4024 cikk rendezése:
3701. cikk / 4024 Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó eho-ja
Kérdés: Egy kft. tagja öregségi nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytat. Személyes közreműködése nem folyamatos, csak időszakonként dolgozik. A társasági szerződés szerint a személyes közreműködésért maximum 500 ezer forintot kaphat évente, ezt évi 3-4 alkalomra szétosztva fel is veszi, ami után a társaság megfizeti az 5 százalékos baleseti járulékot, és levonja belőle az szja-t. Kell-e utána fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást, vagy csak azokra a napokra, amikor a tevékenységét ténylegesen végzi, esetleg csak azokra a hónapokra, amikor a jövedelem kifizetése történik?
3702. cikk / 4024 Tételes eho megfizetése
Kérdés: Meg kell-e fizetni a tételes eho-t abban az esetben, ha a dolgozó 2004. január 1-jétől augusztus 13-ig a GYES folyósítása mellett heti 20 órában végez munkát, és a GYES letelte után, augusztus 14-től várhatóan teljes munkaidőben, heti 40 órában munkába áll?
3703. cikk / 4024 Külföldi anyavállalat dolgozóinak magyarországi munkavégzése
Kérdés: Német anyavállalat folyamatosan tanácsadói szolgáltatást nyújt a magyar cég számára különböző területeken. A Németországban munkaviszonyban álló dolgozók rendszeresen (keddtől péntekig) a magyar cégnél tartózkodnak, és az egyik tanácsadó az ügyvezetői teendőket is ellátja. A tanácsadók részére jövedelemkifizetés nem történik. Van-e a vállalkozásnak bármilyen bejelentési és fizetési kötelezettsége a tanácsadókkal, illetve az ügyvezetővel kapcsolatban?
3704. cikk / 4024 Baleseti járadékban részesülő személy foglalkoztatása
Kérdés: Van-e valamilyen korlát annak a munkavállalónak a munkavégzését illetően, aki üzemi balesetből következően munkaképességét 40 százalékos mértékben elveszítette, és üzemi baleseti járadékban részesül? Amennyiben betegállományba kerül, jogosult-e táppénzre, és a táppénz folyósítása veszélyezteti-e a baleseti járadék folyósítását?
3705. cikk / 4024 Nyugdíj alapját képező jövedelem megállapítása
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyugdíj alapját képező jövedelmet annál a magánszemélynél, aki kizárólag csak társadalombiztosítási nyugdíjjárulékot fizet? Kérem, példával is mutassák be, hogy az 1988-tól 2003. december 31-ig terjedő időszakra hogyan lehet meghatározni a nyugdíj alapját képező jövedelmet! Miért a személyi jövedelemadóval csökkentett jövedelmet kell figyelembe venni, hiszen a járulékfizetés a bruttó jövedelem alapján történik.
3706. cikk / 4024 GYED alapja
Kérdés: Mi lesz a GYED alapja annál a 2003. szeptember 27-én szült kismamánál, aki 2003. február 22-től 2003. augusztus 23-ig táppénzben részesült, 2003. januárban 92 806 forint, februárban 43 963 forint rendszeres jövedelmet, 2003. májusban 7675 forint jutalmat kapott? 2003. augusztus 24-től 2004. február 7-ig TGYÁS-t, 2004. február 8-tól GYED-et igényelt.
3707. cikk / 4024 Szövetkezeti nyugdíjas tag jövedelme
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik egy szövetkezeti nyugdíjas tag havibére után?
3708. cikk / 4024 Szolgálati lakás közterhei
Kérdés: Mi minősül szolgálati lakásnak az adómentesség szempontjából? Adómentes-e az erdésznek adott szolgálati lakás, ha nem az, milyen közterheket kell utána fizetni?
3709. cikk / 4024 Tanulmányi szerződés
Kérdés: A dolgozó jövedelmének számít-e, és terheli-e valamilyen közteher-fizetési kötelezettség a munkáltató által tanulmányi szerződés alapján átvállalt oktatás díját? A képzés a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését szolgálja.
3710. cikk / 4024 Felsőfokú oktatási intézmény hallgatójának tagi jogviszonya
Kérdés: Kell-e járulékot fizetni, és ha igen, milyen összeg után egy betéti társaság bel- és a kültagja után abban az esetben, ha 2003. szeptembertől felsőfokú oktatási intézmény 0., illetve elsőéves hallgatói?
