tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

12 találat a megadott minimálbér tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Táppénz összege
Kérdés: Milyen hatással van a minimálbér évközi változása a munkavállaló 2021. január hónapban folyósított táppénzellátásának összegére? A dolgozó a jövedelme alapján a 2020. évi minimálbér alapulvételével meghatározott maximumösszegű ellátásban részesült.
Részlet a válaszból: […]az Eb-tv. táppénzre irányuló szabályozása a döntési helyzetben a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével határozza meg a folyósítható ellátásokat, és nem a mindenkori minimálbér alapján.A kezdeti eltérő jogértelmezésből eredő, egymásnak ellentmondó megközelítések tisztázását igyekezett elősegíteni a 21/2021. Korm. rendelet, mely 2021. február 1-jei hatállyal arról rendelkezik, hogy ahol a jogszabály rendelkezése szerint valamely jogosultság megállapításának vagy felülvizsgálatának a tárgyév januárjában érvényes kötelező legkisebb munkabér vagy a garantált bérminimum az alapja, ott a 20/2021. Korm. rendeletben meghatározott kötelező legkisebb munkabér vagy garantált bérminimum alapján a jogosultságot 2021. február 28. napjáig ismételten meg kell állapítani, vagy felül kell vizsgálni.A hivatkozott kormányrendelet a táppénzellátások megállapításának és összegének meghatározására is befolyással bír. A kérelem elbírálása során a 2021. január hónapra vonatkozóan már megállapított táppénzek tekintetében is a 2021. január hónapban elfogadott, 167 400 forintos minimálbér az irányadó.A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincadrészét. A táppénz folyósítható naptári napi összege tehát - alkalmazva a 20/2021. Korm. rendeletben foglaltakat - nem haladhatja meg a bruttó 11 160 forintot.Az Eb-tv. R. 39. §-ának (1) bekezdése alapján a táppénz, baleseti táppénz iránti kérelemben foglaltak teljesítése esetén az Ákr. 80. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján a hatóság az ügyintézési határidőn belül mellőzi a határozathozatalt. Sommás eljárás keretében a kifizetőhely döntése a táppénz utalásában jelenítődik meg.Nem mellőzhető a határozathozatal a korábbi döntéssel már folyósított és a minimálbér növekedésével ismételten megállapított táppénz[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6738
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2. találat: Szolgálati járandóságban részesülő megbízott
Kérdés: Miként kell a minimálbért figyelembe venni a biztosítási kötelezettség elbírálásánál, illetve a kereseti korlát számításánál egy szolgálati járandóságban részesülő személy megbízási jogviszonyban történő foglalkoztatása során?
Részlet a válaszból: […]első napján hatályos minimálbérből kell kiindulni. Ebből következően a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyre 2021-ben változatlanul a 18 × 161 000 = 2 898 000 forintos kereseti korlát vonatkozik.A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokra [Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés f) pontja, illetve (2) bekezdése] vonatkozó biztosítási összeghatár (minimálbér 30 százaléka vagy naptári napokra számítva ennek harmincadrésze) megállapítása során a Tbj-tv.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6714
3. találat: 2021. január hónapban kifizetett osztalék szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Mi a teendője a 2021. évi minimálbér megállapítása után annak a kft.-nek, amely a 2019. évi eredmény után 2021 januárjában nagy összegű osztalékot fizetett egy külföldi magánszemély részére, amelyből levonta a forrásadót és az 598 920 forint összegű szociális hozzájárulási adót? A minimálbér emelése után le kell vonni a szociálishozzájárulásiadó-különbözetet, vagy ez az összeg már a cég költsége lesz?
