67. Társadalombiztosítási Levelek / 2005. szeptember 27.
TARTALOM

Az új szabályok szerint hogyan kell megfizetni és bevallani a vállalkozói járulékot?

Hány napig jogosult táppénzre az a biztosított, aki a próbaidőn belül veszélyeztetett terhesként keresőképtelen beteg lett? A próbaidőből még egy hónap van hátra. Jelenlegi jogviszonya előtt 30 napig passzív jogon részesült táppénzben. A megelőző munkahelyén volt 2 éves munkaviszonya. E munkáltatótól jogosult lesz-e 90 nap passzív táppénzre? Kérhet-e méltányosságból táppénzt az OEP vezetőjétől? Munkanélküli-segélyre jogosult lesz, s ez alapján kaphat-e terhességi-gyermekágyi segélyt és gyermekgondozási díjat?

Be kell-e jelenteni az EMMA-ba a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló gyakorlati oktatását, amelyet egy betéti társaság végez?

Be kell-e jelenteni az EMMA-ba a segítő családtagot, illetve kell-e vele munkaszerződést kötni? Ha nem kell bejelenteni, hogyan kell utána a 11 százalékos eho-t megfizetni?

Milyen jogosultságai, illetve kötelezettsége vannak az örökösnek a munkavállaló halála esetén?

Milyen szabályok vonatkoznak a szabadság kiadására, jár-e szabadság a mellékfoglalkoztatásos jogviszonyban, és hogyan kell azt meghatározni abban az esetben, ha egy heti 36 órát elérő jogviszonyban foglalkoztatott 2 hetente egy nap 4 órás mellékfoglalkoztatásra munkaszerződést köt? Ez azt jelenti, hogy 26 alkalommal dolgozik egy éven belül, életkora szerint 30 nap szabadság jár neki.

Jár-e fizetett szabadság annak a dolgozónak, aki a GYES folyósítása mellett visszatért 4 órás munkarendbe dolgozni? Nem ellentmondás az, hogy GYES-GYED miatt, tartós távollét jogcímen fizetetlen szabadságon van?

1949. augusztus közepén született, 2006. június hóban 39 év szolgálati idővel rendelkező köztisztviselő nő kérheti-e a foglalkoztatójától, hogy nyugdíjazás miatt mondjon fel úgy, hogy a nyugdíjazást megelőzően 6 hónappal, 2006. március 1-jétől 2006. augusztus 31-éig felmentési idejét töltené, és az előrehozott öregségi nyugdíjat 2006. szeptember 1-jétől venné igénybe? Kaphat-e végkielégítést, illetve jogosult-e plusz végkielégítésre? 2006. augusztus 31-én megkaphatja-e a 35 éves jubileumi jutalmat, amelyre 2009. május hóban lenne jogosult?

1947-ben született, 36 év szolgálati idővel rendelkező, jelenleg biztosítási jogviszonyban nem álló férfi előreláthatólag mikor mehet el nyugdíjba, illetve 2007-ben elmehet-e előrehozott öregségi nyugdíjba, ha addig nem szerez további 2 év szolgálati időt, de van a háztartásában 10 éven át nevelt három gyermeke? Kell-e, illetve lehet-e nyugdíjéveket vásárolnia?

A képviselő-testület jóváhagyása után milyen jogviszonyban láthatja el ezentúl ügyvezetői teendőit az a 39 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező kft.-tulajdonos, akit polgármesterré választottak? Az ügyvezető 14 év óta alkalmazottként dolgozik.

Tételes vagy százalékos eho terheli-e azt a Magyarországon működő kft.-t, amelynek japán ügyvezetője megbízási jogviszonyban látja el teendőit, amelyért jövedelmet kap, és járulékfizetési kötelezettség terheli, mert a havi megbízási díja magasabb, mint a minimálbér?

Egy német és egy román állampolgár magyarországi székhellyel kft.-t alapít. A kft.-ben 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkeznek. A kft. építőipari tevékenységgel foglalkozik, melyet német megrendelő számára, szerződés alapján fog végezni. Telephelyet sem Németországban, sem Magyarországon nem létesítenek. Hogyan alakul a járulék- és eho-fizetési kötelezettség: 1. ha csak a román állampolgár működik közre tagként, és ő Romániában főállású alkalmazottként biztosított, 2. vagy ha a román állampolgár főállásban alkalmazottként lesz bejelentve ennél a kft.-nél, 3. német állampolgár tag vállalkozóként biztosított Németországban, és ennél a kft.-nél nem működik közre személyesen, 4. ha magyar állampolgár vagy német állampolgár alkalmazottat vesznek fel, és a munkavégzés Németországban folyik?

Milyen közteher-fizetési kötelezettség keletkezik a különféle nyereményakciók (pl. wellness-hétvége, egyéb nyeremények) után?

Kell-e 11 százalék eho-t fizetni egy kft. által egy magánszemély részére kifizetett tagi kölcsön kamata után?

Kaphat-e egészségügyi ellátást (orvos, gyógyszer, kórház stb.) az a magyar-amerikai kettős állampolgár, aki egy kft. tulajdonosa, munkát nem végez, nem biztosított, 2 éve települt haza mint nyugdíjas, és a nyugdíját külföldről kapja?

Egy cégnél társadalombiztosítási és családtámogatási kifizetőhely működik. Tudomásuk szerint a gyermek születése esetén az apa 5 munkanapra munkaidő-kedvezményt igényelhet. A munkaidő-kedvezmény tartamára az apának távolléti díj jár, amely a munkáltatói közterhekkel együtt a költségvetéstől visszaigényelhető. A cég a közterhek összege között visszaigényelte az 5 napra eső eho-t is, de a MÁK ellenőrzése ezen összeget többletigénylésnek állapította meg, és határozatban kötelezte a céget az összeg visszafizetésére. Véleményük szerint a MÁK ellenőre vagy a kifizetőhely járt el helyesen az alábbi esetben?

Kérheti-e az anya a 2004. április 23-án született első gyermek után járó gyermekgondozási díjat abban az esetben, ha az kedvezőbb, mint a 2005. július 15-én született második gyermek után járó terhességi-gyermekágyi segély összege?

Választhatja-e a munkaviszony fenntartása mellett a GYES helyett a valamivel magasabb összegű ápolási díjat az a határozatlan idejű munkaviszonyban álló édesanya, akinek Down-szindrómával és súlyos szívrendellenességgel született, jelenleg két és fél éves gyermeke állandó gyógyszerezésre, otthoni ápolásra és nevelésre szorul, ezért a gyermek 3 éves kora után az édesanya nem tud munkába tud állni, és előreláthatólag otthoni munkát sem tud vállalni? Ha nem, milyen támogatások illetik meg a 18 évesnél fiatalabb sérült, tartósan beteg gyermeket nevelő szülőt, illetve milyen lehetőségei vannak, hogy a megélhetés legalább minimális szinten fenntartható legyen?

Továbbra is jogosult-e a személyi jövedelemadó 2800 forint összegű fogyatékos adókedvezményére az a munkaviszonyban álló rokkantnyugdíjas személy, aki elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt? A dolgozó rokkantsága végleges.

Hogyan kell elszámolni a vidéki dolgozó munkába járási költségét, ha a dolgozó nem hoz számlát, sem bérletszelvényt, mert a beutazást másképp oldja meg, és ha saját gépkocsival jár, de a településre van megfelelő tömegközlekedés, és a dolgozó egészségi állapota is rendben van?