Egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkező tagok jogviszonya

Kérdés: Az új Gt. szerint helyesen jár-e el az a társaság, amelynek három azonos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja közül az egyik rokkantnyugdíjas, megbízási szerződéssel működő ügyvezető, aki jövedelmet nem vesz fel, de emellett van egy szerződése társas tag mellékszolgáltatására, 40 000 forint havi jövedelem ellenében, amelynek 90 százaléka után megfizetik a 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot, a másik két tag pedig munkaviszonyban dolgozik? Az 1950 forint összegű tételes eho-t mindhárom tag után megfizetik.
Részlet a válaszából: […] Igen, a kérdésben vázolt jogviszonyok rendben vannak, a járulékok,illetve a járulékalapok elbírálásánál azonban van egy kis félreértés, amitmindenképpen tisztázni kell.Az ügyvezető havi megbízási díja nem éri el a minimálbér 30százalékát (hiszen 0), így a Tbj-tv. 5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 30.

Magyarországon szülő EGT-állampolgár munkavállaló ellátásai

Kérdés: Milyen egészségügyi szolgáltatásra jogosult és milyen mértékben a terhesség időszaka alatt, illetve a szülést követően a Magyarországon munkát végző EGT-állampolgár, ha járandóságát külföldön, a külföldi munkáltatójától kapja? Hogyan változik az ellátás, ha ugyanaz az EGT-állampolgár 2007-től kirendeléssel Magyarországon fog munkát végezni egész évben, öt éven keresztül, s emiatt a külföldi munkáltató és a munkavállaló Magyarországon fog adót és járulékot fizetni, de állományi létszámban még mindig a külföldi munkáltatónál lesz?
Részlet a válaszából: […] Az 1408/71/EGK rendelet szerint a kiküldetésben lévő uniósállampolgár 1 évig még a kiküldő országban lesz biztosított. Ezt egy évre lehetmeghosszabítani. Ennek letelte után terjed ki rá a biztosítás a munkavégzéshelye szerinti országban. A Magyarországon biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem eho-ja

Kérdés: A teljes bevétel, vagy csak az egymillió forint feletti rész után kell megfizetni a négyszázalékos mértékű eho-t az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] Az APEH által 2006. október 31-én kiadott tájékoztatáspontos és mindenre kiterjedő választ ad erre a kérdésre:"Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI.törvény (Eho-tv.) 3. § (3) bekezdésének 2006. január 1-jétől hatályosrendelkezése alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Bt. üzletvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Egy betéti társaság üzletvezetője ez ideig kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó volt. Maradhat-e, illetve meddig maradhat ilyen minőségben üzletvezető?
Részlet a válaszából: […] Nem maradhat. Az új Gt. 91. § (2) bekezdése értelmében nemminősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása,melyből következően az üzletvezető nem tekinthető társas vállalkozónak. Ekizáró szabály alól a jogszabály 334. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Nyugdíj előtt álló őstermelő járulékai

Kérdés: 2007. január 1-jétől kell-e még nyugdíjjárulékot fizetnie annak az 1949. június 4-én született magánszemélynek, akinek 2005. január 31-éig 38 év és 205 nap ledolgozott, elismert munkaviszonya volt, 2006. január 1-jétől munkaviszonya megszűnt, és a továbbiakban őstermelőként tevékenykedik, és őstermelői árbevétele támogatások nélkül nem éri el a 7 millió forintot. Őstermelőként meg kell-e fizetnie az egészségbiztosítási járulékot, vagy felesége után biztosítottá válik?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. jelenleg hatályos szabályai szerint amezőgazdasági őstermelőre a biztosítás nem terjed ki, tehát járulékot nem kellfizetnie. A Tbj-tv. 39. § (2) bekezdése azonban arról rendelkezik, hogy annak abelföldi személynek, aki biztosítottnak vagy biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Titoktartási díj közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. § (3) bekezdése értelmében anyugdíjjárulék-alap felső határát évente január 1-jétől, év közben kezdődőjogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adottév december 31. napjáig, illetve a jogviszony végéig kell számítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Nyugdíjas szövetkezeti elnök jövedelme

Kérdés: Kiegészítő tevékenységűként vehet-e ki jövedelmet az elnöki tevékenység ellátásáért az a szövetkezeti tag, aki 2005 októberéig munkaviszonyban látta el az elnöki tevékenységet, 2005 novemberétől pedig nyugdíjasként tevékenykedik?
Részlet a válaszából: […] A 2006. évi X. tv. (Szöv-tv.) 56. §-a értelmében aszövetkezet tagja munkaviszonyban, vállalkozási jogviszonyban vagy megbízásijogviszonyban végezhet munkát a szövetkezetben.Ennek megfelelően lehet (kell) az érintetttársadalombiztosítási jogállását is meghatározni, hiszen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Mezőgazdasági őstermelő minimum-járulékalapja

Kérdés: Van-e minimum-járulékalapja a mezőgazdasági őstermelőnek?
Részlet a válaszából: […] A mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó jogszabályimódosítások csak 2007. január 1-jétől lépnek hatályba. Ettől az időponttólterjed ki a jelzett személyi körre a biztosítás, kivéve ha– közös őstermelői igazolvány alapján az őstermelő kiskorú, – egyéb jogcímen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Egészségügyi szolgáltatási járulék ellenében járó ellátás

Kérdés: Mire jogosít az újonnan bevezetett 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulék?
Részlet a válaszából: […] A 10 százalékos mértékű egészségügyi szolgáltatási járulék2006. szeptember 1-jétől a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társasvállalkozók által, illetve után eddig fizetett 5 százalékos mértékű balesetijárulékot váltja fel.A módosítás csak a járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjas beltag járulékai

Kérdés: 2006. január 1-jére visszamenőleg milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak egy betéti társaság nyugdíjas beltagjának, aki egyidejűleg heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal is rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] Kérdezőnk nem említi, hogy a nyugdíjas személy a betétitársaságnál fennálló tagsági viszonyából származó jövedelemre szert tesz-e vagysem. Ez azért lényeges körülmény, mert a kiegészítő tevékenységű társasvállalkozó (ilyennek minősül a betéti társaság nyugdíjas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.
1
42
43
44