Részlet a válaszból: […](minimálbér) és garantált bérminimum összegének 2020. évben esedékes felülvizsgálata időszakát 2021. évre meghosszabbítja, következésképp a 2021. ja-nuár 1-jén érvényes minimálbér összege a 367/2019. Korm. rendelet alapján 161 ezer forint.Az osztalék kifizetésekor a Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése szerint a szociális hozzájárulási adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy e bekezdésben meghatározott jövedelmei a tárgyévben elérik az adófizetési felső határt, azaz a minimálbér huszonnégyszeresét.A Szocho-tv. 34. §-ának 11. pontja alapján az adófizetési felső határ számításánál az év első napján érvényes kötelező havi munkabér[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6709
4. találat: Minimálbér, garantált bérminimum
Kérdés: A minimálbér vagy a garantált bérminimum alkalmazandó egy általános irodai adminisztrátor munkakörben foglalkoztatott munkavállaló után abban az esetben, ha a munkavállaló semmilyen szakképzettséggel nem rendelkezik, csak az általános iskolát fejezte be? A minimálbér vagy a garantált bérminimum 30 százaléka alapján kell megfizetni a járulékokat 2020. július 1. után egy részmunkaidőben foglalkoztatott mérlegképes könyvelő munkavállaló után, aki egy másik cégben heti 36 órás munkaviszonyára tekintettel a garantált bérminimumot kapja? A munkavállaló részmunkaideje nem éri el a teljes munkaidő 30 százalékát. A dolgozó munkabéréből kell levonni a többletjárulékot abban az esetben, ha az egyébként nem éri el a minimumként meghatározott összeget az alacsony munkaidő miatt, vagy ez a munkáltató kötelezettsége?
Részlet a válaszból: […]jogszabály, munkaviszonyra vonatkozó egyéb szabály, mint például a kollektív szerződés, illetve munkáltatói rendelkezés, vagyis maga a munkáltató. Az adminisztrációs munkára jogszabály nem határoz meg végzettséggel kapcsolatos előírást, és jelen esetben a munkáltató sem tette ezt, hiszen olyan dolgozót alkalmaz, aki nem rendelkezik középfokú végzettséggel, így kizárólag a minimálbért kell alapul venni a munkabér meghatározásakor.Az új Tbj-tv.-ben a minimálbér meghatározása nem változik, azaz a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összegét kell figyelembe venni. Véleményünk szerint a mérlegképes könyvelő munkavállaló munkakörének betöltése egyértelműen végzettséghez kötött, így ebben az esetben a garantált bérminimum 30 százaléka az irányadó. Az új Tbj-tv. rendelkezései szerint, ha a tárgyhónapban a 27. § (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határ után járulék fizetésére kötelezett biztosított részére a járulékfizetési alsó határt elérő jövedelmet nem fizettek, és a tárgyhónapban elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el, a foglalkoztató a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot köteles a foglalkoztatottnak minősülő biztosított helyett megelőlegezni, és azt a törvényben előírt határidőn belül befizetni. Benyújtásra került viszont T/10856. számon a "Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról" szóló törvényjavaslat, amelynek 123. §-a kiegészíti az új Tbj-tv.-t. A javaslat szerint a foglalkoztató köteles az új Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6470
5. találat: Minimálbér és garantált bérminimum
Kérdés: Meg kell fizetni a garantált bérminimumot a tehergépkocsi-vezetőknek abban az esetben, ha általános iskolai végzettséggel, valamint C kategóriás jogosítvánnyal rendelkeznek, és csak belföldi közlekedésben vesznek részt? Változik a helyzet abban az esetben, ha a sofőr kiegészítő végzettségekkel (PAV I-IV.) is rendelkezik, és bel- és külföldön egyaránt közlekedik, illetve ha a C kategóriás jogosítvány mellett E kategóriás jogosítvánnyal is rendelkezik?
