Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...858 000 forint (71 500forint x 12 hónap). A Tbj-tv. 4. § k) pontja szerint járulékalapot képezőjövedelem: 1. az Szja-tv. szerinti, összevont adóalapba tartozó, azönálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Élettársak családi adókedvezménye

Kérdés: Megoszthatja-e a jogosult az adóév végén a családi kedvezményt a vele közös háztartásban élő élettársával abban az esetben, ha 1 közös gyermekük van, valamint velük él a feleség előző házasságából született 2 gyermek is? A gyermeket egyedül nevelők magasabb összegű családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe, az adóelszámolásnál erről nyilatkoznak, valamint egymás adóazonosító jelét is feltüntetik a bevallásban.
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 40. § (3) bekezdése alapján a családi kedvezménykedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként 4000 forint,feltéve, hogy az adott hónap bármely napján az eltartottak létszáma a három főteléri.Az Szja-tv. 40. § (4) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.
Kapcsolódó címkék:  

Közös háztartásban élő elvált szülők családi kedvezménye

Kérdés: Megállapítható-e az apa részére a családi kedvezmény abban az esetben, ha a házastársaknak három közös gyermekük született, ezután elváltak, de a válás után is közös háztartásban élnek, a férj gyermektartási díj fizetésére kötelezett, melyet fizet is, és az adóelőleg megállapításánál együttesen nyilatkoznak a családi kedvezmény érvényesítéséről úgy, hogy az apa kéri a kedvezmény érvényesítését? Az anya a családi pótlékot az egyedülállóknak járó összegben kapja.
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 40. § (9) bekezdése szerint: "A családikedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen érvényesíthető,azonban a jogosult a vele közös háztartásban élő házastársával, élettársával -amennyiben a gyermeket nevelő egyedülálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.
Kapcsolódó címkék:  

Szociális intézményben ápolt gyermek figyelembevétele családi kedvezmény megállapításánál

Kérdés: A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe-vehető gyermek a fogyatékos és szociális intézményi ellátásban részesülő gyermek is. A családban – a figyelembe vehető gyermekeken kívül – egy családi pótlékra jogosult gyermek és egy magzat van. Jogos-e havonta a 8000 forint családi kedvezmény megállapítása abban az esetben, ha a családi pótlék megállapításánál az intézményben ápolt gyermeket családnagyságot növelő gyermekként veszik figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...átmeneti vagy tartósnevelésbe, és a családi pótlékot igénylő – a kormányrendeletben foglaltakszerint – vele kapcsolatot tart fenn."Az Szja-tv. 40. § (5) bekezdése szerint a családi kedvezményösszegének meghatározása szempontjából az eltartottak létszámába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.

Evás kkt. tagjainak szja-fizetési kötelezettsége

Kérdés: Kötelezettek-e szja fizetésére egy bevételi nyilvántartást vezető evás kkt. tagjai, akik személyesen is közreműködnek a kkt. tevékenységében, és megfizetik a járulékokat a minimálbér kétszerese, azaz 2009. évben a 143 000 forint után? A társasági szerződés szerint a személyes közreműködésükért nem kapnak semmilyen összegű juttatást. Vannak olyan értelmezések, hogy csak a minden évben érvényes minimálbér mentes az szja alól a fenti esetben, azaz a kkt.-tagoknak meg kell-e fizetni az szja-t, ha a minimálbérnél több után fizetik meg a járulékaikat?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozás tagja után a minimálbér kétszerese utánmeg kell fizetni a járulékot.Jövedelemadó szemszögéből közelítve a kérdést, az Szja-tv.mindig tényleges jövedelmet adóztat. Ezért ha egy magánszemélynek az Szja-tv.szerint adóköteles jövedelme nincs, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.
Kapcsolódó címkék:      

Munkaviszonyban álló mezőgazdasági őstermelő szülése

Kérdés: Meg kell-e szüntetnie az őstermelői tevékenységét egy munkaviszonyban álló mezőgazdasági őstermelőnek abban az esetben, ha terhességi-gyermekágyi segélyben, illetve GYED-ben részesül?
Részlet a válaszából: […] ...őstermelő bevételét a jövedelemmeghatározásánál akkor nem kell figyelembe venni, ha– a bevétele a 600 ezer forintot nem haladta meg (Szja-tv.23. §), illetve– 4 millió forintot meg nem haladó bevétel esetén a tételesköltségelszámolást vállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Adóköteles biztosítási díj társadalombiztosítási közterhei

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási közterhek fizetésére kötelezett a cég, illetve a magánszemély a munkáltató által a munkavállaló javára havonta fizetett adóköteles biztosítási díj után?
Részlet a válaszából: […] ...Végül fel kell hívnunk arra az esetre is a figyelmet, amikoraz adóköteles biztosítási díj természetbeni juttatásnak minősül [Szja-tv. 69. §(1) bekezdés k. pontja]. Erre akkor kerül sor, ha a biztosítási szerződés többmagánszemély javára szól, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Melegétkezési utalvány közterhei

Kérdés: Terheli-e a dolgozót szja- és egyénijárulék-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha havonta több mint 12 000 forint értékű melegétkezési utalványt kap?
Részlet a válaszából: […] ...adóköteles része után a juttatásmódjától függően az adókötelezettség terhelheti a munkáltatót, vagy terhelhetia dolgozót is.Az Szja-tv. 2. § (4) bekezdése alapján a belföldi illetőségűmagánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Osztalék ehója

Kérdés: A 2008. évi LXXXI. törvény V. fejezet (3) bekezdése szerint a magánszemély nem köteles bevallani az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet stb. ..., ha az adóévben ilyen jogcímeken megszerzett összes jövedelem nem haladja meg a 100 ezer forintot, és az adót a kifizető levonta. Terheli-e 14 százalékos eho-fizetési kötelezettség a magánszemélyt abban az esetben, ha 2009-ben 100 ezer forint alatti összegben kap osztalékjövedelmet, amelyből a kifizető levonja és befizeti a 25 százalékos szja-t?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 11. § (3) bekezdés d) pontja szerint amagánszemély nem köteles bevallani az értékpapír-kölcsönzésből származójövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet, az árfolyamnyereségből származójövedelmet, a vállalkozásból kivont jövedelmet, valamint –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.
Kapcsolódó címkék:  

Versenytilalmi díj

Kérdés: Egyéb jövedelemként, vagy a felek közötti jogviszonyra tekintettel nem önálló tevékenységből származó jövedelemként kell figyelembe venni a versenytilalmi díjat, amelyet egy végelszámolás alatt álló cég fizet ki munkavállalói részére?
Részlet a válaszából: […] ...megszüntetésétől számított maximum három évig nem folytat amunkáltató tevékenységi körébe eső vagy ahhoz hasonló tevékenységet. AzSzja-tv. 25. § (1) bekezdése alapján az Mt. idézett előírásai alapján a Ptk.szabályai szerint megkötött külön szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.
Kapcsolódó címke:
1
109
110
111
162