1068 talált cikk a megbízás kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékokat, illetve az egyéb közterheket egy román magánszemély részére kifizetett megbízási díjból abban az esetben, ha a magánszemély nem tudja illetőségét igazolni az Art. 4. számú mellékletében foglaltak szerint?

Kérdés: Megbízási szerződést kell-e kötni, vagy van valamilyen más lehetőség abban az esetben, ha egy magyar betéti társaság német állampolgárságú ügyvezetője részére, aki évente 2-3 alkalommal 1-2 napot tölt Magyarországon, a taggyűlés alkalmi díjazást állapít meg? Az ügyvezető nem tagja a társaságnak, hanem a német anyavállalat tulajdonosa. Milyen dátummal kell megkötni a szerződést, milyen időszakot kell szerepeltetni az OEP-bejelentésen, illetve a havi járulékbevallásban? A fenti kérdések azért fontosak, mert az ügyvezető nyilatkozata szerint természetesen biztosított ugyan Németországban, de "magánbiztosítóval" van szerződése, amely nem ad ki E 101-s nyilatkozatot. Hogyan alakul a biztosítási kötelezettség abban az esetben, ha ugyanez a személy egy magyar kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője, de semmilyen jövedelmet nem vesz fel?

Kérdés: Be kell-e küldeni a havi adatszolgáltatást a minimum-járulékalapot el nem érő jövedelmekről abban az esetben, ha 3 különböző cégnek ugyanaz a 2 személy a tulajdonosa, akik egyben az ügyvezetők is, de a 3 cég közül csak egyben vesznek fel évi 6 millió forint feletti jövedelmet, a többinél kizárólag osztalékjövedelmük van?

Kérdés: Kell-e 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot vonni a nyugdíjas tisztségviselő tiszteletdíjából, illetve a nyugdíjas magánszemély részére kifizetett megbízási díjból?

Kérdés: Kiegészítő tevékenységűként vehet-e ki jövedelmet az elnöki tevékenység ellátásáért az a szövetkezeti tag, aki 2005 októberéig munkaviszonyban látta el az elnöki tevékenységet, 2005 novemberétől pedig nyugdíjasként tevékenykedik?

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie annak az evás egyéni vállalkozónak, aki szeptembertől ekho-t választ?

Kérdés: A 2005. évi CXXXIII. tv. szerint az őrzés-védelem tevékenység egyéni vállalkozói jogviszonyban is folytatható. Ebben az esetben betegség esetén a betegszabadságnak megfelelő szabadság jár. Mi ez pontosan, és hogyan kell számolni?

Kérdés: Kérem, értelmezzék a Tbj-tv. 9. § (3) bekezdését! Véleményem szerint azt jelenti, hogy ha valakinek egy hónapos megbízási szerződése van, akkor a terhességi-gyermekágyi segélyt igényelheti az egy hónapos megbízási szerződésen belül, vagy úgy, hogy ha megszűnik a megbízási szerződés, pl. szeptember 2-án, és szeptember 3-ától igényli a terhességi-gyermekágyi segélyt, akkor biztosított marad a TGYÁS, a GYED és a GYES folyósításának az időtartama alatt?

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett és működő kft. vegyes tulajdonban van. A cég tulajdonosi összetétele: 60 százalék külföldi cég tulajdona, 20 százalék külföldi magántulajdon (két fő 10+10 százalék), 20 százalék magyar magántulajdon (három fő 10+5+5 százalék). A társasági szerződés szerint öt ügyvezető van, éspedig a két fő külföldön élő külföldi állampolgárságú tulajdonos, illetve a három, Magyarországon élő, magyar állampolgárságú tulajdonos. A kft. irányítását a három, magyarországi társas tag – ügyvezető – látja el, mindhárom főállásban. Ezek közül jelöli ki a társasági szerződés a munkaügyi feladatokat ellátó ügyvezetőt aki "társas tag, főállásban" besorolásban szerepel. A másik két magyarországi ügyvezetőt munkaviszonyban foglalkoztatják, illetve számolják el. E három egyén Magyarországon bejelentve biztosított. A két külföldi állampolgár egyéni tulajdonos, ügyvezető, a magyarországi napi munkában nem vesz részt, évenként egy-két alkalommal jelennek meg Magyarországon, a taggyűléseken. Valójában az említett külföldi állampolgár tagok a kft. munkájában oly módon vesznek részt, hogy az egyik magyarországi ügyvezető megy el a külföldön lévő, de a jelen társaságban tulajdonosként szereplő cég székhelyére, és ott beszámol a magyarországi cég tevékenységéről. Ezek az ügyvezetők Magyarországon nem vesznek fel díjazást, biztosítottként bejelentve nincsenek, ezért járulékfizetés sem történik utánuk. Helyes volt-e kft. gyakorlata eddig? A Gt. 2006. július 1-jei változása miatt változtatni kell-e a másik két, Magyarországon biztosított tag ügyvezetői státusán? A két külföldi társas tag ügyvezető után meg kell-e fizetni az előírt alap után a járulékokat?

Kérdés: Vállalhat-e munkát ugyanannál a foglalkozatónál (pl. megbízási jogviszonyban) egy felmentés alatt álló pedagógus a munkavégzés alóli felmentés ideje alatt?