Részlet a válaszból: […]kizárólag középfokú végzettségű munkavállalókkal töltött be. A munkáltatónak az adott munkakörre vonatkozó középfokú iskolai végzettségre, szakképzettségre irányuló előírása, elvárása, gyakorlata hiányában azt kell megállapítania, hogy jogszabály előír-e az adott munkakör betöltéséhez legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget. Ilyen követelményt számos jogszabály ír elő, azonban ezekből általában csak a szükséges szakképzettség állapítható meg, de a megkövetelt képzettségi szint nem. A megkövetelt szakképesítés képzettségi szintje az Országos Képzési Jegyzékből állapítható meg. A 34. vagy ennél magasabb számmal jelölt szakképzettség minősül legalább középfokúnak. Nem jogszabály ugyan, de a munkakörök betöltéséhez szükséges szakképzettség megítélésében segítséget nyújthat a FEOR-besorolás. Garantált bérminimumra jogosultak a FEOR 1. és 2. főcsoportjába tartozók, miután ezekbe a csoportokba tartoznak a vezetői, felső vezetői munkakört betöltő munkavállalók és a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások. A 3. főcsoportba sorolt foglalkozások a nem egyetemi szintű egyéb felsőfokú vagy legalább középfokú végzettséget igényelnek, tehát a garantált bérminimum alkalmazása itt is kötelező.A FEOR 9. főcsoportjába tartozó foglalkozások a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozások. Az ezekben a munkakörökben alkalmazott munkavállalóknak egyértelműen nem kötelező garantált bérminimumot fizetni.A 4., 5., 6., 7., 8. főcsoportba sorolt foglalkozások (irodai és ügyviteli, kereskedelmi és szolgáltatási, mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, ipari és építőipari, gépkezelői, összeszerelői, járművezetői foglalkozások) érettségire épülő szakképesítést, vagy szakközépiskolai végzettséget, vagy alapfokú végzettség utáni szakmunkásképzői végzettséget igényelnek, azonban ezekben a főcsoportokban vannak alapfokú végzettséggel is betölthető foglalkozások, melyekre elegendő a minimálbér alkalmazása. Itt tehát már mindenképpen szükséges megkeresni, hogy a konkrét munkakör betöltéséhez valamely jogszabály előír-e képesítési követelményt, és az az OKJ szerint középfokúnak minősül-e. Azt, hogy adott munkakör betöltéséhez jogszabály ír-e elő szakképesítést, az adott ágazatra vonatkozó jogszabályok között kell keresni, ami nem könnyű. A képesítési követelmények észszerű csökkentésével kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 2054/2013. (XII. 31.) Korm. határozatban foglaltaknak megfelelően az NSZFH elkészítette azon tevékenységek, munkakö-rök szakterületek szerinti felsorolását, amelyek vég-zéséhez, betöltéséhez jogszabály képesítési követelményeket határoz meg. A jogszabályok által képesítési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. március 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5333
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6. találat: Minimálbér és garantált bérminimum
Kérdés: Mi alapján dönthető el, hogy a minimálbér vagy a garantált bérminimum jár egy adott munkakörben?
Részlet a válaszból: […]elvárása, sőt gyakorlata is ezzel egyenértékűnek minősül. A Kúria döntése alapján a garantált bérminimum alkalmazása szempontjából középfokú iskolai végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő munkakörnek minősül kifejezett jogszabályi vagy munkáltatói előírás, elvárás hiányában az is, ha az adott munkakör tekintetében a munkáltató a gyakorlatban az adott munkakörben képzettségi, szakképesítési előírást alkalmaz (pl. az adott munkakört kizárólag középfokú végzettségű munkavállalókkal tölti be). A munkáltatónak a középfokú iskolai végzettségre, szakképzettségre vonatkozó előírása, elvárása, gyakorlata hiányában azt kell megállapítania, hogy jogszabály előír-e az adott munkakör betöltéséhez képesítési, képzettségi követelményt. Ilyen követelményt számos jogszabály ír elő, azonban ezekből csak a szükséges szakképzettség állapítható meg, de a megkövetelt képzettségi szint nem. A megkövetelt szakképesítés képzettségi szintje az Országos Képzési Jegyzékből állapítható meg. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal honlapján megtekinthető az Országos Szakképzési Jegyzék mindenkor hatályos rendeletek alapján összeállított adatbázisa. A 34. vagy ennél magasabb számmal jelölt szakképzettség minősül legalább középfokúnak. Nem jogszabály ugyan, de a munkakörök betöltéséhez szükséges szakképzettség megítélésében segítséget nyújthat a FEOR-besorolás. A garantált bérminimumra jogosultak a FEOR 1. és 2. főcsoportjába tartozók, miután ezekbe a csoportokba tartoznak a vezetői, felső vezetői munkakört betöltő munkavállalók és a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások.A 3. főcsoportba sorolt foglalkozások a nem egyetemi szintű egyéb felsőfokú vagy legalább középfokú végzettséget igényelnek, tehát a garantált bérminimum alkalmazása itt is kötelező.A FEOR 9. főcsoportjába tartozó foglalkozások a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozások. Ezekben a munkakörökben alkalmazott munkavállalóknak viszont egyértelműen nem kötelező garantált bérminimumot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. március 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4673
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
7. találat: Jövedelemmel nem rendelkező társas vállalkozó járulékalapja
Kérdés: A minimálbér vagy a minimum-járulékalap után kell-e megfizetnie a járulékokat annak a főfoglalkozású társas vállalkozónak, aki a tevékenységéért a társaságból jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszból: […]meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg [Tbj-tv. 27. § (1) bekezdés]. A minimum járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik arra a társas vállalkozásra, amely a társas vállalkozó utáni járulékfizetési kötelezettséget külön törvényben meghatározottak szerint teljesíti (például ekho: egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás) [Tbj-tv. 27. § (4) bekezdés]. A kérdéses esetben azonban nincs járulékalapot képező jövedelem! Ez több okból előfordulhat: például a tag nem vesz fel jövedelmet, mert annak nincs meg a fedezete (bevétel hiánya), vagy a nyereséget a tagok visszaforgatják a cégbe, a tag jövedelemhez más legális úton jut (például osztalékot vesz fel). A jogszabály azonban nem különböztet, és nem is különböztethet a felhozott okok szerint. A Tbj-tv. alapvető szabálya, hogy járulékot a járulékalapot képező jövedelem után kell (lehet) fizetni. A Tbj-tv. 27. § (1) bekezdése ez alól kivételt tesz: a társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább 131 ezer forint összegű minimum-járulékalap után kell megfizetni. Ha azonban a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimum-járulékalap összegét, a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. Lehet tehát járulékot fizetni elvileg a járulékalapot képező jövedelem hiányában is (nincs olyan összevont adóalapba tartozó, önálló vagy nem önálló tevékenységből származó jövedelem, amit az adóelőleg számításánál figyelembe lehetne venni), de ez legfeljebb a minimálbér összegéig terjedhet. Ez a helyzet kétségtelenül okozhat jogértelmezési problémákat, járulékalapot képező jövedelem nincs, de járulékot akkor is a minimálbér után kell fizetni, ha a járulékalapot képező igazi jövedelem ezt az összeget sem éri el. Emiatt vetődik fel az a kérdés is, hogy ugyan az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti havi, elektronikus adó- és járulékbevallásban milyen tényleges - a 131 000 forintos összegnél kisebb - járulékalapot képező jövedelmet is kell feltüntetni? Egy havi 80 000 forintos (személyes közreműködés ellenében kifizetett) díjazás nem vet fel problémát, ha a bevallásban ez az összeg szerepel, nyilván ez után kell járulékot fizetni (bár kevesebb, mint 131 000 forint, de több, mint a minimálbér). Ha azonban a járulékalapot képező jövedelem kevesebb, mint a 65 500 forintos minimálbér, akkor sincs mód például a bevallás "járulékalap" rovatában feltüntetni 50 000 forintot, mert a "járulék alapja" itt legalább a 65 500 forint összegű minimálbér lehet. Ugyanez a helyzet 0 forint esetében is. Az pedig egy jogi nonszensz lenne, ha 65 500 forint összegnél kisebb (ideértve a nullát is) jövedelem esetén nem lehetne "elkerülni" a minimum-járulékalap (131 000 forint) utáni járulékfizetést, de egy 65 501 forintos összeggel már igen. Álláspontunk szerint adott esetben a Tbj-tv. "ha azonban a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimum-járulékalap összegét, a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg" szövegrészének értelmezése során nem a havi elektronikus adó- és járulékbevallás társadalombiztosítási járulék alapja, összege rovatra [31. § (2) bekezdés 6. pont], hanem a megállapított adóelőleg és a ténylegesen levont adóelőleg alapjára, összegére vonatkozó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. augusztus 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1876
8. találat: Garantált minimálbér alkalmazása
Kérdés: Egy varrodát működtető vállalkozó szakmunkás-bizonyítvánnyal, többéves gyakorlattal rendelkező varrónőket alkalmaz teljes munkaidőben, konfekcióruházat varrására. A vállalkozó, aki egyben az ügyvezető igazgató, visszamenőleges hatállyal, közös megegyezéssel munkaszerződést akar módosítani, amelyben rögzíti, hogy a varrónők munkája nem igényel szakmunkát, ezért részükre nem tudja megadni a 2006. július 1-jétől érvényes 68 800 forint összegű garantált minimálbért. Törvényesen jár-e el a vállalkozó, illetve a munkavállalók kötelesek-e elfogadni a számukra előnytelen szerződésmódosítást? Lehet-e felmondási ok, ha a dolgozók nem írják alá a szerződésmódosítást?
Részlet a válaszból: […]rendelkezéseit első ízben a 2006. január - a 4. § a) pontjában foglalt szabályt első ízben a 2006. július - hónapra járó munkabérek megállapításánál kellett alkalmazni. Az Mt.-t módosító 2005. évi CLIV. tv. 15. §-ához fűzött miniszteri indoklás értelmében az Országos Érdekegyeztető Tanácsban kötött megállapodás alapján a garantált bérminimum kötelező jelleggel történő bevezetésére 2006. július 1-jétől került sor. A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum mértékéről az OÉT 2006-2008. évekre megállapodást kötött, amely alapján a kormány az OÉT egyetértésével adja ki az ezek összegére vonatkozó szabályokat. A 316/2005. Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a 2. §-ban meghatározottaktól eltérően, a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított havi személyi alapbér garantált bérminimuma 2006. július 1-jétől 2006. december 31-ig: aa) két évnél kevesebb, a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges, szakképzettséget, képesítést igénylő szakmában a fennálló munkaviszonyban, illetve azt megelőzően szerzett gyakorlati idő (továbbiakban gyakorlati idő) esetén a 2. § (1) bekezdésében megállapított kötelező legkisebb munkabér 105 százaléka, ab) legalább két év gyakorlati idő esetén 110 százaléka; 2007. január 1-jétől 2007. december 31-ig: ba) az aa) pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 110 százaléka, bb) az ab) pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 115 százaléka; 2008. január 1-jétől 2008. december 31-ig: ca) az aa) pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 120 százaléka, cb) az ab) pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 125 százaléka. A 316/2005. Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében az 50 év feletti munkavállalót garantált bérminimumként az ab), bb), cb) pontban szereplő összeg illeti meg. A szabályt először arra a hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni, amelyikben a munkavállaló az 50. életévét betölti. A 316/2005. Korm. rendelet 4. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a gyakorlati idő munkaszerződéssel, munkakönyvvel, működési bizonyítvánnyal vagy egyéb hitelt érdemlő módon igazolható. Az Mt. 13. § (3) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében kollektív szerződés, illetve a felek megállapodása e törvény harmadik részében meghatározott szabályoktól - ha e törvény másként nem rendelkezik - eltérhet. Ennek feltétele, hogy a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapítson meg. Az Mt. 13. § (4) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében kollektív szerződés, illetve a felek megállapodása semmis, ha az a (2)-(3) bekezdésbe ütközik. Az Mt. 144. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként a meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább - a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár; ettől érvényesen eltérni nem lehet. Az Mt. 144. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménybér-tényezőket úgy kell megállapítani, hogy a teljesítménykövetelmény 100 százalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a kötelező legkisebb munkabér mértékét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. november 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1621
9. találat: Minimálbér elszámolása
Kérdés: Ki kell-e egészíteni a keresetet az órabéres dolgozók esetében azokban a hónapokban, ha a törvényes munkaidő ledolgozása esetén sem éri el a minimálbért? Éves átlagban az óraszám figyelembevételével minden dolgozó megkapja a minimálbért (pl. 21 napos, 168 órás hónapban 55 104 forint, de 23 napos 184 órás hónapban 60 352 forint volt a munkabér).
