: Lesz-e alkalmi munkavállalói könyv 2010-ben?
Részlet a válaszból: […]1-jétől lép hatályba, ennek keretében a foglalkoztatónak nem minden esetben kell írásban munkaszerződést kötnie a munkavállalóval, ellenben a foglalkoztatási napok bejelentését az illetékes APEH-hivatalok felé minden esetben a munkába lépés előtt meg kell tennie a munkáltatónak. Az egyszerűsített foglalkoztatás során a munkabér a felek megállapodásától függ, ezáltal nem lesz a kifizethető maximum meghatározva,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. január 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2844

8. találat: Alkalmi munkavállalás szabályainak módosítása

Kérdés: Hol található meg az alkalmi munka szabályairól szóló törvénymódosítás, és mit tartalmaz pontosan ez a rendelkezés?
Részlet a válaszból: […]között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama a harmincegy napot meghaladhatja). Alkalmi munkának a munkáltató és a munkavállaló között legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, illetőleg egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig létesített határozott időre szóló munkaviszonyt kell tekinteni. A törvénytervezet szerint egyszerűsített foglalkoztatás céljából a munkaviszonyt a törvény mellékletében meghatározott tartalmú szerződés megkötésével kell létesíteni. A munkaszerződést legkésőbb a munka megkezdéséig meg kell kötni. Ettől eltérően az öt naptári napot meg nem haladó határozott időre szóló munkaviszony létesítése esetén a munkaszerződés írásbeli megkötése nem kötelező. Növénytermesztési idénymunka esetében a munkaszerződést csak abban az esetben kell írásba foglalni, ha azt a munkavállaló kéri, illetve ha a foglalkoztatás egybefüggő időtartama a harminc napot meghaladja. Lényeges szabály, hogy ha a munkaviszony nem egyszerűsített foglalkoztatás céljából jött létre, a munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa. Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt., valamint a minimálbérről szóló jogszabály rendelkezéseit eltérésekkel kell alkalmazni, melyeket az új törvény majd tételesen felsorol. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni szja- és járulékfizetési kötelezettségekre az Szja-tv., illetve a Tbj-tv. rendelkezései az irányadóak. Tehát alapesetben az általános szabályoknak megfelelően köteles a munkáltató és a munkavégző az szja-t, valamint a foglalkoztatót és a biztosítottat terhelő járulékokat megfizetni. Azonban a természetes személy munkáltatónál háztartási munkát végző személy legfeljebb harmincegy napra kötött munkaszerződés alapján történő foglalkoztatása esetén, feltéve hogy a tárgyhónapban ledolgozott napok száma a tíz munkanapot nem haladja meg, valamint az idénymunka - ideértve a mezőgazdasági és a növénytermesztési idénymunkát is - esetén az Szja-tv. és a Tbj-tv. rendelkezéseit eltérésekkel kell alkalmazni. Ezekben az esetekben a munkáltató a munkavállalónak kifizetett (nettó) munkabér negyven százalékával megegyező összegű közterhet köteles fizetni. Ha ezt megfizeti, akkor a munkáltatót a továbbiakban nem terheli társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás és egészségügyi hozzájárulás, valamint az Szja-tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség, a munkavállalót pedig nyugdíjjárulék- (tagdíj-), egészségbiztosítási- és munkaerőpiacijárulék-fizetési, egészségügyihozzájárulás-fizetési és személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség. Ezek a munkavállalók nem minősülnek a Tbj-tv. szerinti biztosítottnak, és nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szereznek jogosultságot. Ha a munkát végző uniós állampolgár másik tagállamban, illetőleg szociális biztonsági egyezményben részes másik államban biztosított, és erről igazolással rendelkezik, a munkáltatónak nem kell közterhet fizetnie. Az egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltatót az adóhatóság felé a törvényben felsorolt adatok (pl. az egyszerűsített foglalkoztatás céljából kötött munkaviszony minőségét, kezdetének és megszűnésének időpontját, a munkaviszony esetleges szünetelésének időtartamát, a heti munkaidőt, a munkavégzés helyét stb.) tekintetében bejelentési kötelezettség terheli, melyet a munka megkezdéséig kell megtennie. A bejelentést elektronikusan kell megtenni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2792

9. találat: AM könyves munkavállaló jogviszonyának munkaviszonnyá minősítése

Kérdés: Joga van-e a munkaügyi ellenőrnek munkaviszonnyá átminősíteni egy AM könyves dolgozó jogviszonyát?
Részlet a válaszból: […]alapján vagy ellenérték nélkül történt. A Met. 1. § (5) bekezdésének módosítása ma már nem korlátozza a minősítés jogát, illetve lehetőségét az ellenőrzéskor fennálló jogviszonyokra, továbbá kiterjeszti az ellenőrzés időpontjában már megszűnt, de korábban fennálló jogviszonyokra is. AM könyves foglalkoztatás esetén a felügyelő szintén jogosult az ellenőrzést megelőzően, illetve az akkor fennálló foglalkoztatási jogviszony minősítésére, amennyiben az adott AM könyv nem tartalmaz bejegyzést, de a felek nyilatkozata arra utal, hogy a munkaviszony létrejött, fennáll, sőt ez esetben a nyilatkozatok és egyéb bizonyítékok alapján bizonyítható, hogy ez nem csak az ellenőrzés napján, hanem már korábbi időponttól is így van. Fontos kiemelni a bírósági állásfoglalást, mely szerint a foglalkoztatónak utólag - az ellenőrzést követően - nincs választási lehetősége a foglalkoztatás formáját tekintve, tehát ha nincs bejegyzés a könyvben, az nem alkalmi foglalkoztatás, sőt az sem - bármennyire morgolódnak a munkáltatók -, ha nincs a dolgozónál az AM könyv az ellenőrzés időpontjában. A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. február 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2498