tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott diákmunka tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Diákmunka

Kérdés: Mi az oka annak, hogy a nyugdíjazásnál nem veszik figyelembe a diákmunkával eltöltött időket, annak ellenére, hogy középiskolások őszi diákmunkájára vagy az építőtáborban töltött időszakokra díjazás is járt? Az érintettek nem rendelkeznek bizonylattal ezekről az időszakokról, de köztudott, hogy a 60-as, 70-es, 80-as években kötelező volt ez a tevékenység.
Részlet a válaszból: […]által szervezett munkavégzés célja a tanulók hasznos elfoglaltságának a biztosítása, a pályaválasztás elősegítése volt. A tanulók és a vállalat (szövetkezet) között társadalombiztosítás alapját képező jogviszony nem jött létre, a kifizetett díjazás után nyugdíjjárulék-fizetés nem történt, így a nyári szünetben csoportosan vagy szervezetten végzett diákmunka időtartamát az öregségi nyugdíj megállapítása során szolgálati időként vagy jogosultsági időként nem lehet figyelembe venni.A 63/1997. Korm. rendelet szerint az építőtáborokban a foglalkoztatás munkaviszony alapján történt, és a foglalkoztatónak a fiatalokkal egyénileg munkaszerződést kellett kötnie, ezért az építőtáborban - azonban kizárólag az 1997. április 23-tól 2000. június 23-ig tartó időszakban - létesített munka-viszony időtartama szolgálati időnek számít.A nyári szünidőben, valamint a szorgalmi idő alatt engedélyezett rendkívüli őszi tanítási szünnapokon kezdetben az általános iskolák VII-VIII. és a középfokú iskolák I-IV. osztályos tanulói, később a 14. életévüket betöltött és általános iskolai tanulmányaikat a tárgyévben befejező, valamint a gimnáziumi, a szakközépiskolai szakmai gyakorlatra be nem osztott tanulmányokat folytató, továbbá a felsőfokú, szakmai gyakorlatra nem kötelezett tanulmányokat folytató tanulók vállalhattak önkéntesen munkát. A?nyári diákmunka létesítéséhez az iskola részéről kiállított munkavállalási engedélyre volt szükség, a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5744
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Középiskolai tanuló nyári munkavállalása

Kérdés: Milyen szerződést kell kötni, és milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy nyári szünidejét töltő középiskolás diák nyári munkát vállal egy hónapra?
Részlet a válaszból: […]lehetséges, ennek függvényében a kapott díjazás adó- és járulékvonzata is eltérő. Ha a munkavégzés során adóköteles jövedelme lesz a diáknak, akkor adóazonosító számmal (nem azonos az adószámmal!) kell rendelkeznie, mert a foglalkoztató csak ennek birtokában teljesíthet számára kifizetést. Ha a diáknak még nincs adóazonosító száma, a lakóhelye szerinti APEH-tól kell kérnie. Munkaviszony esetén a munkaszerződésben a személyi alapbér nem lehet kevesebb, mint a minimálbér, illetve annak a munkaidővel arányos része. A munkabér teljes összege adó- és járulékalapot képez. A diáknak fizetendő munkabérből a foglalkoztatónak le kell vonnia a személyijövedelemadó-előleget (a nem önálló tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó szabályok szerint), az egyéni járulékokat (6 százalékos egészségbiztosítási járulékot, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 2 százalék, 1,5 százalék nyugdíjjárulékot és tagságra kötelezett pályakezdő lévén 8 százalék magán-nyugdíjpénztári tagdíjat), továbbá a 1,5 százalék munkavállalói járulékot. Értelemszerűen a kifizetett munkabér alapulvételével a társadalombiztosítási járulékot és a munkaadói járulékot is meg kell a munkaadónak fizetnie, valamint a diák után a havi 1950 forint tételes egészségügyi hozzájárulás is terheli. Az adóelőleg számítása során az adójóváírás a diákot is megilleti. A diák megbízási szerződés keretében történő munkavégzése esetén az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni mind az adóelőleg, mind a társadalombiztosítási járulékok megállapítása során. A megbízási díj költségekkel csökkentett része az adóköteles jövedelem, amelyből a személyijövedelemadó-előleget[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. július 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2264

3. találat: Diákszövetkezeti tagok közterhei

Kérdés: Valóban kedvezőbb-e a foglalkoztató számára, ha a nyári szünet ideje alatt szórólap és újság terjesztésére, valamint irodai munkára alkalmazni kívánt középiskolai tanulók foglalkoztatását egy iskolai szövetkezettel kötött szerződés keretében oldja meg? A szövetkezet tájékoztatása értelmében a közterhek így alacsonyabbak, és a nyilvántartás is egyszerűbb.
Részlet a válaszból: […]ellenében vehetik igénybe a fiatal munkavállalók munkaerejét az ezzel kapcsolatos adminisztrációs és egyéb teendők teljes kiiktatásával. A diákszövetkezeti tagsági viszony nagyon speciális jogviszony, hiszen a Tbj-tv. 5. §-a értelmében nem keletkeztet biztosítási kötelezettséget, tehát a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot a munkáltatónak - jelen esetben az iskolaszövetkezetnek - nem kell megfizetnie, és a munkavállalótól nem kell levonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot és a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot sem. Az Eho-tv. értelmében az iskolai szövetkezet és az iskolai szövetkezeti csoport nappali tagozatos tanuló, hallgató tagjának az iskolai szövetkezet, illetve az iskolai szövetkezeti csoport[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. július 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1105

4. találat: Diákok alkalmazása

Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszból: […]alapján foglalkoztatható, jogszabály határozza meg. Fiatal munkavállaló esetében a napi munkaidő a 8 órát, a heti munkaidő a 40 órát nem haladhatja meg, és ezen időtartamokat akkor sem lehet túllépni, ha netán a fiatal több munkáltatóval állna jogviszonyban. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló köteles bejelenteni a további munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését, e törvényi előírás betartására a munkáltatónak fokozottan kell ügyelni, érdemes erről a jogviszony létesítése előtt a munkavállalót nyilatkoztatnia azért, hogy a napi, heti munkaidőre vonatkozó szabályokat be tudja tartani. Mint tudjuk, a munkaidő munkaidőkeretben történő meghatározására általában akkor kerülhet sor, ha a munkaidő munkanaponként egyenlőtlenül oszlik meg, illetve ha a hét végén is dolgoznia kell a munkavállalónak. A fiatal munkavállalók esetében éppen ezek elkerülése érdekében mondja ki a törvény, hogy a munkaidőt legfeljebb csak egyheti munkaidőkeretben lehet meghatározni. A pihenőidők tekintetében is kedvezőbb szabályok érvényesülnek velük szemben: a munkaközi szünet ideje 30 perc, amely az általános szabályoktól eltérően nem 6 óránként, hanem 4,5 óránként illeti meg őket. A napi pihenőidőként legalább 12 órát kell biztosítani, és ez semmilyen esetben sem csökkenthető. A heti két pihenőnap közül az egyiket vasárnap kell kiadni, és nincs mód arra, hogy a pihenőnapokat a munkaidőkeret alkalmazására tekintettel másként adják ki (egyébként sem lenne erre mód, mert csak heti munkaidőkeretben foglalkoztathatók). A fiatal munkavállaló éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésre, ügyeletre és készenlétre sem vehető igénybe. A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a fiatal munkavállaló a tizennyolcadik életévét betölti. A fiatalkorúaknak járó pótszabadság a tizennyolcadik életévének betöltése után a naptári évből hátralevő, munkaviszonyban töltött időre - arányosan - azt a munkavállalót is megilleti, akinek munkaviszonya az említett életkorának elérése után keletkezett. A fiatal munkavállalóra vonatkozó valamennyi fenti rendelkezés kógens, kötelezően alkalmazandó, ezektől eltérni nem lehet. E fenti szabályokat nemcsak a fiatal munkavállaló munkaviszonyban történő alkalmazásakor, hanem bármilyen más foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban való foglalkoztatásakor irányadónak kell tekinteni. Amennyiben a fiatal munkavállaló alkalmazására munkaviszony keretében kerül sor, a részére kifizetett bruttó munkabérből az általános szabályok szerint le kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tag esetében 0,5 százalék nyugdíjjárulék és 8 százalék tagdíj), a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot, a személyi jövedelemadót és az 1 százalékos munkavállalói járulékot is. Itt jegyezzük meg, hogy amennyiben a fiatal munkavállaló első ízben létesít biztosítotti jogviszonyt, a Tbj-tv. 4. § n) pontja értelmében magánnyugdíjpénztárat kell választania és tagsági viszonyt kell létesítenie. A munkáltatónak a dolgozó után meg kell fizetnie a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a 3 százalékos munkaadói járulékot, valamint a szakképzési hozzájárulást is. A foglalkoztatás ténye indokolja, hogy a kifizető a 3450 forint összegű tételes egészségügyi hozzájárulást is megfizesse. Amennyiben a foglalkoztatásra megbízási jogviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében kerül sor, a dolgozó akkor válik biztosítottá, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. június 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1090