Diákszövetkezeti tagok közterhei

Kérdés: Valóban kedvezőbb-e a foglalkoztató számára, ha a nyári szünet ideje alatt szórólap és újság terjesztésére, valamint irodai munkára alkalmazni kívánt középiskolai tanulók foglalkoztatását egy iskolai szövetkezettel kötött szerződés keretében oldja meg? A szövetkezet tájékoztatása értelmében a közterhek így alacsonyabbak, és a nyilvántartás is egyszerűbb.
Részlet az állásfoglalásából: […] Igen, ez valóban így van.A diákok szövetkezeti keretek között történő alkalmazása afoglalkoztatók számára lényegesen egyszerűbbé teszi a foglalkoztatói teendőket,és nagyon költségkímélő. Ebben az esetben ugyanis a szövetkezet lesz a ténylegesmunkáltató, az ezzel...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. július 19.

Diákok alkalmazása

Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közteher-viselési kötelezettséget a diákok esetében is elsősorbana munkavégzésre irányuló jogviszony minősítése határozza meg. A középiskolásdiákok foglalkoztatása megvalósulhat munkaviszony, megbízási jogviszony,illetve vállalkozási jellegű jogviszony keretében.Az Mt....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. június 28.

Tajvani állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az uniós csatlakozásunk időpontjával hatályba lépettjogszabály-módosítások bizony jelentős változást jelentenek e kérdésmegítélését illetően. A Tbj-tv. 11. § c) pontja a korábbiakban úgyrendelkezett, hogy nem terjed ki a biztosítás a külföldi részvétellel...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. június 28.

Betegszabadság elszámolása munkaszüneti nap áthelyezése esetén

Kérdés: Hogyan kell a munkaszüneti nap áthelyezése miatt helyesen elszámolni a betegszabadságot, a fizetett ünnepet és a pihenőnapot? Egy heti 5 munkanapban, 40 órában foglalkoztatott alkalmazott 2005. március 2-ától megbetegedett. A táppénzes állomány folyamatosan, március 2-ától március 15-éig tartott, március 16-ra volt munkaképes. A bérszámfejtő március 2., 3., 4., 7., 8., 9., 10., 11., 15-ére, összesen 9 napra számolt el betegszabadságot. A 25/2004. FMM rendelet a 2005. évi munkaszüneti napok körüli munkarendben március 14-ét, hétfőt pihenőnapnak, március 19-ét, szombatot munkanapnak nyilvánította. Tekintettel arra, hogy március 14-ére nem számfejtettek részére betegszabadságot, március 19-ére, szombatra az évi rendes szabadságából kiírtak egy napot.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...dolgozott is.Feltételezhetően az érintett munkavállaló március 19-én,szombaton a módosult munkarend szerinti munkanapon nem kívánt dolgozni, éskérelmére adták ki, illetve írták ki részére az éves rendes szabadságábólszombati napra az egy munkanap...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. június 14.

Nyugdíjas munkavállaló hétvégén történő alkalmazása

Kérdés: Egy társaság az őrzés-védelmi feladatok ellátását minden szombaton és vasárnap egy nyugdíjas alkalmazásával kívánja megoldani. A megjelölt napokon a munkaidő reggel 7 órától délután 18 óráig tartana. Milyen munkaügyi (pl. szabadnap) és bérezési vonzata van a rendszeresen visszatérő szombati és vasárnapi alkalmazásnak?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 118. § (2) bekezdés b) pontja értelmében a munkáltatómegszakítás nélküli munkarendet állapíthat meg, ha a munkaköri feladatokjellege ezt indokolja. Az irányadó jogalkalmazói gyakorlat többek közöttidesorolja például az élet-, egészség-, vagyonbiztosítási...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. június 14.
Kapcsolódó címkék:  

1949-ben született közalkalmazott nyugellátása

Kérdés: Elmehet-e előrehozott öregségi nyugdíjba 2006. május 4-én, 57 éves korában az az 1949. május 4-én született közalkalmazott, aki addig 42 év munkaviszonnyal fog rendelkezni? Hány hónap felmentési idő jár nyugdíjazáskor, és mikor kezdheti meg ennek igénybevételét?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...mentesíteni a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a közalkalmazottat– a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban a kívánságánakmegfelelő időben és részletekben kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. június 14.

Egyéni vállalkozó szülése

Kérdés: Hogyan alakul a szülési szabadságot érintő, valamint a GYED-re és a GYES-re vonatkozó jogosultsága, illetve a járulékfizetési kötelezettsége annak a főállású egyéni vállalkozónak, aki ingatlan-bérbeadással foglalkozik, év végén nyereséges, bevallásában osztalékadót is fizet, 2005. évben szülési szabadságon van, majd igénybe szeretné venni a GYED-et és a GYES-t is? A bérbeadással jelenleg megbízási szerződés alapján egyik családtagja foglalkozik. 2006. február 15-i bevallásában a képződött nyereséget 16 százalékkal és 35 százalékkal le kell majd adózni, mert egyéni vállalkozói kivétje nincsen.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...birtokában avállalkozó "saját elhatározásból" a vállalkozói tevékenységét személyesen nemfolytatja – pl. a vállalkozói igazolványt kiváltja, de nem kezdi meg atevékenységét –, ekkor a minimálbér alapján a járulékfizetési kötelezettség azigazolvány...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. június 14.
Kapcsolódó címkék:  

GYES-ről visszatérő dolgozó szabadsága

Kérdés: 1998. február 1. és 2005. március 31. között a munkavállaló 4 gyermeket szült. A TGYÁS-t, GYED-et, GYES-t igénybe vette. 2005. április 1-jén a munkavállaló jelezte, hogy újra munkába kíván állni. A jelzett időszak után a munkáltatónak hány nap szabadságot kell pénzben kifizetnie, és melyik bér alapján kell ezt kiszámolnia?
Részlet az állásfoglalásából: […] A GYES-ről visszatérő dolgozó részére a szabadságot pénzbenmegváltani nem lehet, tehát nem kifizetni, hanem kiadni kell azt az alábbiakértelmében.Az Mt. 130. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésértelmében a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. május 31.
Kapcsolódó címkék:  

Folyamatos munkarendben dolgozó munkavállalók munkaszerződése

Kérdés: Megfelel-e a hatályos törvényi előírásoknak egy szórakoztató tevékenységet folytató társaságnál a munkavállalók részére megkötött munkaszerződés, amelyben személyi alapbér, havi fix összegű túlórapótlék-átalány és havi fix összegű műszakpótlék-átalány került meghatározásra, az irányadó munkarend pedig 8 hét átlagában 320 óra, folyamatos munkarendben?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kötelező, módosítása az Mt. 82. § (1) bekezdésében foglaltrendelkezés analóg alkalmazásával a felek közös megegyezését kívánja meg.Az Mt. 13. §-ában foglalt rendelkezésekre figyelemmel, aműszakpótlékra való jogosultság jogszabályban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. május 31.

Kft.-ügyvezetők jogviszonya

Kérdés: Egy kft.-nek három tagja van, akik egyenlő arányban tulajdonosok, és mind a hárman ügyvezetők is. Lehetséges-e, hogy az ügyvezetői feladatokat megbízási szerződés keretében lássák el, amelyért díjazást nem vesznek fel, a társaság tevékenységében való személyes közreműködésük pedig tagi jogviszonyban történik? A munkáltatói jogokat gyakorló ügyvezető lehet-e munkaviszonyban ügyvezető? A Társadalombiztosítási Levelek 22. számának 358. kérdésében az szerepel, hogy ha nincs többségi tulajdonos tag, akkor az egyik tag a másikkal munkaszerződést köthet.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...jogviszonykeretében – lássák el. A gondot az jelentheti – amennyiben a munkáltatói jogotgyakorló ügyvezetőt munkaviszonyban kívánják foglalkoztatni –, hogy a tagokegymás feletti kölcsönös munkáltatói joggyakorlása kizárt. Az valóbanlehetséges, hogy a kft...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. május 3.
1
…
87
88
89
…
95