Találati lista:
1. cikk / 1179 Családi járulékkedvezmény hatása az ellátásokra
Kérdés: Egy főfoglalkozású társas vállalkozó a családi kedvezmény megosztása révén családi járulékkedvezmény igénybevételére vált jogosulttá, így teljes egészében mentesül a társadalombiztosítási járulék fizetése alól. Érinti mindez bármilyen formában a majdani társadalombiztosítási ellátását, különös tekintettel a nyugellátásra?
2. cikk / 1179 Nyugdíjba vonuló munkavállaló szabadságmegváltása
Kérdés: Valóban le kell vonni a társadalombiztosítási járulékot a szabadságmegváltásból abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya 2026. január 31-én szűnt meg, 2026. február 1-jétől nyugdíjas, és a szabadságmegváltás csak február 2-án került kifizetésre a számára? Abban az esetben, ha a munkavállaló csak február 2-án szüntette volna meg a munkaviszonyát, már nem lenne járulékköteles a kifizetés?
3. cikk / 1179 Egyéni vállalkozó minimumjárulékai
Kérdés: Módosulnak a vállalkozói személyi jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozó minimumjárulék-fizetése megállapításának szabályai a bevallás gyakoriságának a változása miatt, tehát a továbbiakban vonatkozik rá is az átalányadózó egyéni vállalkozókat érintő halmozás?
4. cikk / 1179 Korhatár előtti ellátásban részesülő személy kereseti korlátja
Kérdés: A korhatár előtti ellátásban részesülő személy kereseti korlátjának számításánál figyelmen kívül hagyható az a jövedelem, ami után családi járulékkedvezmény érvényesítése miatt nem kerül sor társadalombiztosítási járulék fizetésére?
5. cikk / 1179 Részmunkaidőre járó munkabér közterhe
Kérdés: Adott egy munkavállaló, aki „A” foglalkoztatónál heti 40 órás munkaviszonyban áll havi 400.000 forintos munkabérrel. Ugyanez a munkavállaló munkaviszonyt létesített „B” cégnél is heti 4 órára, havi 40 ezer forintért. A „B” cég könyvelője azt a tájékoztatást adta, hogy a szociális hozzájárulási adót, valamint a társadalombiztosítási járulékot a minimálbér 30 százaléka (2026-ban 96.840 forint) után kell megfizetnie, illetve levonnia a munkavállalótól. Valóban igaz ez?
6. cikk / 1179 491.Tartós megbízási jogviszony III.
Kérdés: Hogyan alakul a közteher-, illetve a nettó kifizetés tartós megbízási jogviszonyban, havi 100.000 forintos megbízási díj és 10 százalékos költséghányad esetén?
7. cikk / 1179 Korhatár előtti ellátásban részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Egy korhatár előtti ellátásban részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó majdnem elérte a kereseti korlátot, ezért december 10-től szünetelteti a tevékenységét előreláthatóan 2026. január 31-ig. Amennyiben január hónapban bevétele lesz, az a kereseti korlát szempontjából még a 2025. évet érinti? Vissza kell fizetni a december havi ellátást abban az esetben, ha a bevétel alapján keletkező jövedelemmel már meghaladja a kereseti korlátot a vállalkozó?
8. cikk / 1179 Munkabérletiltás tartós megbízás esetében
Kérdés: A munkavállaló munkabérét munkabérletiltás terheli. Befejezése, kielégítése annak nagyságrendje miatt hosszú ideig nem várható. A jövő évtől meghatározott elkülönült feladatellátás érdekében tartós megbízási szerződést kíván kötni vele jelenlegi foglalkoztatója. Ki kell terjeszteni a letiltást a tartós megbízási díjra akkor is, ha a végrehajtó erre az új jogviszonytípusra nem adott ki végrehajtást?
9. cikk / 1179 Többes jogviszonyú átalányadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Hogyan alakul egy heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező átalányadózó egyéni vállalkozó járulék- és adófizetési kötelezettsége?
10. cikk / 1179 Szabadságmegváltás közterhei
Kérdés: Valóban meg kell fizetni a járulékokat a munkavállaló részére kifizetett szabadságmegváltás után abban az esetben, ha a kifizetésre azért került sor, mert 2025. október 17-én közös megegyezéssel megszűnt a jogviszonya, miután az egyéves táppénzjogosultsága október 16-án lejárt, így e naptól a biztosítás szünetel? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy másik munkavállaló munkaviszonya 2025. október 31-én szűnt meg, tehát ekkor történt a szabadságmegváltás kifizetése, és az érintett október 29-től nyugdíjas?
