Szakképzett egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Milyen járulékalap után kell megfizetnie a járulékokat a szakképzett egyéni vállalkozónak? A 69 000 forintos minimálbért, a garantált bérminimumot vagy a dupla minimálbért kell figyelembe venni a járulékbevallás során?
Részlet a válaszából: […] ...nem éri el a minimálbérkétszeresét, az egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottbevallásban – a tényleges járulékalapot képező jövedelem, feltüntetésével -bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.

Tényleges járulékalap bejelentése

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató abban az esetben, ha a minimálbér kétszeresénél alacsonyabb tényleges járulékalapot a 0708-as bevallás 381. sor b. oszlopában tünteti fel? Eleget tesz-e ezzel az Art.-ban foglalt bejelentési kötelezettségének?
Részlet a válaszából: […] ...illetve mentesíti ez alól amunkavállalót, amennyiben az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottbevallásban – a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével -bejelentést tesz arról, hogy a járulékokat a járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíjas munkavállaló nyugdíjemelése

Kérdés: Mikortól kérheti a 0,5 százalékos nyugdíjemelést az a munkavállaló, aki a Magyar Honvédségnél dolgozott, 2007. december 31-i nappal szolgálati nyugdíjba vonult, 2007. június 30-tól december 30-ig a felmentési idejét töltötte, amiért a 6 hónapra szóló teljes felmentési időre járó járandóságát még júniusban megkapta, és 2007. szeptember 1-je óta hivatalosan bejelentetten a polgári életben dolgozik? Beleszámít-e a felmentési idő alatti munkavégzés a keresőtevékenység 365 napjába?
Részlet a válaszából: […] ...alapjául szolgáló átlagos haviösszeget úgy kell meghatározni, hogy a nyugellátás folyósítása, illetveszüneteltetése alatt elért, járulékalapot képező kereset, jövedelem együttesösszegét el kell osztani ezen időszaknak a biztosításban töltött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.

GYES melletti foglalkoztatás

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetnie a GYES melletti foglalkoztatás esetén annak a munkavállalónak, aki 8 éve beteg gyermekével GYES-en van, munkaviszonya 2007. május 10-én megszűnt, és 2007. június 20-án 4 órás közalkalmazotti jogviszonyt létesített?
Részlet a válaszából: […] ...az általános szabályok szerint kell teljesítenie a járulékbevallást.Ez annyit jelent, hogy a munkavégzése alapján kapott járulékalapot képezőjövedelme után a foglalkoztatónak 29 százalékos mértékű társadalombiztosításijárulékot kell fizetnie, ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Rokkantnyugdíjas tag foglalkoztatása

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztathatja egy vállalkozás a rokkantnyugdíjas tagját úgy, hogy a legkisebb járulékot kelljen utána megfizetni, de ennek ellenére jogosult legyen a 0,4 százalékos nyugdíjemelésre? A tag 15 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik, és nem ő gyakorolja a munkáltatói jogokat.
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjemelésre jogosult.Ebből következően a kérdésben említett célok összehangolásaszinte megoldhatatlan feladat, hiszen a járulékalap minimalizálása révén egybencsökken a nyugdíjemelés alapjául szolgáló összeg is.Ha mégis konkrét tanácsot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Gépjárművezetők megbízási jogviszonya

Kérdés: Egy háziorvosi ügyeleti szolgálatot biztosító társaság a gépkocsivezetőket megbízási szerződéssel foglalkoztatja. A gépkocsivezetőknek máshol van főfoglalkozású munkahelyük, illetve nyugdíjasok. Szabályos-e ez esetben a megbízási szerződés alapján történő foglalkoztatás éveken keresztül, folyamatosan? Nem minősül-e ez színlelt szerződésnek? Milyen közterheket kell megfizetni a kifizetett megbízási díj után?
Részlet a válaszából: […] ...A megbízottra [a Tbj-tv. 5. §(1) bekezdés g) pontja alapján] akkor terjed ki a biztosítás, ha az etevékenységből származó járulékalapot képező (adóelőleg számításánál figyelembeveendő) havi, illetve napi jövedelme eléri a (tárgyhónapot megelőző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Végelszámoló beltag jogállása

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy betéti társaság végelszámolás alatt áll. A végelszámoló a bt. beltagja, máshol munkaviszonyban nem áll, jövedelme nincs. A végelszámolás kezdőnapját megelőző nappal az APEH által adott felvilágosítás alapján kijelentették őt a cégből, mivel tevékenység már nem folyt, és a beltag jövedelmet nem kapott. A beltag azóta megfizeti a 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot. A cég időközben kapott egy ellenőrzést, ahol kifogásolták a kijelentés jogosultságát, arra hivatkozva, hogy a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdése alapján a beltag mindaddig biztosított, amíg a Cégbíróság a céget nem törli. Jogosan írja-e elő az ellenőrzés a beltag ügyvezetőként történő visszajelentését és a járulékfizetést? Visszajelenthető-e a beltag havi 10 000 forint megbízási díjjal?
Részlet a válaszából: […] ...társaság vezető tisztségviselője biztosításikötelezettségét akkor kell megállapítani, ha az e tevékenységéből származó,tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónapelső napján érvényes minimálbér havi összegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Új belépő nyugdíjjáruléka

Kérdés: Köteles-e a munkáltató a munkavállaló kilépésekor rendezni a járulékokat abban az esetben, ha a dolgozó 2007 májusában már elérte a nyugdíjjárulék felső határát, ettől az időponttól a munkáltató nem vont tőle nyugdíjjárulékot, de 2007. szeptember 16-án kilépett? A munkavállaló 2007. szeptember 17-én új munkaviszonyt létesített, és az új munkáltató a Tbj-tv.-ben foglaltak szerint levonta tőle a nyugdíjjárulékot, amit a munkavállaló nehezményezett, tekintettel arra, hogy már megfizette a nyugdíjjárulék-maximumot. Nyilatkozhat-e a munkavállaló új munkáltatója felé arról, hogy a fent leírtak miatt már ne vonjanak tőle nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] ...állapítani. Ezt a megállapított felsőhatárt folyamatosan "karban kell tartani", azaz csökkenteni a kieső napok(amely napokra az érintettnek járulékalapot képező jövedelme nem volt) és anapi felső határ szorzatával. Ez értelemszerűen azt is jelenti, hogy amennyibena...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Kisebbségi és többségi tulajdonos tag közterhei

Kérdés: Meg kell-e fizetni a minimálbér után a járulékokat egy kft. kisebbségi tulajdoni hányaddal rendelkező tagja után, ha a kft.-ben személyesen nem működik közre, nincs máshol heti 36 órát meghaladó munkaviszonya, és egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal sem rendelkezik? Főállású társas vállalkozónak minősül-e a többségi tulajdonos, és meg kell-e fizetni utána a minimálbér alapján a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...ez az a jogviszony, amelynek keretében fennáll a kérdésbenemlített minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség akkor is, ha a tagjárulékalapot képező jövedelemben egyáltalán nem részesül. Megjegyezzük, hogy jelenesetben a tagok tulajdoni hányadának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Ápolási díjban részesülő ügyvezető jogállása

Kérdés: Be kell-e jelenteni a 07T1041-es nyomtatványon egy kft. tagját, aki a társaság ügyvezetője, tevékenységéért jövedelmet nem vesz fel, és a polgármesteri hivataltól ápolási díjban részesül? Meg kell-e fizetni utána a minimum-járulékalap szerinti járulékokat, illetve elveszítheti-e az ápolási díjat a tagi jogviszonya miatt?
Részlet a válaszából: […] Az új Gt. értelmében személyes közreműködésnek csak atársaság valamely tevékenységi körének megvalósításában a tagsági viszonyalapján való tagi részvételt lehet tekinteni, ha az nem valamely más – pl.munka- vagy megbízási – jogviszony keretében történik. Nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.
1
75
76
77
120