4270 talált cikk a jogviszony kifejezésre

Kérdés: Pályakezdőnek minősül-e a magán-nyugdíjpénztári kötelező tagság szempontjából, tehát be kell-e lépnie valamely magyarországi nyugdíjpénztárba annak a román állampolgárságú személynek, aki munkavállalási engedélylyel Magyarországon első ízben munkát vállal, de ezt megelőzően Romániában már volt nyugdíj-biztosítási kötelezettséget keletkeztető munkaviszonya?

Kérdés: Mi a teendője a cégnek abban az esetben, ha egy munkavállalója munkaidőben, munkaköri feladatait intézve közúti balesetet szenvedett?

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy 1945-ben született, saját jogú nyugdíjas munkavállaló után, aki napi 8 órás munkaviszonyban dolgozik?

Kérdés: Valóban igaz-e, hogy amennyiben egy társas vállalkozó több társas vállalkozásban ténylegesen és személyesen közreműködik, akkor az egyik helyen legalább a minimálbér, de a másik helyen már csak a ténylegesen elért jövedelem után fizeti meg a járulékot? Az egyéni vállalkozás esetében a Tbj-tv.-ben megtalálhatók az erre vonatkozó mentesítő szakaszok [31. § (5) bekezdése], a társas vállalkozóra azonban csak a 36 órát meghaladó munkaviszony vagy a nappali tagozatos közép- vagy felső tagozatos oktatásban való részvételre vonatkoznak.

Kérdés: Kell-e a mindenkori minimálbér után járulékot fizetni annak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, szlovák állampolgárságú kft.-tulajdonosnak, aki a kft.-ben többségi tulajdonnal rendelkezik, de jövedelmet nem vesz fel, és Szlovákiában nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal?

Kérdés: Használhatja-e egy munkavállaló az AM könyvet abban az esetben, ha rendelkezik főállású munkaviszonnyal, és a feladat, amit el szeretne végezni, nem haladná meg havonta az 5 munkanapot, a díjazás pedig a havi 10 ezer forintot?

Kérdés: Valóban pályakezdőnek minősül-e, és beléphet-e magánnyugdíjpénztárba az az 1978-ban született munkavállaló, aki 2005. augusztus 23-ától munkaviszonyt létesített egy cégnél, állítása szerint nappali tagozatos egyetemi tanulmányait 2005. június 30-án fejezte be, ezért pályakezdőnek tekinti magát, és be kíván lépni a magánnyugdíjpénztárba? Adolgozó társadalombiztosítási igazolványában viszont két előző munkáltatótól származó bejegyezés is található: 2004. június 23-ától 2005. március 31-éig és 2005. április 4-étől 2005. május 6-áig, de ezeken a helyeken nem lépett be magánnyugdíjpénztárba.

Kérdés: Hogyan pótolható a magánnyugdíjpénztáritagdíj-bevallás abban az esetben, ha a dolgozó, aki nem jelentette belépésekor a tagságát, már nem a cég alkalmazottja, kilépése után hetekkel viszont közölte, hogy tagja egy nyugdíjpénztárnak. Ebben az esetben milyen kötelezettsége van – ha van egyáltalán – a volt munkahelyének? Mit kell érteni a Társadalombiztosítási Levelek 28. szám 480. válaszában leírt pótbevalláson, hiszen jelen esetben – ha mégis a volt munkáltatónak vannak teendői – több évről van szó, és a cég havonta készített tagdíjbevallást, tehát minden hónapról külön-külön kellene pótbevallást készíteni. A tévesen bevallott nyugdíjjárulékot a havi bevalló vállalkozás esetén az adott hónapokra vonatkozóan kellene elkészíteni önellenőrzésként?

Kérdés: Milyen jogcímen fizethető ki annak a 12 éves gyermekszínésznek a több százezer forint öszszegű javadalmazása, aki egy készülő filmben főszerepet játszik?

Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?