Vállalkozóként biztosított személy egyéni járuléka

Kérdés: Viselheti-e a társas vállalkozás a vállalkozót terhelő járulékkülönbözetet abban az esetben, ha a társas vállalkozóként biztosított személy járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot, 2008-tól a minimálbér kétszeresét, és ezt a társas vállalkozás havonta bejelenti az állami adóhatósághoz?
Részlet a válaszából: […] Társas vállalkozó esetében a társadalombiztosítási járulékalapja a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetettjárulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbérkétszeresének megfelelő összeg. Ettől eltérően amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Eva hatálya alá tartozó társaság tagjainak közterhei

Kérdés: A minimálbér vagy a minimálbér kétszerese után kell-e megfizetnie a járulékokat egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság, illetve közkereseti társaság személyesen munkát végző tagja után? A vállalkozások havi evaalapja körülbelül 400 000 forint. A bt. bevételi nyilvántartást vezet, míg a kkt. az Szt. alapján vezeti könyveit. Mind a két vállalkozásban 2-3 főtulajdonos van.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. § (1) bekezdése értelmében a társas vállalkozóután a járulékokat a személyes közreműködésére tekintettel kifizetett(juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább aminimálbér kétszerese után kell megfizetni. Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.
Kapcsolódó címkék:  

Szakképzett egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Milyen járulékalap után kell megfizetnie a járulékokat a szakképzett egyéni vállalkozónak? A 69 000 forintos minimálbért, a garantált bérminimumot vagy a dupla minimálbért kell figyelembe venni a járulékbevallás során?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben nyilván kiegészítő tevékenységet folytatónak nemminősülő (tehát nem nyugdíjas), többes jogviszonyban nem álló, és nappalirendszerű képzésben részt nem vevő egyéni vállalkozóról van szó. A Tbj-tv. 29. §-a értelmében a fenti körbe tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.

Tényleges járulékalap bejelentése

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató abban az esetben, ha a minimálbér kétszeresénél alacsonyabb tényleges járulékalapot a 0708-as bevallás 381. sor b. oszlopában tünteti fel? Eleget tesz-e ezzel az Art.-ban foglalt bejelentési kötelezettségének?
Részlet a válaszából: […] Igen, a kérdésben vázolt eljárás helyes. A Tbj-tv. 20. § (5)bekezdése rendelkezik a munkaviszonyban álló dolgozó utániminimumjárulék-fizetési kötelezettségről, illetve mentesíti ez alól amunkavállalót, amennyiben az Art. 31. § (2) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.
Kapcsolódó címke:

Kisebbségi és többségi tulajdonos tag közterhei

Kérdés: Meg kell-e fizetni a minimálbér után a járulékokat egy kft. kisebbségi tulajdoni hányaddal rendelkező tagja után, ha a kft.-ben személyesen nem működik közre, nincs máshol heti 36 órát meghaladó munkaviszonya, és egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal sem rendelkezik? Főállású társas vállalkozónak minősül-e a többségi tulajdonos, és meg kell-e fizetni utána a minimálbér alapján a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] Megnyugtathatjuk Olvasónkat, hogy személyes munkavégzés ésdíjazás hiányában sem a kisebbségi, sem a többségi tulajdonos tag után nemkeletkezik a kft.-nek járulékfizetési kötelezettsége. Ugyanis mindkét tagravonatkozóan elmondható, hogy nem felelnek meg a Tbj-tv. 4. § d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos jogszabályok szerint az 1950-benszületett férfi társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra a 62. életévebetöltésétől lesz jogosult, amennyiben abban az időpontban legalább húsz évszolgálati idővel fog rendelkezni. (A kérdésben szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] Válaszunkat annak ellenére, hogy a kérdés erre irányul, nemaz egyéni vállalkozóként fizetett járulékokkal, hanem a kft. ügyvezetőjénektársas vállalkozói jogviszonyával kell kezdenünk. Ez ugyanis kihat az egyénivállalkozó járulékfizetésére, így nem árt a kft.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Nappali tagozatos főiskolai hallgató mint egyéni vállalkozó

Kérdés: Nappali tagozatos főiskolai hallgató egyéni vállalkozói tevékenységet végez. A 2006-2007. tanév I. félévében iskolalátogatási igazolással rendelkezik, a II. félévben passzív hallgatói jogviszonyt igazoltak számára, a 2007-2008. tanévre pedig nem iratkozott be a főiskolára, OKJ-s tanfolyamot szeretne végezni. Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége, illetve mikortól meddig tekinthető tanulónak?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 31. § (4) bekezdése értelmében, ha az egyénivállalkozó egyidejűleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappalitagozatán folytat tanulmányokat, a társadalombiztosítási járulék, atermészetbeni egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 13.

Felhasználási szerződés alapján kifizetett jogdíj közterhei

Kérdés: Egy időszaki kiadvány szerzői felhasználási szerződés alapján adják át a megjelenő cikkeket. A felhasználási szerződés azonban csak a cikk megvásárlására vonatkozik, mert ezek az anyagok egyszer már elhangzott előadások írásos anyagai, ezért a cikkek elkészítésére, megírására vonatkozóan megbízási díjat nem tartalmaznak. Helyes-e ez az eljárás? A cikkírást csak szja-fizetési kötelezettség terheli? A cégnek csak százalékos ehót kell fizetnie, vagy más közterhet is?
Részlet a válaszából: […] Felhasználási szerződés alapján kétféle jogcímen kerülhetsor kifizetésre: a személyes munkavégzésre tekintettel, illetve a jogokfelhasználásának az ellenértékeként. Hogy a két összeg hogyan aránylikegymáshoz, az teljes egészében a felek megegyezésétől függ. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 13.
Kapcsolódó címkék:  

Adószámos magánszemély közterhei

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetnie, és milyen bevallásokat kell elkészítenie annak a szabadfoglalkozású műszaki tervezőnek, aki megbízási szerződés alapján dolgozik egy cégnél, a 10 százalékos költséghányad-elszámolást választotta, és nincs főfoglalkozása? Kell-e valamilyen járulékot fizetnie a megbízónak?
Részlet a válaszából: […] Mielőtt a kérdést megválaszolnánk, néhány mondatbanismertetjük a szabadfoglalkozás mint tevékenységforma sajátosságait. Aszabadfoglalkozású személy, mint adószámos magánszemély, bár adókötelesbevételszerző tevékenységet végez, nem minősül egyéni vállalkozónak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 13.
1
29
30
31
51