899 talált állásfoglalás az egészségbiztosítási járulék kifejezésre

Kérdés: Valóban igaz-e az az információ, hogy a török állampolgárok által Magyarországon alapított cégben dolgozó török állampolgárságú munkavállalónak, illetve tagnak nem kell nyugdíjjárulékot fizetni?

Kérdés: Milyen járulékfizetési szabályok vonatkoznak a mezőgazdasági őstermelőkre?

Kérdés: Mennyi társadalombiztosítási járulékot kell levonni attól a foglalkoztatottól, aki ugyanannál a munkáltatónál munkabérben és tiszteletdíjban is részesül? A munkavállaló munkaideje eléri a heti 36 órát, munkabére 205 000 forint/hó, a tiszteletdíj összege pedig havi 20 000 forint.

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?

Kérdés: Havonta mennyi keresete lehet annak a munkavállalónak, aki 1987-től 67 százalékos, III. csoportú rokkantnyugdíjas, és jelenlegi nyugdíja 59 125 forint? Az engedélyezettnél magasabb kereset esetén szüneteltetik-e a nyugdíjfolyósítást abban az esetben, ha a munkavállaló 5 hónapot és 17 napot dolgozott?

Kérdés: Dolgozhat-e továbbra is a nyugdíja megszüntetése nélkül az a 2005-ben rokkanttá vált, jelenleg 7 órában foglalkoztatott munkavállaló, aki havi 110 000 forint/hó munkabérben részesül, és a határozatban szereplő átlagkeresete 77 728 forint/hó? Lényeges-e ebben az esetben, hogy részmunkaidős a foglalkoztatás?

Kérdés: Mindkét jogviszonyban külön kell-e elbírálni az igényt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2007. március 6-tól augusztus 4-ig napi 8 órás, 2008. augusztus 5-től pedig napi 6 órás munkaviszonyban áll egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégnél, és 2008. augusztus 5-től napi 2 órás munkaviszonyt létesített egy olyan cégnél, amely nem kifizetőhely? A munkavállaló 2009. április 1-jétől keresőképtelen, és a 15 nap betegszabadság lejártát követően táppénzt, majd terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A keresőképtelenség kezdetétől, vagy a táppénzre, illetve a TGYÁS-ra való jogosultság kezdetétől kell-e visszafelé számolni a 180 naptári napot, tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a második jogviszonya irányadó időszakában nincs meg a 180 napi keresete? Mindkét esetben a kifizetőhelynek kell elszámolni a táppénzt? Hogyan kaphatja vissza a kifizetőhely a táppénz egyharmadát?

Kérdés: Munkaviszonyban álló dolgozó külföldi kiküldetése esetén kell-e pénzbeli és természetbeni egészségbiztosítási járulékot is vonni a napidíj adóköteles részéből?

Kérdés: Meg kell-e fizetniük a társadalombiztosítási járulékokat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik eddig rendelkeztek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, azonban munkahelyükön 2009. április 1-jétől szeptember 30-ig heti 32 órás munkaidő kerül bevezetésre, amelyet a beosztás szerint hétfőtől csütörtökig kell ledolgozni? Egyidejűleg a munkavállalók munkabére is csökken 20 százalékkal. Betegség esetén a pénteki napra jár-e betegszabadság? Érinti-e valamilyen módon az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a munkaidő változása? Kell-e nyilatkoztatni az ellátást igénylő dolgozókat arról, hogy máshol is folytatnak keresőtevékenységet? Befolyásolja-e a nyugdíjas munkavállalók 0,5 százalékos nyugdíjemelését a munkaidő változása? Hogyan hat a változás a nyugdíjba vonuló munkavállalók szolgálati idejének és nyugdíjának megállapítására? Áprilisban üzemi baleset esetén magasabb összegű lesz a táppénz, mint a kereset, októberben viszont alacsonyabb. Kell-e kompenzálni valahogy a táppénz, illetve a bér összegét?