tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott gyámolt gyermek tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Gyámolt gyermek

Kérdés: Figyelembe vehető a családi pótlék megállapítása során a gyámolt gyermek, aki 2021. március 27-én betöltötte a 18. életévét? A jogosultnak egy vér szerinti gyermeke van.
Részlet a válaszból: […]képviselik. Nevezettek a saját háztartásában nevelt tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a huszadik életévét betölti, jogosultak az ellátásra. A gyám kizárólag addig az időpontig jogosult a gyámolt gyermek után családi pótlékra, míg a gyámság az ezt alátámasztó határozat alapján fennáll. Ez azonban legkésőbb a gyermek 18. életévének betöltésekor megszűnik. Ezenfelül valóban van olyan lehetőség, hogy a gyermeket a gyermekszámba beszámítsák. Ez azt jelenti, hogy amennyiben van még családi pótlékra jogot adó gyermek a háztartásban, a részére járó ellátás egy további gyermek figyelembevételével jár a szülőknek, esetleg, ha két beszámító gyermek van, akkor kettővel magasabb összegű ellátás állapítható meg arra a gyermekre vagy gyermekekre, akik az ellátásban még részesülnek. Az összegbe történő beszámításnak több módja lehetséges. A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, aki az igénylő háztartásában él, és akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult. Be lehet még számítani azt, aki köznevelési intézmény tanulója, vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató, és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik. Beszámítható, aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhatóság nem vette nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele kapcsolatot tart fenn. Végül, de nem utolsósorban a gyermekszámba beszámít az a gyermek is, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, itt azonban a jogszabály néhány kivételt megemlít. Érdemes tisztázni, hogy kik jogosultak saját jogon ellátásra, valamint, hogy mely gyermekek esnek ki a körből. Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra az a köznevelési intézményben, a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy, akinek mindkét szülője elhunyt, akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élő szülője elhunyt,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6760
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: 18. életévét betöltött gyámolt gyermek

Kérdés: Figyelembe vehető a családi pótlék megállapítása során a 18. életévét betöltött gyámolt gyermek, ha a gyámság megszűnt, de továbbra is a volt gyám neveli, és továbbra is tanul? A családnak két kiskorú vér szerinti gyermeke van.
Részlet a válaszból: […]háztartásban nevelt tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a huszadik életévét betölti, jogosultak az ellátásra. A gyám kizárólag addig az időpontig jogosult a gyámolt gyermek után családi pótlékra, míg a gyámság az ezt alátámasztó határozat alapján fennáll. Ez azonban legkésőbb a gyermek 18. életévének betöltésekor megszűnik. Ezen-felül valóban van olyan lehetőség, hogy a gyermeket a gyermekszámba beszámítsák. Ez azt jelenti, hogy amennyiben van még családi pótlékra jogot adó gyermek a háztartásban, a részére járó ellátás egy további gyermek figyelembevételével jár a szülőknek, esetleg ha két beszámító gyermek van, akkor kettővel magasabb összegű ellátás állapítható meg. A beszámítás több esetben lehetséges. A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, aki az igénylő háztartásában él, és akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult. Be lehet még számítani azt, aki köznevelési intézmény tanulója, vagy felsőoktatási intézményben 0első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató, és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik. Beszámítható, aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhatóság nem vette nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele kapcsolatot tart fenn. Végül, de nem utolsósorban a gyermekszámba beszámít az a gyermek is, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, itt azonban a jogszabály néhány kivételt megemlít. Érdemes tisztázni, hogy kik jogosultak saját jogon ellátásra, valamint hogy mely gyermekek esnek ki a körből. Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra az a köznevelési intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy, akinek mindkét szülője elhunyt, akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élő szülője elhunyt,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6006
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Gyámolt gyermek nagykorúvá válása

Kérdés: Jogosultak lesznek magasabb összegű családi pótlékra a saját gyermekeik után a korábbi gyámok a következő esetben? Egy házaspár az egyik szülő testvérének elhalálozása miatt annak kiskorú gyermekét saját háztartásában gyámként nevelte a 2 kiskorú saját gyermekével együtt. A gyámolt gyermek nagykorúvá vált, ezért a családi pótlékot saját jogán maga kapja, de nevelése továbbra is a házaspár otthonában történik, mert még középiskolában tanul, saját jövedelemmel nem rendelkezik. Ki és milyen feltételekkel jogosult a családi kedvezmény igénybevételére?
Részlet a válaszból: […]természetesen addig az időpontig jogosult a gyermek után ellátásra, míg a gyámság az ezt alátámasztó határozat alapján fennáll, de legkésőbb a gyermek 18. életévének betöltésekor megszűnik.Ezenfelül csak az a lehetőség marad, hogy a gyermeket a gyermekszámba beszámíttassák. Ez azt jelenti, hogy amennyiben van még családi pótlékra jogot adó gyermek a háztartásban, a részére járó ellátás magasabb összegben jár a szülőknek, esetleg ha két beszámító gyermek van, akkor kettővel magasabb összegű ellátás állapítható meg. Milyen esetekben lehet a gyermekeket beszámítani az ellátás összegébe?A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, aki az igénylő háztartásában él, és akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult. Be lehet még számítani azt, aki köznevelési intézmény tanulója, vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató, és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik. Esetünkben nem erről van szó. Beszámítható, aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve hogy őt a gyámhatóság nem vette nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele kapcsolatot tart fenn. Végül, de nem utolsósorban a gyermekszámba beszámít az a gyermek is, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, itt azonban a jogszabály néhány kivételt megemlít.Érdemes tisztázni, hogy kik jogosultak saját jogon ellátásra, valamint hogy mely gyermekek esnek ki a körből. Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra az a köznevelési intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy, akinek mindkét szülője elhunyt, akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élő szülője elhunyt, aki kikerült a nevelésbe vétel alól, illetve - az adott jogeset alanya - akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg. Jogosult lehet még saját jogán ellátásra, aki vér szerinti vagy örökbe fogadó szülőjével, a nevelőszülőjével nem él egy háztartásban.Ezen joghelyek tisztázása után térjünk vissza jogesetünkhöz. A gyámságból kikerült gyermek beszámításával jogosultak lehetnek a korábbi gyámok magasabb összegű ellátásra a két saját gyermekük után, ha a gyámolt gyermek vagy fiatal felnőtt továbbra is a háztartásukban él?A kérdésre a válasz nem. A jogszabály a következőképpen fogalmaz. A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, aki az igénylő háztartásában él, és aki a családi pótlékra saját jogán jogosult. Jelen esetben a gyermek nem vér szerinti, nem örökbe fogadott, és nem is nevelt gyermek, így sajnálatos módon jelenleg semmiféle jogi vagy vérségi reláció nem áll fenn közte és a korábbi gyámok között, így figyelembe vehető gyermekként nem lehet vele számolni.A családi pótlékra a nagykorúságától saját jogán jogosult[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. szeptember 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5181
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Családi pótlék szökésben lévő gyámolt gyermek után

Kérdés: Jogosult továbbra is családi pótlékra egy hivatásos nevelőszülő, akinek az egyik gyámolt gyermeke szökésben van?
Részlet a válaszból: […]szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermek jogán. Ez a fajta ellátás a még nem tanköteles gyermekre tekintettel jár.Iskoláztatási támogatásra jogosult a fentiekben meghatározott személy, továbbá a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára. Ezen időpontot követően is folyósítható az iskoláztatási támogatás. A tankötelezettség megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár ez az ellátás, amelyben a gyermek a huszadik életévét betölti. Iskoláztatási támogatásra jogosult a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes időtartamára.Ezeket a szabályokat a Cst. 8. §-a (1) bekezdésének a) pontja valamint, a 7. § (1) bekezdésének a)-c) pontjai határozzák meg.Esetünkben a gyermekotthon vezetője vagy a nevelőszülő a tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes időtartamára, a tankötelezettség megszűnését követően a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak 18. életéve betöltéséig kaphatja az ellátást. Ugyanez a paragrafus kimondja, hogy saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra, aki nagykorúságát elérve kikerül az átmeneti vagy tartós nevelésből.Ha a tanköteles vagy a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében igazolatlanul mulaszt, a nevelési-oktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján a gyámhatóság az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanórai foglalkozás után felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. április 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4395
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Gyámolt gyermek után járó ellátások

Kérdés: Milyen változások történtek a gyámolt gyermek után kapott ellátásokban, és van-e valamilyen feladata ezzel kapcsolatban a gyámnak?
Részlet a válaszból: […]tartós fogyasztási cikk vásárlására, a gyermek képességeinek fejlesztésére és jelentősebb vagyoni érték megszerzésére irányuló tevékenységek. Hangsúlyozom, a gyám önállóan ebben az esetben sem intézkedhet, mindenképpen ki kell kérnie a gyámhatóság engedélyét, majd ezt követően léphet ebbe az irányba. A Cst. és a Cst. R. a korábban említett jogszabályi kihívásoknak próbál megfelelni, ezért kellett több helyen módosítani, korszerűsíteni. E szerint a gyám, illetőleg az eseti gondnok a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermek, vagy nagykorú személy után járó családi pótlék teljes összegét gyámhatósági fenntartásos betétben vagy folyószámlán helyezi el. Ettől eltérően a gyermekotthonban lévő gyermek vagy nagykorú személy után járó családi pótlék összegének kizárólag 50 százalékát kell az említett módon elhelyezni. Tehát a szociális intézmény vezetője a családi pótlék teljes összegét az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kezeli, és biztosítja a személyre szóló felhasználást. A gyermekotthon vezetője a családi pótlék összegének 50 százalékát az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kezeli, és a gyermek teljes körű ellátásának kiegészítésére biztosítja a személyre szóló felhasználást. Természetesen ezek a kitételek nem érvényesek abban az esetben, ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban. Ugyanis ebben az esetben a családi pótlékot a kiskorú szülőnek kell megállapítani, felhasználásáról az említett szabályok figyelembevétele nélkül határozhat. A 2010. január 1-jét megelőző szabályozás még a következők szerint alakult. A gyermekotthonban nevelt, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek vagyonkezelői joggal felruházott gyámja, illetőleg vagyonkezelő eseti gondnoka kérheti a gyámhivataltól a családi pótlék zsebpénzre történő felhasználását a külön jogszabályban meghatározott mérték erejéig. Továbbá a gyámhivatal a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyonkezelő eseti gondnok bekezdés szerinti kérelmére engedélyezi a családi pótlék zsebpénz biztosítására történő folyamatos felhasználását. Ez, mint láttuk, pontosan szabályozva lett a gyermekvédelmi törvény által, ezért a Cst.-ből kikerült. Ehhez kapcsolódik, hogy az említett jogszabály pontosítja a családi pótlék felhasználását, valamint vissza is utal a gyermekvédelemről szóló szabályozásra, a következők szerint: a szociális intézményben elhelyezett gyermekre, nagykorú személyre tekintettel járó családi pótlék személyre szóló felhasználásának minősül a személyi térítési díjra, a költőpénzre, valamint a személyes szükségletekre történő felhasználás. A gyermekotthonban, valamint a szociális intézményben elhelyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után járó családi pótlék felhasználása a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben foglaltak szerint történik. Nézzük meg az ismertetett jogszabályi háttér tükrében, mely esetben kinek és milyen mértékben kerül folyósításra a családi pótlék! Gyám, illetőleg eseti gondnok családi pótlékra jogosult, ha a gyermek a saját háztartásában van elhelyezve, a családi pótlékot részére kell megállapítani és folyósítani. Gyám, vagy az eseti gondnok családi pótlékra jogosult akkor is, ha a gyermek javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben van elhelyezve. A családi pótlékot ebben az esetben is részére[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. február 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2883
Kapcsolódó tárgyszavak: