tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott csökkent munkaképességű tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállaló munkaideje

Kérdés: Igénybe veheti a csökkent munkaképességű, rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállaló foglalkoztatása esetén járó kedvezményeket a munkáltató abban az esetben, ha a munkavállaló munkaideje eléri a heti 40 órát, vagy ebben az esetben visszavonják a kártyát?
Részlet a válaszból: […]részesül.A Rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnik, ha valamelyik feltétel nem teljesül.A Rehabilitációs kártya érvényességéneka) kezdő időpontja az a nap, amikor az állami adóhatóság a kártyát kiállította,b) záró időpontja a kártya visszavonásának napja.A rehabilitációs hatóság a rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnése esetén gondoskodik a visszavonással kapcsolatos eljárás megindításáról, ennek keretében adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a jogosultság megszűnéséről, valamint a kártyát letétben tartó munkaadó nevéről, adószámáról, székhelyéről, telephelyéről. Az állami adóhatóság a Rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnése esetén a kártyát visszavonja, a kártyával rendelkező személy pedig visszaszolgáltatja azt az állami adóhatóságnak.A kártyára való jogosultság tehát kizárólag a jogosult állapotától függ, nem befolyásolja sem a munkaidő, sem a munkabér, sem egyéb körülmény.A rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállaló után[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. május 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4079

2. találat: Felmondás megváltozott munkaképességű munkavállalónak

Kérdés: Köteles-e a munkáltató a munkaviszony felmondására, és viselnie kell-e az ezzel járó kötelezettségeket, terheket abban az esetben, ha egy munkavállaló az OOSZI Orvosi Bizottságának véleménye szerint munkaképességét 50 százalékban elvesztette, rokkantsági nyugdíjat igénybe venni nem tud, eredeti munkakörében nem foglalkoztatható, de a munkáltató nem tud az állapotának megfelelő, könnyebb munkát biztosítani részére? Az Mt. ilyen esetekre nem tér ki. Az 50 százalékos munkaképesség-csökkenés megállapítása után a táppénzes állomány is megszűnt, ezért a munkáltatónak sürgősen döntenie kell a munkavállaló további sorsáról.
Részlet a válaszból: […]foglalkoztatni. Ha ez nem lehetséges, a munkáltató működési körén belül olyan munkakörben kell őt alkalmazni, ahol egészsége további romlása nélkül munkaképességét hasznosítani tudja. Ennek megfelelően a dolgozó munkaszerződését módosítani kell. A rendelet 11. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés értelmében nem lehet felmondással megszüntetni a munkaviszonyát, bedolgozói jogviszonyát a 2. § (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozó dolgozónak, ha munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot eléri. A rendelet 11. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések értelmében az előző bekezdésben foglalt felmondási tilalom nem vonatkozik arra a megváltozott munkaképességű dolgozóra, - aki a munkáját ismételten nem megfelelően látja el, illetve a munka elvégzésére alkalmatlan, kivéve ha nem megfelelő munkája, vagy az alkalmatlansága megváltozott munkaképességével függ össze, - akinek a munkáltató működési körén belül, vagy azonos helységben más munkáltatónál - a helyi rehabilitációs bizottság véleményének figyelembevételével - egészségi állapotának, korának, képzettségének megfelelő új munkahelyet biztosít, illetőleg a betanítására vagy átképzésére, továbbképzésére vonatkozóan javaslatot tesz, de azt a megváltozott munkaképességű dolgozó nem fogadja el, - aki öregségi, rokkantsági nyugdíjra, baleseti rokkantsági nyugdíjra, öregségi vagy munkaképtelenségi járadékra jogosult, - akinek részére sem a munkáltató, sem a munkáltató telephelye szerint illetékes rehabilitációs bizottság alkalmas munkahelyet biztosítani nem tud, - aki 20 főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató munkáltatóval áll munkaviszonyban, bedolgozói jogviszonyban, 20 főnél kevesebbet foglalkoztató szövetkezettel áll munkavégzésre irányuló jogviszonyban. A rendes felmondás előírásait az Mt. 89. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti, ettől érvényesen eltérni nem lehet. Munkáltató főszabályként köteles a felmondását megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. A munkavállaló képességével összefüggő felmondási okok körébe tartozik az egészségügyi alkalmatlanság is. A munkavállaló egészségügyi alkalmassága a munkaviszony fennállása alatt folyamatosan fennálló követelmény, ha a munkavállaló egészségügyi alkalmatlansága bármely okból bekövetkezik, megnyílhat a munkáltató felmondási joga. Az egészségügyi alkalmasság, alkalmatlanság megállapítása orvosi szakkérdés. A rendelet 11. §-ában foglalt és a fentiekben részletezett felmondást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. január 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1661

3. találat: Dotáció igénylése megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása esetén

Kérdés: Igényelhet-e betéti társaság állami dotációt megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása esetén, és ha igen, kell-e ehhez módosítani a társasági szerződést?
Részlet a válaszból: […]társaság és az egyesülés, a szövetkezet, a lakásszövetkezet kivételével, az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a közhasznú társaság, a vízitársulat, a szociális foglalkoztató. A gazdasági társaság és az egyesülés, a szövetkezet (a lakásszövetkezet kivételével), az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a közhasznú társaság és a vízitársulat kérheti célszervezetté történő kijelölését, és ezzel magasabb összegű dotációra tarthat igényt. A kijelölésről a Pénzügyminisztérium - a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium egyetértésével és a Védett Szervezetek Országos Szövetsége véleményének meghallgatásával - dönt. A kijelölés feltételei az alábbiak: a) a cégbíróság által bejegyzett gazdálkodó szervezet létesítő okirata tartalmazza a rehabilitációs foglalkoztatási célt, b) a célszervezeti kijelölési kérelem benyújtásának időpontjában legalább egy - termelő (szolgáltató) tevékenység végzésére alkalmas - telephelyen folyik a rehabilitációs foglalkoztatási tevékenység, c) a rehabilitációs foglalkoztatási tevékenység megkezdése óta legalább egy év eltelt, és a célszervezeti kijelölési kérelem benyújtását megelőző 6 hónap átlagában a foglalkoztatott dolgozók átlagos statisztikai állományi létszáma legalább 50 fő, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozóknak a foglalkoztatott dolgozók átlagos statisztikai állományi létszámhoz viszonyított aránya eléri a 60 százalékot, d) a foglalkoztatott, megváltozott munkaképességű dolgozók egészségi állapotához igazodó munkafeltételek (munkakörülmények és tárgyi feltételek), valamint a foglalkozás-egészségügyi ellátás a gazdálkodó szervezet valamennyi telephelye tekintetében folyamatosan biztosított, e) a kérelem benyújtásának időpontjában csőd- vagy felszámolási eljárás nincs folyamatban, továbbá nincs 90 napon túli köztartozása, f) a megváltozott munkaképességű dolgozókkal szemben munkabértartozás, valamint az ahhoz kapcsolódó járulékok tekintetében járuléktartozás nem áll fenn. A kijelölt célszervezetek jegyzékét a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában évente közzéteszi. Dotáció abban a hónapban illeti meg a gazdálkodó szervezetet - ide nem értve a kijelölt célszervezetet -, amelyikben az általa foglalkoztatott dolgozók átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja a 20 főt, és a megváltozott munkaképességű dolgozóknak az átlagos statisztikai állományi létszámhoz viszonyított aránya meghaladja az Ftv. 41/A. §-ban meghatározott 5 százalékos (kötelező foglalkoztatási szint) mértéket. A dotáció vetítési alapja - a célszervezetek kivételével - a kötelező foglalkoztatási szint mértékén felül foglalkoztatott, megváltozott munkaképességű dolgozók tárgyhavi átlagos statisztikai állományi létszáma és a részükre kifizetett havi átlagbér szorzata alapján számított, havi bruttó munkabér összege. Átlagbérként legfeljebb a mindenkor érvényes minimálbért lehet figyelembe venni. Kijelölt célszervezetek esetén a dotáció vetítési alapja a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozók tárgyhavi, átlagos statisztikai állományi létszáma és a részükre kifizetett havi átlagbér szorzata alapján számított havi bruttó munkabér összege. Átlagbérként legfeljebb a mindenkor érvényes minimálbért lehet figyelembe venni. A dotáció mértéke annál a gazdálkodó szervezetnél - ide nem értve a szociális foglalkoztatót és a kijelölt célszervezetet -, amelynél a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozóknak a tárgyhavi átlagos statisztikai állományi létszámhoz viszonyított aránya a) meghaladja az 5 százalékot, de 10 százalék alatt van, 45 százalék, b) eléri vagy meghaladja a 10 százalékot, de 40 százalék alatt van, 55 százalék, c) eléri vagy meghaladja a 40 százalékot, de 60 százalék alatt van, 100 százalék, d) eléri vagy meghaladja a 60 százalékot, 135 százalék. A gazdálkodó szervezet által a tárgyhónapban igényelhető dotáció összege a vetítési alap és dotációs mérték szorzata. A dotáció mértéke annál a szociális foglalkoztatónál, amelynél a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozóknak a tárgyhavi átlagos statisztikai állományi létszámhoz viszonyított aránya a) meghaladja az 5 százalékot, de 20 százalék alatt van, 50 százalék, b) eléri vagy meghaladja a 20 százalékot, de 40 százalék alatt van, 75 százalék, c) eléri vagy meghaladja a 40 százalékot, de 60 százalék alatt van, 100 százalék, d) eléri vagy meghaladja a 60 százalékot, 135 százalék. A kijelölt célszervezetet a megváltozott munkaképességű dolgozókra tekintettel 135 százalékos dotáció illeti meg. Az előző bekezdésben foglaltaktól eltérően: a) a legalább 67 százalékos mértékben megváltozott munkaképességű és a 8/1983. EüM-PM együttes rendelet 28. § (3) bekezdése szerint fogyatékosnak nem minősülő dolgozókra tekintettel igényelhető dotáció mértéke 150 százalék, b) az említett rendelet 28. § (3) bekezdés a) pontja szerinti fogyatékos, valamint a halmozottan fogyatékos dolgozókra tekintettel igényelhető dotáció mértéke 320 százalék, c) a rendelet 28. § (3) bekezdés b), c) és d) pontja szerinti fogyatékos dolgozókra tekintettel igényelhető dotáció mértéke 225 százalék. A kijelölt célszervezet telephelyén foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozóra tekintettel igényelhető dotáció mértéke a dotáció vetítési alapjának 40 százalékával nő az alábbi feltételek teljesítése esetén: a) a megváltozott munkaképességű dolgozó munkahelye a központi telephellyel nem azonos közigazgatási egységben, attól közúton[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. június 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 280
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Csökkent munkaképességű munkavállalók közterhei

Kérdés: Csökkent munkaképességű, 4 órás alkalmazott után milyen járulékok fizetése, illetve levonása szükséges?
Részlet a válaszból: […]a Tbj-tv. 20. és 24. §-ában előírt 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és egyéni járulékokat (8,5 százalék nyugdíjjárulék vagy 1,5 százalék nyugdíjjárulék és 7 százalék tagdíj), valamint az Eho-tv. 6. §-ában előírt havi 3450 forint tételes egészségügyi hozzájárulást az általános szabályok szerint kell leróni utána. Ezen túlmenően az Ftv. 40., illetve 41. §-ában meghatározott 3 százalék munkaadói, és 1 százalék munkavállalói járulékot is meg kell fizetni munkabére után,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. június 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 279
Kapcsolódó tárgyszavak: