Előrehozott öregségi nyugdíjba vonuló nő egyéni vállalkozása

Kérdés: Lehet-e egyéni vállalkozó egy előrehozott öregségi nyugdíjban lévő személy? Lehet-e vállalkozó könyvelő az a 2007-ben 57. évét töltő nő, aki igénybe kívánja venni az előrehozott öregségi nyugdíjat, és jelenleg alkalmazott könyvelő?
Részlet a válaszából: […] Igen, az idén még az előrehozott öregségi nyugdíj mellettimunkavégzést semmilyen szabály sem korlátozza. A 2007-ben nyugdíjassá válóegyéni vállalkozót csak 2010. január 1-jétől érinti a Tny-tv. 83/B. §-ának azonelőírása, hogy aki– előrehozott, csökkentett összegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Eltartott és eltartó

Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] Tévhitként él a köztudatban, hogy akinek taj-száma van, azmár biztosított, és jogosult az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére.Minden magyar állampolgár 18. életévének betöltése napjáig állampolgári jogonveheti igénybe az egészségügyi ellátást, azt követően,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkező tagok jogviszonya

Kérdés: Az új Gt. szerint helyesen jár-e el az a társaság, amelynek három azonos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja közül az egyik rokkantnyugdíjas, megbízási szerződéssel működő ügyvezető, aki jövedelmet nem vesz fel, de emellett van egy szerződése társas tag mellékszolgáltatására, 40 000 forint havi jövedelem ellenében, amelynek 90 százaléka után megfizetik a 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot, a másik két tag pedig munkaviszonyban dolgozik? Az 1950 forint összegű tételes eho-t mindhárom tag után megfizetik.
Részlet a válaszából: […] Igen, a kérdésben vázolt jogviszonyok rendben vannak, a járulékok,illetve a járulékalapok elbírálásánál azonban van egy kis félreértés, amitmindenképpen tisztázni kell.Az ügyvezető havi megbízási díja nem éri el a minimálbér 30százalékát (hiszen 0), így a Tbj-tv. 5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 30.

Magyarországon szülő EGT-állampolgár munkavállaló ellátásai

Kérdés: Milyen egészségügyi szolgáltatásra jogosult és milyen mértékben a terhesség időszaka alatt, illetve a szülést követően a Magyarországon munkát végző EGT-állampolgár, ha járandóságát külföldön, a külföldi munkáltatójától kapja? Hogyan változik az ellátás, ha ugyanaz az EGT-állampolgár 2007-től kirendeléssel Magyarországon fog munkát végezni egész évben, öt éven keresztül, s emiatt a külföldi munkáltató és a munkavállaló Magyarországon fog adót és járulékot fizetni, de állományi létszámban még mindig a külföldi munkáltatónál lesz?
Részlet a válaszából: […] Az 1408/71/EGK rendelet szerint a kiküldetésben lévő uniósállampolgár 1 évig még a kiküldő országban lesz biztosított. Ezt egy évre lehetmeghosszabítani. Ennek letelte után terjed ki rá a biztosítás a munkavégzéshelye szerinti országban. A Magyarországon biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem eho-ja

Kérdés: A teljes bevétel, vagy csak az egymillió forint feletti rész után kell megfizetni a négyszázalékos mértékű eho-t az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] Az APEH által 2006. október 31-én kiadott tájékoztatáspontos és mindenre kiterjedő választ ad erre a kérdésre:"Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI.törvény (Eho-tv.) 3. § (3) bekezdésének 2006. január 1-jétől hatályosrendelkezése alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Bt. üzletvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Egy betéti társaság üzletvezetője ez ideig kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó volt. Maradhat-e, illetve meddig maradhat ilyen minőségben üzletvezető?
Részlet a válaszából: […] Nem maradhat. Az új Gt. 91. § (2) bekezdése értelmében nemminősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása,melyből következően az üzletvezető nem tekinthető társas vállalkozónak. Ekizáró szabály alól a jogszabály 334. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Nyugdíj előtt álló őstermelő járulékai

Kérdés: 2007. január 1-jétől kell-e még nyugdíjjárulékot fizetnie annak az 1949. június 4-én született magánszemélynek, akinek 2005. január 31-éig 38 év és 205 nap ledolgozott, elismert munkaviszonya volt, 2006. január 1-jétől munkaviszonya megszűnt, és a továbbiakban őstermelőként tevékenykedik, és őstermelői árbevétele támogatások nélkül nem éri el a 7 millió forintot. Őstermelőként meg kell-e fizetnie az egészségbiztosítási járulékot, vagy felesége után biztosítottá válik?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. jelenleg hatályos szabályai szerint amezőgazdasági őstermelőre a biztosítás nem terjed ki, tehát járulékot nem kellfizetnie. A Tbj-tv. 39. § (2) bekezdése azonban arról rendelkezik, hogy annak abelföldi személynek, aki biztosítottnak vagy biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Titoktartási díj közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. § (3) bekezdése értelmében anyugdíjjárulék-alap felső határát évente január 1-jétől, év közben kezdődőjogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adottév december 31. napjáig, illetve a jogviszony végéig kell számítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Nyugdíjas szövetkezeti elnök jövedelme

Kérdés: Kiegészítő tevékenységűként vehet-e ki jövedelmet az elnöki tevékenység ellátásáért az a szövetkezeti tag, aki 2005 októberéig munkaviszonyban látta el az elnöki tevékenységet, 2005 novemberétől pedig nyugdíjasként tevékenykedik?
Részlet a válaszából: […] A 2006. évi X. tv. (Szöv-tv.) 56. §-a értelmében aszövetkezet tagja munkaviszonyban, vállalkozási jogviszonyban vagy megbízásijogviszonyban végezhet munkát a szövetkezetben.Ennek megfelelően lehet (kell) az érintetttársadalombiztosítási jogállását is meghatározni, hiszen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Mezőgazdasági őstermelő minimum-járulékalapja

Kérdés: Van-e minimum-járulékalapja a mezőgazdasági őstermelőnek?
Részlet a válaszából: […] A mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó jogszabályimódosítások csak 2007. január 1-jétől lépnek hatályba. Ettől az időponttólterjed ki a jelzett személyi körre a biztosítás, kivéve ha– közös őstermelői igazolvány alapján az őstermelő kiskorú, – egyéb jogcímen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.
1
43
44
45