140 talált cikk a rendes felmondás kifejezésre

Kérdés: Köteles-e a munkáltató a munkaviszony felmondására, és viselnie kell-e az ezzel járó kötelezettségeket, terheket abban az esetben, ha egy munkavállaló az OOSZI Orvosi Bizottságának véleménye szerint munkaképességét 50 százalékban elvesztette, rokkantsági nyugdíjat igénybe venni nem tud, eredeti munkakörében nem foglalkoztatható, de a munkáltató nem tud az állapotának megfelelő, könnyebb munkát biztosítani részére? Az Mt. ilyen esetekre nem tér ki. Az 50 százalékos munkaképesség-csökkenés megállapítása után a táppénzes állomány is megszűnt, ezért a munkáltatónak sürgősen döntenie kell a munkavállaló további sorsáról.

Kérdés: Egy varrodát működtető vállalkozó szakmunkás-bizonyítvánnyal, többéves gyakorlattal rendelkező varrónőket alkalmaz teljes munkaidőben, konfekcióruházat varrására. A vállalkozó, aki egyben az ügyvezető igazgató, visszamenőleges hatállyal, közös megegyezéssel munkaszerződést akar módosítani, amelyben rögzíti, hogy a varrónők munkája nem igényel szakmunkát, ezért részükre nem tudja megadni a 2006. július 1-jétől érvényes 68 800 forint összegű garantált minimálbért. Törvényesen jár-e el a vállalkozó, illetve a munkavállalók kötelesek-e elfogadni a számukra előnytelen szerződésmódosítást? Lehet-e felmondási ok, ha a dolgozók nem írják alá a szerződésmódosítást?

Kérdés: Vállalhat-e munkát ugyanannál a foglalkozatónál (pl. megbízási jogviszonyban) egy felmentés alatt álló pedagógus a munkavégzés alóli felmentés ideje alatt?

Kérdés: Egy kft.-ből kiválással új cég jön létre, mely jogutódja lesz a kft.-nek. A kiválással 25 fő átkerül az új cégbe. A csoportos létszámleépítés szabályait kell-e alkalmazni, ha a kft. átlagos létszáma kb. 115 fő, és van-e jelentési kötelezettség a munkaügyi központ felé abban az esetben, ha a két munkáltató külön megállapodásban rendelkezik arról, hogy az átvett dolgozók kft.-nél eltöltött munkaviszonyát elismerik, és ugyanabban a munkakörben alkalmazza őket az új cég? Csoportos létszámleépítésnek számít-e a kiválás abban az esetben, ha a két cég között nincs megállapodás?

Kérdés: Egy cég dolgozói munkába járásának biztosítására 2 darab autóbuszt üzemeltet, melyen munkaviszonyban 3 fő autóbusz-vezetőt foglalkoztat. A 3 fő autóbusz-vezető közül 2 fő sosem lépi túl az üzemanyagnormát, 1 fő pedig az üzemanyagnorma 180 százalékát használja fel, és ezzel jelentős kárt okoz a cégnek. Lehet-e ebben az esetben szándékos károkozásról beszélni, lehet-e kártérítéssel élni a munkavállalóval szemben? Megszüntetheti-e a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát szándékos károkozás miatt? A cég kollektív szerződéssel, kártérítési szabályzattal nem rendelkezik. Az autóbuszokat egy Volán-telepen tankolják, a tankolás tényét az autóbusz-vezetők aláírásukkal igazolják, a menetlevelek alapján megvan, hogy melyik autóbusz-vezető hány km-t tett meg. Lehet-e alkalmazni a rendkívüli felmondás szabályait abban az esetben, ha az alkoholszondázáskor kiderül, hogy az autóbusz-vezető ittas, és ezt a tényt a jegyzőkönyv aláírásával elismeri, illetve mi a jogszerű eljárás ebben az esetben?

Kérdés: Mikor telik le a 9 hónapos kedvezményes foglalkoztatás lehetősége egy 2005. augusztus 8-ától munkaviszonyban levő pályakezdő foglalkoztatása szempontjából? Megkaphatja-e egy munkáltató a támogatást abban az esetben, ha a 2005. augusztus 8-ától 2006. május 7-éig tartó időszakra a 0611. számú nyomtatványon megigényelte, majd 2006. május 8. napjától alkalmazza a havonta érvényesíthető járulékkedvezményt, és a dolgozó felmond 2006. június 8-án, tehát a 3 hónapos továbbfoglalkoztatás nem valósul meg?

Kérdés: Kinek jár a GYES napi nyolcórás munkavégzés mellett is? Folyósítható-e az ellátás annak a munkavállalónak, aki 2005. október 31-én napi nyolcórás munkavégzés miatt a gyermekgondozási segélyt felmondta? Az előző évekről áthozott szabadsága 54 nap volt, 2005. december 31-ig 42 nap szabadságot vett igénybe, ezért 2006. január 1-jétől január 17-ig még mindig az áthozott szabadságát töltötte, majd a Magyar Államkincstár 2005/3 sz. körlevelének 4. oldalán található magyarázat alapján – "Azok a szülők, akik 2006. január 1. előtt napi négy órát meghaladó munkavégzésük miatt a GYES-ről lemondtak, illetve nem is igényelték, kérelem és igénybejelentő benyújtását követően munkaviszonyuk megtartása mellett 2006. január 1-jétől a jogosultsági feltételek megléte esetén jogosultak lesznek a gyermekgondozási segélyre" – kérte a GYES újrafolyósítását. Vállalhat-e a dolgozó a GYES alatt munkát egy konkurens munkáltatónál is?

Kérdés: Egy kft. tulajdonos-üzletvezetője bérbe kívánja adni a cége által működtetett éttermet. A bérbevevő a kft. alkalmazásában álló munkavállalókat is átvenné, de azt szeretné, ha még kb. 2 hétig az eredeti munkáltató alkalmazásában állnának. Ez alatt az időszak alatt az átvevő el tudná dönteni, hogy mely alkalmazottakra tart igényt, és kikre nem. Megoldható-e ez a dolgozók kölcsönbeadásával? Hogyan történhet meg az átadás úgy, hogy se az átadó, se az átvevő, se a dolgozók érdekei ne sérüljenek?

Kérdés: A Társadalombiztosítási Levelek 74. számában megjelent olvasói észrevételre azt válaszolták: "Az eva megfizetése után a társaságoknak más adót fizetniük nem kell, tehát a fentiek szerint megállapított osztalék szja- és járulékmentesen fizethető ki." A Társadalombiztosítási Levelek 75. száma 1313. válaszában azt írják, hogy 4 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a vállalkozásból kivont jövedelem után. Az evás osztalék után is meg kell fizetni ezt a közterhet?

Kérdés: Hogyan értelmezhető pontosan az Mt. 79. §-a? Folyamatosan meghosszabbított, határozott időre szóló munkaszerződés esetén a felmentési idő minden esetben a határozott idő kezdetétől számít? Valóban csak összesen 5 évig lehet ilyen módon foglalkoztatni a munkavállalókat?