Külföldről hazatérő biztosított ellátásai

Kérdés: Igényelhető-e terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj külföldi biztosítási jogviszony alapján? Mikor igényelheti a TGYÁS-t és a GYED-et az a négy éve életvitelszerűen Angliában élő önfoglalkoztató fogorvos, aki ott fizeti az adót és a járulékokat, de 2010-ben vissza szeretne jönni Magyarországra? Az ellátások összegének megállapításánál beszámít-e a kinti jövedelme?
Részlet az állásfoglalásából: […] A koordinációs rendeletek fő szabályként a munkavállaláshelye szerinti tagállam szociális biztonsági jogszabályainak alkalmazásátrendelik el, még abban az esetben is, ha a munkavállaló vagy önálló vállalkozómáshol rendelkezik lakóhellyel. Tehát fő szabály szerint az EU...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. július 28.
Kapcsolódó címkék:  

Elengedett kölcsöntartozás közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkáltatónak, illetve a dolgozónak az elengedett kölcsöntartozás után? Egy cég 2004-ben nagyobb összegű kamatozó kölcsönt adott munkavállalójának, amelynek törlesztőrészleteit és a kamatokat a munkabéréből vonták folyamatosan. 2006. évben a munkavállaló munkaviszonya a munkakör megszüntetése miatt munkáltatói rendes felmondással megszűnt. A munkavállaló azóta nem fizeti a kölcsöntartozást, jelenleg munkanélküli, a tartozás behajthatatlannal tűnik, ezért a cégvezetés úgy döntött, hogy elengedi a tartozást, illetve az eddig felszámított kamatot is.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az elengedett kölcsöntartozás adójogi megítélésénél a felekközött fennálló jogviszonyból kell kiindulni: azaz munkaviszonyból származójövedelemként kell kezelni.Ebből adódóan – noha juttatására csak a kölcsönelengedésekor, azaz csak a jogviszony megszűnése után...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. július 28.
Kapcsolódó címke:

Megbízási díj munkavállalói járuléka

Kérdés: Le kell-e vonni a munkavállalói járulékot a megbízási szerződés alapján kifizetett díjból?
Részlet az állásfoglalásából: […] Amennyiben kérdezőnk az 1,5 százalékos (Ftv. szerinti)munkavállalói járulékra gondolt, akkor a válaszunk nem, hiszen munkavállalóijárulékot (ahogy a 3 százalékos, illetve július 1-jétől a minimálbérkétszereséig 1 százalékos munkaadói járulékot is) csak a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. július 28.
Kapcsolódó címkék:  

Egyházi személy járulékai

Kérdés: Fizetheti-e a minimálbérnél alacsonyabb járulékalap figyelembevételével a közterheket az egyház abban az esetben, ha az alkalmazásában álló főállású egyházi személy részére jövedelmet nem fizetnek, csak tartási kötelezettségből adódó juttatást (lakhatás, ellátás) kap? A munkaszerződésben meghatározott havi juttatás értéke nem éri el a minimálbért, a Tbj-tv. 4. § k) 2. szerint a munkaszerződés szerinti személyi alapbért vagy díjat kellene figyelembe venni, mivel jövedelemmel nem rendelkezik.
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés h) pontja alapján az egyháziszolgálatot teljesítő egyházi személyre – kivéve a saját jogú nyugdíjast -kiterjed a biztosítás.A Tbj-tv. 26. § (3) bekezdése szerint a biztosított egyháziszemély után az egyház a minimálbér alapulvételével...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. július 28.
Kapcsolódó címke:

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Olvasónk jogértelmezése helyes. A 2009. évi XXXV. törvényátmeneti rendelkezései szerint a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmekremég a korábbi rendelkezések vonatkoznak. Ebből adódóan azon járulékalapotképező jövedelem után, ami július 10-éig kifizetésre kerül –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. július 28.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaadói és munkavállalói járulék

Kérdés: Hogyan változott a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésének kötelezettsége?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaadóiés a munkavállalói járulék mértéke és alapja Év Munkaadói járulék Munkavállalói járulék 1999. 3 százalék 1,5 százalék 2000. 3 százalék 1,5 százalék 2001. 3 százalék 1,5 százalék 2002. ...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. július 7.

Rokkantnyugdíjas kereseti korlátja

Kérdés: Milyen összeghatárig vállalhat munkát az a személy, aki 1987-ben vált III. csoportos rokkantnyugdíjassá, és havi átlagkeresetének 52 százaléka alapján megállapított nyugdíját (1594 forint) felemelték az akkori legkisebb nyugdíjösszegre (2650 forint)? Szüneteltetik-e a nyugellátást, ha a rokkantnyugdíjas egymás után 5 hónap és 15 napot dolgozik?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tny-tv. 36/D. §-ának (1) bekezdése alapján a rokkantságinyugdíjra jogosultság keresőtevékenység folytatása esetén abban az esetbenszűnik meg, amennyiben a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő,50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett személy hat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. július 7.

Rokkantsági nyugdíjas és rendszeres szociális járadékos kereseti korlátja

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó kereseti korlátozást, és hogyan kell a jövedelmeket figyelembe venni a keresetszámítás során? Hogyan kell a keresetet vizsgálni a rendszeres szociális járadékosoknál?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tny-tv. 36/D. § (1) bekezdése alapján a rokkantságinyugdíjra jogosultság keresőtevékenység folytatása esetén abban az esetbenszűnik meg, amennyiben a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő,50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett nyugdíjas hat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. június 16.

Változások 2009. július 1-jétől

Kérdés: Melyek az adó- és járuléktörvényeket, valamint az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási ellátásokat érintő legfontosabb változások 2009. július 1-jétől?
Részlet az állásfoglalásából: […] A folyamatosan életbe lépő törvényi változások szinte amunkaerő-foglalkoztatással kapcsolatos valamennyi törvényt érintik. Most csaknéhány fontos változást emelünk ki, amelyekről a későbbi kérdések kapcsántermészetesen részletesebb leírást is adunk.Szja-t érintő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. június 3.
Kapcsolódó címke:

Ügyvédi irodában dolgozó ügyvéd szülési ellátásai

Kérdés: Milyen összeg alapján fogja megkapni a szüléssel kapcsolatos társadalombiztosítási ellátásait az ügyvédi irodában ügyvédként dolgozó nő, aki 2006. november 30-án szülte első gyermekét, aki után igénybe vette a TGYÁS-t és a GYED-et, majd a GYED folyósítása alatt, 2008. október 30-án megszületett a második gyermeke is? Valóban csak a minimálbért veszik figyelembe az ellátások megállapításánál annak ellenére, hogy a járulékokat jóval magasabb összeg után fizette meg? Azt a tájékoztatást kapta, hogy az egyéni és a társas vállalkozókra ez a jogszabály vonatkozik, de ügyvédként nem minősül sem ennek, sem annak.
Részlet az állásfoglalásából: […] Először is szeretnénk tájékoztatni, hogy a Tbj-tv. 4. §-ábanfoglaltak alapján a törvény alkalmazásában társas vállalkozás többek között azügyvédi iroda, társas vállalkozó pedig az ügyvédi iroda tagja. Különszabályozza a törvény a társas vállalkozás és a társas...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. június 3.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
37
38
39
…
90