Jogosultsági idő

Kérdés: A hatórás munkaviszony 1 munkában töltött napja 1 napnak számít a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági idő számítása során, ha bruttó 370 ezer forint bért kapok?
Részlet a válaszából: […] A nők számára negyven év jogosultsági idő alapján igénybe vehető öregségi nyugdíj megállapítása során is alkalmazzák az arányos szolgálati idő számítására vonatkozó szabályt. Nagyon fontos az arányos szolgálati idő számításáról tudni, hogy az öregségi nyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 7.

Családi pótlék dolgozó gyermek után

Kérdés: Jogosult továbbra is családi pótlékra a 18 éves gyermek szülője, ha a gyermek dolgozik a tanulmányai mellett?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre azért bonyolult válaszolni, mert nem derül ki belőle, hogy a gyermek milyen munkát végez, milyen díjazást kap ellentételezésként, és főleg, hogy milyen időtartamra kötötték vele a munkavégzésre irányuló jogviszony kapcsán a szerződést, azaz milyen időtartamban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.

Álláskeresési járadék összege

Kérdés: Milyen jövedelem figyelembevételével állapítják meg az álláskeresési járadékot annak az igénylőnek, aki a GYES-ről visszatérve élt a szülői szabadság lehetőségével, mely időszakra havibérként 43 ezer forintot fizetett meg neki a munkáltató, majd a szülői szabadság lejárta után közös megegyezéssel a munkaviszonya megszüntetésre került, így a felhalmozott, még ki nem adott rendes szabadságok megváltásra kerültek? Valóban csak a szülői szabadság idejére fizetett jövedelem alapján történik a járadék megállapítása ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Flt. 26. §-ának (1) bekezdése értelmében az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző, vagy – ha az álláskeresőként való nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor – az álláskeresőnek az álláskeresővé válását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címke:

Alapbér

Kérdés: Megfelel a jogszabálynak, ha a munkavállaló szerződés szerinti bruttó alapbére nem éri el a kötelező minimálbért, azaz 2026-ban a havi 322.800 forintot, de a különböző pótlékokkal igen, és meg is haladja azt?
Részlet a válaszából: […] 2026. január elsejétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege 322.800 Ft/hó (426/2025. Korm. rendelet).Az Mt. 136. §-ának (1) bekezdése rögzíti, hogy alapbérként legalább a 153. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címke:

Egyetemi hallgatók szakmai gyakorlata

Kérdés: Valóban legalább a minimálbér 65 százalékának megfelelő díjazást kell fizetnie egy szakmai gyakorlati helyként is működő cégnek az egyetemi hallgató 4 hetes szakmai gyakorlatának idejére? Az egyetemmel kötött együttműködési megállapodásban ez a díjazás szerepel, a cég azonban eddig úgy tudta, hogy ezt az összeget csak a 6 hetet elérő szakmai gyakorlat esetén kötelező megfizetni. Érvényesíthető a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény a diákoknak kifizetett díjazás összege után?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak szerint, olyan egyetemi hallgatóról van szó, aki a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlatot külső gyakorlóhelyen végzi. A Felsőokt-tv. 44. §-ának (1) bekezdése értelmében, ebben az esetben hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Munkavállalás korhatár előtti ellátás mellett

Kérdés: Kell arányosítani az éves kereseti korlát keretösszegét abban az esetben, ha egy korhatár előtti ellátásban részesülő személy év közben munkát vállal?
Részlet a válaszából: […] A korhatár előtti ellátás folyósítása mellett lehet munkát vállalni, de figyelni kell a kereset nagyságára. Az ellátás folyósítását ugyanis szüneteltetni kell, ha az ellátásban részesülő személy olyan munkát végez, amely biztosítással jár, és a munkából származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Alapbérbe épített pótlékok

Kérdés: Megállapítható a havi minimálbérnek megfelelő összegben a 4 havi munkaidőkeretben, napi 12 órás hosszabb teljes munkaidőben, készenléti jellegű munkakörben dolgozó munkavállalók havi alapbére abban az esetben, ha ez az összeg már tartalmazza az alapbérbe beépített pótlékokat is? Abban az esetben, ha az érintett munkavállalók órabéresek, akkor ugyanúgy a minimumórabér vonatkozik rájuk, és azt kell 12-vel szorozni, vagy adható a minimum napibér? A munkavállalók beosztás szerint 12 vagy 24 órát dolgoznak.
Részlet a válaszából: […] Főszabály szerint a bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Az Mt. 145. §-a alapján a felek bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg. E rendelkezés az Mt. 140–142. §-okra utal vissza, amelyek a vasárnapi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.
Kapcsolódó címke:

Családi pótlék rendszeres jövedelemben részesülő gyermek esetén

Kérdés: A családi pótlékra való jogosultság szempontjából a köznevelési intézmény tanulója egyszerűsített foglalkoztatás keretében végez keresőtevékenységet. Beletartozik az egyszerűsített foglalkoztatás bevétele az adóköteles jövedelem fogalmába? Tehát ebben az esetben is él a szabály, hogy ha három egymást követő hónapban ez a bevétel meghaladja a minimálbér összegét, nem jogosult tovább a családi pótlékra?
Részlet a válaszából: […] A kérdést két részre lehet és kell osztani. A válasz első része a családtámogatás szempontjából, a második az adózás szempontjából kell, hogy megközelítse a felvetett problémát. A Cst. 4. §-ának i) pontja határozza meg a családi pótlék körében jövedelemként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Adóalap-csökkentő kedvezmények

Kérdés: Igénybe veheti a beteg gyermek után járó magasabb összegű családi kedvezményt és a személyi kedvezményt is az édesapa abban az esetben, ha cukorbetegségben szenved, gyermeke pedig súlyosan allergiás a laktózra és a gluténre?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 29/A-29/G. §-ai tartalmazzák az adóalap-csökkentő kedvezményeket, amelyek közül – a jogosultság megléte esetén – egyszerre több is igénybe vehető az adóalap mértékéig. A jogszabály azt is meghatározza, hogy több jogosultság esetén milyen sorrendben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.
Kapcsolódó címke:

Minimálbér évközi emelésének hatása az osztalék maximumösszegére és a kereseti korlátra

Kérdés: Hogyan alakul az osztalék 2023. évi maximumalapja, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló éves kereseti korlátja a minimálbér 2023. december 1-jén történt emelésére tekintettel?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1. § (5) bekezdésének a)–e) pontjai alá tartozó jövedelmek – e körbe tartozik az osztalék is – esetében az adóalap-maximum a minimálbér 24-szerese, azzal, hogy e felső határt csökkenti a természetes személy 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
26