Találati lista:
1. cikk / 4215 Külföldi munkaviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó
Kérdés:
Egy Kata-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó 2024. augusztus 1-jétől szünetelteti a tevékenységét. Közben Ausztriában 20 órában munkaviszonyt létesített. 2025. december 1-jével szeretné újraindítani a tevékenységét. A törzsadatok alapján még mindig a Kata-tv. hatálya alá tartozik. Van neki a külföldi munkaviszonyról bejelentési kötelezettsége Magyarországon? A külföldi munkaviszony alapján nem került kizárásra a Kata-tv. hatálya alól. A 20 órás munkaviszony részmunkaidőnek számít, és emiatt lehet ő Magyarországon főállású katás vállalkozó? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha a munkaviszonya 25 órára változna?
2. cikk / 4215 Többes jogviszonyú átalányadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Hogyan alakul egy heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező átalányadózó egyéni vállalkozó járulék- és adófizetési kötelezettsége?
3. cikk / 4215 Kisadózó egyéni vállalkozó alkalmazottja, táppénzjogosultsága
Kérdés: Milyen jogviszonyban tudná a legkisebb járulékteherrel foglalkoztatni egy Kata-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó kutyakozmetikusként azt az őstermelő hölgyet, akinek az őstermelésből származó bevétele körülbelül évi 600.000 forint? A leendő munkavállaló háromgyermekes édesanya, és egy gyermek után még családi pótlékra jogosult. Hogyan befolyásolja a foglalkoztatás az őstermelői járulékfizetését? Jogosult lehet 5 nap táppénzre a kisadózó egyéni vállalkozó?
4. cikk / 4215 Biztosítási előzmény adózási forma váltása esetén
Kérdés: Figyelembe vehető a kisadózás időszaka a munkaviszonyban igényelt pénzügyi ellátásokra való jogosultság megállapítása során biztosítási előzményként abban az esetben, ha a Kata-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó adózási formát vált, vagy csak vállalkozóként áll fenn a folyamatos biztosítási jogviszony? Változik a helyzet abban az esetben, ha nem a vállalkozó dönt a váltásról, hanem főállású munkaviszony létesítése miatt kikerül a Kata-tv. hatálya alól?
5. cikk / 4215 Szabadságmegváltás közterhei
Kérdés: Valóban meg kell fizetni a járulékokat a munkavállaló részére kifizetett szabadságmegváltás után abban az esetben, ha a kifizetésre azért került sor, mert 2025. október 17-én közös megegyezéssel megszűnt a jogviszonya, miután az egyéves táppénzjogosultsága október 16-án lejárt, így e naptól a biztosítás szünetel? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy másik munkavállaló munkaviszonya 2025. október 31-én szűnt meg, tehát ekkor történt a szabadságmegváltás kifizetése, és az érintett október 29-től nyugdíjas?
6. cikk / 4215 Munkába állás CSED alatt
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető munkáltatónak abban az esetben, ha egy CSED-ben részesülő munkavállalója bejelenti, hogy a gyermeke születését követő 120. naptól, azaz 2025. december 1-jétől vissza kíván menni dolgozni az ellátás 70 százalékos mértékűre csökkentése mellett, de a dolgozónak van egy másik munkahelye is, ahol szintén CSED-ben részesül? Jeleznie kell a kifizetőhelynek a másik munkáltató vagy az ellátást folyósító kormányhivatal felé a munkába állás tényét? Csökkenni fog a CSED összege a másik jogviszonyban is?
7. cikk / 4215 Rokkantsági ellátásban részesülő férfi öregségi nyugdíjkorhatárának betöltése
Kérdés: Hogyan változik az ellátás összege a nyugdíjkorhatár elérésekor annak a jelenleg 55 éves férfinak, aki egy éve rokkantsági ellátásban részesül, és jelenleg 4 órás munkaviszonyban dolgozik? A 4 órás jogviszony miatt lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíja, mint a rokkantsági ellátás? Esetleg a 65. életév betöltése után is maradhat a rokkantsági ellátás folyósítása, ha az kedvezőbb összegű?
8. cikk / 4215 Határozott idejű munkaviszony feltételeinek megváltozása
Kérdés: Hogyan alakul a helyettesítő munkavállaló jogviszonya abban az esetben, ha egy fizetés nélküli szabadságon lévő édesanya helyére, határozott idejű munkaszerződéssel vették fel annak visszatértéig, de időközben a helyettesített anyuka elhagyta a céget?
9. cikk / 4215 Rekreációs keretösszeg
Kérdés: Közszférában működő munkáltatónál minden munkavállalóra egységesen az éves 450.000 forintnál alacsonyabb összegben került megállapításra a SZÉP-kártya-juttatás összege, amelyet az év folyamán meghatározott részletekben utalnak a dolgozók számlájára. Utalható a munkavállalók részére differenciáltan – mintegy jutalomként – további SZÉP-kártya-juttatás a fennmaradó keretösszeg erejéig, vagy ez csak egységesen oldható meg, minden munkavállalóra azonos feltételekkel?
10. cikk / 4215 Kedvezményes részvényvásárlás
Kérdés: Milyen bevallási és fizetési kötelezettsége keletkezik az amerikai tulajdonú munkáltatónak, illetve a magyar állampolgárságú munkavállalónak abban az esetben, ha a munkáltató 10 százalékos kedvezményes részvényvásárlási lehetőséget biztosít a munkavállaló részére?
