Találati lista:
761. cikk / 1209 Közterhek alapja
Kérdés: A cafeteria-rendszerben csak az a csalóka, hogy ami nem alapja az szja-nak, pl. étkezési jegy, az nem alapja a nyugdíjjáruléknak sem, vagyis lehet, hogy adót takarítunk meg, de hosszabb távon kevesebb lesz a nyugdíjunk? Például ha a munkaszerződés szerinti munkabér 80 000 forint, de 10 000 forintot kap a munkavállaló étkezési jegyként havonta, akkor csak 70 000 forint lesz az szja-előleg alapja, a tb- és egyéni járulékokat viszont lehet számfejteni és bevallani a havi 138 000 forint után is?
762. cikk / 1209 Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállaló egészségbiztosítási járuléka
Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha nem von 2 százalékos egészségbiztosítási járulékot annak a 4 órás részmunkaidőben dolgozó munkavállalónak a munkabéréből, aki 50 százalékos mértékben egészségkárosodott, és 2006. november hónap óta rendszeres szociális járadékban részesül? Az előző munkahelyén vonták tőle az egészségbiztosítási járulékot, de az új munkahely szerint a rendszeres szociális járadék az Szja-tv. 3. § 23/l. pontja szerint nyugdíj, és a nyugdíjban részesülő dolgozótól nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vonni.
763. cikk / 1209 Betéti társaság beltagjának jogállása
Kérdés: Helyesen jár-e el egy betéti társaság, ha a beltagot, aki egyben a társaság ügyvezetője is, 30 kóddal kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő társas vállalkozás tagjaként foglalkoztatja? Nem lenne-e célszerűbb munkaviszonyban foglalkoztatni? A beltag havi járulékalapja 75 400 forint, amely után az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, a tételes eho, valamint a vállalkozói járulék megfizetésére is sor kerül.
764. cikk / 1209 Nyugdíjas vállalkozók közterhei
Kérdés: Valóban nem kell-e megfizetni az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot a betéti társaság nyugdíjas tagjai, illetve a nyugdíjas egyéni vállalkozó után, amennyiben bevételszerző tevékenység és bevétel nem kapcsolható az adott személyhez, munkavégzés nem történik, és ezt a társaság jegyzőkönyvben is rögzíti, illetve a társasági szerződésben korábban rögzítette?
765. cikk / 1209 Vállalkozóként biztosított személy egyéni járuléka
Kérdés: Viselheti-e a társas vállalkozás a vállalkozót terhelő járulékkülönbözetet abban az esetben, ha a társas vállalkozóként biztosított személy járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot, 2008-tól a minimálbér kétszeresét, és ezt a társas vállalkozás havonta bejelenti az állami adóhatósághoz?
766. cikk / 1209 Felügyelőbizottság tagjainak tiszteletdíja
Kérdés: Hogyan változik a közteher-fizetési kötelezettség, ha egy felügyelőbizottság tagjai részére megállapított évi 180 000 forint összegű tiszteletdíj kifizetése évente egy összegben, illetve havi 15 000 forintos, vagy negyedévi 45 000 forintos bontásban történik? A felügyelőbizottsági tagok rendelkeznek havi 36 órát meghaladó biztosítási jogviszonnyal.
767. cikk / 1209 Napidíj egészségbiztosítási járuléka
Kérdés: Kell-e pénzbeli és a természetbeni egészségbiztosítási járulékot is vonni a napidíj adóköteles részéből, amennyiben egy munkaviszonyban álló munkavállalót külföldi kiküldetésbe küld egy cég?
768. cikk / 1209 Eva hatálya alá tartozó társaság tagjainak közterhei
Kérdés: A minimálbér vagy a minimálbér kétszerese után kell-e megfizetnie a járulékokat egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság, illetve közkereseti társaság személyesen munkát végző tagja után? A vállalkozások havi evaalapja körülbelül 400 000 forint. A bt. bevételi nyilvántartást vezet, míg a kkt. az Szt. alapján vezeti könyveit. Mind a két vállalkozásban 2-3 főtulajdonos van.
769. cikk / 1209 Szakképzett egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Milyen járulékalap után kell megfizetnie a járulékokat a szakképzett egyéni vállalkozónak? A 69 000 forintos minimálbért, a garantált bérminimumot vagy a dupla minimálbért kell figyelembe venni a járulékbevallás során?
770. cikk / 1209 Tényleges járulékalap bejelentése
Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató abban az esetben, ha a minimálbér kétszeresénél alacsonyabb tényleges járulékalapot a 0708-as bevallás 381. sor b. oszlopában tünteti fel? Eleget tesz-e ezzel az Art.-ban foglalt bejelentési kötelezettségének?
