242. Társadalombiztosítási Levelek / 2013. július 30.
TARTALOM

Elláthatja-e ingyenesen, megbízási jogviszonyban egy kft. ügyvezetői teendőit a tulajdonos abban az esetben, ha egy másik kft. ügyvezetőjeként rendelkezik heti 40 órás munkaviszonnyal? Végezheti ingyenesen a tevékenységet akkor is, ha naponta több órát foglalkozik ezzel a tevékenységgel?

Helyesen állapította meg a jogviszonyokat az a két taggal működő kft., amelynek a többségi tulajdonos tagja heti 40 órás munkaviszonyban végzi a tényleges tevékenységet, a másik nyugdíjas tagja pedig az ügyvezetői teendőket látja el? Kell valamilyen egyéb közterhet fizetni a havi 6660 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékon kívül a nyugdíjas tag után, ha más tevékenységet nem végez? Dolgozhat heti 30 órás munkaviszonyban a többségi tulajdonos tag, ha bizonyíthatóan kevesebb a munka? A társasági szerződés szerint mindkét tag vezető tisztségviselő, de nincs kikötve, hogy ki a munkáltatói jogok gyakorlója, és a szerződés nem rendelkezik a jogviszonyokról sem.

Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli azt a kéttagú kft.-t, amelynek mindkét tagja munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői teendőket, de egyikük jelenleg GYED-en van, a másik pedig keresőképtelen és táppénzben részesül? A vállalkozásnak nincs alkalmazottja.

Kell járulékot fizetni a betéti társaság terhességi-gyermekágyi segélyben részesülő beltagja után?

Főállásúnak fog minősülni az a jelenleg kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó, akinek a munkaviszonyából származó jövedelme 2013. június 30-án túllépte az éves kereseti korlátot?

Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli egy lakásszövetkezet elnöki tisztséget ellátó nyugdíjas tagját abban az esetben, ha évente egyszer, illetve ha havi rendszerességgel kap tiszteletdíjat?

Fennáll a járulékfizetési kötelezettség az után a végelszámoló beltag után, aki a betéti társaság végelszámolásának kezdete napján leadta a személyi igazolványát és a taj-kártyáját, valamint megszüntette az állandó lakcímét, és az USA-ba költözött?

Ki kell állítania az M30-as igazolást annak a fogtechnikai labornak, amelyik fogtechnikus-tanulókat alkalmaz, akik részére a kamara előír bizonyos összegű ösztöndíjat, amelyet a cég minden hónapban átutal a tanulóknak? A kifizetett összegből nem kell személyi jövedelemadót vonni. Kell-e ebben az esetben személyijövedelemadó-bevallást benyújtaniuk a tanulóknak? A kifizetett összeg munkaviszonyból származó jövedelem.

Igénybe veheti-e a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt az a társaság, amelyik 2012-ben alakult, illetve a 2013-ban belépő új dolgozók esetében az a vállalkozás, amelyik 2012-ben valamennyi dolgozója esetében végrehajtotta a bérkompenzációt?

Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak, illetve a dolgozónak a munkáltató által bérelt, a munkavállaló részére biztosított lakás mint béren kívüli juttatás után?

Igénybe veheti valamilyen módon a nők kedvezményes nyugdíját egy 1955. január 21-én született nő, akinek a jogosultsági ideje 2012. de­cember 31-én csak 36 év 290 nap, és már nem szeretne munkaviszonyba állni?

Igénybe veheti 2014-től a hozzátartozói nyugellátást egy 1955-ben született nő, akinek a férje 2004 szeptemberében hunyt el? A férj rokkantsági nyugdíjban részesült.

Hogyan, milyen nyomtatványon kérvényezhető a Szlovákiában ledolgozott évek szolgálati időként történő elismerése?

Valóban meg kell szüntetni az ápolási díj folyósítását abban az esetben, ha az igénylő 2013. július 5-én betölti a 62. életévét, és öregségi nyugdíjat szeretne igényelni, de súlyosan fogyatékos gyermeke után 2003. december 1-jétől ápolási díjban részesül? Azt a felvilágosítást kapta, hogy csak akkor kaphat nyugellátást, ha kéri az ápolási díj megszüntetését.

Milyen fontos elemeket kell tartalmazni a munkaszerződésnek abban az esetben, ha egy kiskereskedelmi bolt dolgozói beosztás szerint két napot dolgoznak 10.00 órától 22.00 óráig, utána két pihenőnapjuk van? Foglalkoztathatók ilyen beosztásban a munkavállalók, ha igen, kell-e valamilyen pótlékot fizetni a részükre?

Hogyan kell kiszámítani a munkavállaló szabadságát abban az esetben, ha a naptári évben 40 napig volt keresőképtelen? A keresőképtelenség teljes időtartamát, vagy csak a 30 napot meghaladó részt kell levonni a munkában töltött időből? A munkáltató a munkavállalóval történő írásbeli megállapodás alapján eltekinthet a keresőképtelenségből eredő kieső időtől, és megadhatja munkavállalójának mind a 30 nap szabadságot, függetlenül attól, hogy volt-e 30 napot meghaladó keresőképtelensége vagy sem, vagy csak kollektív szerződésben lehet eltérni a munkavállaló javára?