Részlet a válaszból: […](1)-(2) bekezdésben foglaltakra - a kormány állapítja meg. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 316/2005. Korm. rendelet 2. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés értelmében 2006. január 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege teljes munkaidő teljesítése és órabér alkalmazása esetében 360 forint. A Mt. 143. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében felek a munkaszerződésben a munkavállalót megillető munkabért időbérként vagy teljesítménybérként, illetve a kettő összekapcsolásával állapíthatják meg. Időbér alkalmazása esetén a díjazás a munkavégzés időtartamához igazodik, általában meghatározott időegységre (pl. órára, hónapra) vetítve állapítják meg a munkabért. Az időbér[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. február 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1338
Kapcsolódó tárgyszavak:
10. találat: Minimálbér változásának hatása a tagok járulékfizetésére
Kérdés: Január 1-jétől kell-e alkalmazni a megváltozott minimálbért a tagsági jogviszonyban járulékminimumot fizetők esetében?
Részlet a válaszból: […]jogviszony keretében munkát végzőkre a biztosítás akkor terjed ki, ha az e tevékenységből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelmük eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, naptári napokra annak harmincadrészét [Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja és (2) bekezdés]. A megbízott, választott tisztségviselő stb. ennek megfelelően január hónapban még havi 15 900, napi 530 forint járulékalapot képező jövedelem elérésével, 2005. február hónaptól havi 17 100, napi 570 forint elérésével válik biztosítottá. Szintén ez az öszszeghatár irányadó a tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésénél is az említett körben. A főfoglalkozású egyéni vállalkozó által fizetendő járulékok alapja a vállalkozói kivét, átalányadózónál az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér, tételes átalányadózónál szintén a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér [Tbj. 29. § (1)-(3) bekezdés]. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó nem realizál vállalkozói kivétet, vagy a kivét összege kevesebb, mint a minimálbér összege, úgy 2005. január hónapra 53 000, február hónaptól 57 000 (naptári naponként 1766,67, illetve 1900) forint alapulvételével köteles a járulékokat megfizetni. A kezdő egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségének az alapja a kezdés évében a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér [Tbj. 29. § (7) bekezdés]. Ez alapján ha pl. vállalkozói igazolványát 2005. január 21-én kapja kézhez, úgy január hónapban 10 x 1766,67, februárban 57 000 forint alapulvételével kell a járulékokat megfizetni. Ha a vállalkozói igazolvány átvételére 2005. február 19-én kerül sor, akkor februárra 10 x 1900, márciustól havi 57 000 forint a fizetendő járulékok alapja. Az egyszerűsített vállalkozói adózás szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó (ha nem választ magasabb öszszegű járulékalapot) járulékának alapja szintén a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér, így ebben az esetben január hónapra 53 000, februártól 57 000 forint a járulékok alapja [Tbj. 29/A § (1) bekezdés]. A főfoglalkozású társas vállalkozóknál hasonló a helyzet, miután a járulékokat a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (elszámolt), járulékalapot képező jövedelem, de legalább havi átlagos szinten a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megfizetni. Ez azt jelenti, hogy a minimumkötelezettséget 2005. január hónapban 53 000 (napi 1766,67), február hónaptól[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. július 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1118
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 12 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést