175. Társadalombiztosítási Levelek / 2010. június 8.
TARTALOM

Hogyan járhat el helyesen a munkáltató abban az esetben, ha három munkavállalója kérte visszalépését az állami tb-rendszerbe, de 2009. január 31-i időponttal csak az egyik átlépést igazolták vissza? A munkáltató 2010. január 1-jétől már nem fizet magán-nyugdíjpénztári tagdíjat egyik dolgozója után sem, és a 10T1041 nyomtatványon is kijelentette őket a magánnyugdíjpénztárból, amely februárban küldött egy értesítést arról, hogy az egyik dolgozó átlépését 2010. január 31-én rendezik, a másik dolgozó kilépésének időpontját pedig először szintén január 31-i, majd február 28-i dátummal jelölte meg. A magánnyugdíjpénztár az átlépési kérelmeket 2009. december 22-én vette át.

Kell-e valamilyen közterhet fizetni a munkáltató által térítésmentesen biztosított munkásszállás után? Lakhatnak-e ugyanabban a munkásszállóban a munkavállalók közeli hozzátartozói is, és ha igen, milyen közterheket kell megfizetni ez után a juttatás után?

Kaphat-e mindenhol önkéntes pénztári hozzájárulást az egyidejűleg több munkáltatónál dolgozó munkavállaló, ha a hozzájárulások összege együttesen sem haladja meg a kedvezményes adózásra jogosító értékhatárt? Egymást követő munkaviszonyokban adható-e kedvezményesen önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás?

Állhat-e munkaviszonyban a saját társaságával egy egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetője? Ha igen, kaphat-e a kft.-től kedvezményes természetbeni juttatásokat és egyéb béren kívüli juttatásokat, illetve állíthat-e ki kiküldetési rendelvényt a saját tulajdonú személygépkocsi használatára tekintettel?

Közreműködhet-e részmunkaidőben a társaság tevékenységében GYES igénybevétele mellett egy társas vállalkozó, és ha igen, hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége? A tevékenységre jellemző kereset meghatározásánál figyelembe vehető-e a GYES melletti közreműködés?

Jogosultak-e adójóváírásra a munkaszerződéssel foglalkoztatott iskolaszövetkezeti tagok? Órára vagy napra kell számítani azoknak a tagoknak a szabadságát, akik hetente 2 napon dolgoznak napi két órát? Helyesen jár-e el a szövetkezet, ha a diákok után csak személyi jövedelemadót és rehabilitációs hozzájárulást fizet? Munkaszerződés esetén meg kell-e fizetni a munkaerő-piaci járulékot, illetve 2009-re a munkaadói és a munkavállalói járulékot is? Miért nem foglalkoztathatók vállalkozási szerződéssel a szövetkezet tagjai?

Dönthet-e úgy a munkáltató, hogy a közalkalmazott nem szüntetheti meg felmentéssel a munkaviszonyát, csak lemondással? A munkavállaló 2010. szeptember 16-tól előrehozott öregségi nyugellátásra lesz jogosult, 46 év elismert szolgálati idővel rendelkezik, jelenlegi munkáltatójánál 23 éve dolgozik. Felmentésre irányuló írásbeli kérelmére a munkáltató azt írta, hogy kérje nyugdíjazását.

A 145 000 forint összegű rokkantsági nyugdíj kétszeresét vagy a minimálbér összegét kaphatja-e meg az a rokkantnyugdíjban részesülő, közalkalmazotti jogviszonyban álló, jelenleg beteg édesanyját ápoló munkavállaló, akinek lejárt a fizetés nélküli szabadsága, és ezért meg szeretné szüntetni a munkaviszonyát? A munkavállaló felmentési ideje 8 hónap, valamint jogosult a 40 éves jubileumi jutalomra is, ami 5 havi munkabér.

Milyen következménnyel jár a járulékfizetési kötelezettségre, illetve milyen hatással lesz a nyugdíj összegére az a tény, hogy egy betéti társaság egyik személyesen közreműködő tagja a nyugdíjkorhatárt betöltötte ugyan, de egyelőre nem vesz igénybe nyugdíjat?

2010 augusztusában igényelhet-e valamilyen nyugellátást az az 1953. augusztus 3-án született férfi, aki 2007. július 18-tól 2008. október 11-ig álláskeresési ellátásban részesült, jelenleg munkanélküli, 1989-ben történt üzemi balesete miatt egészségkárosodási járadékban részesül, és 40 év szolgálati idővel rendelkezik?

Meddig kell a munkáltatónak a volt munkavállalója baleseti rokkantsági nyugdíját megtérítenie?

Valóban a minimálbér alapulvételével fogják-e megállapítani annak a biztosítottnak a táppénzét, aki üzemi balesete következtében 2009. január 20-tól 2010. január 13-ig baleseti táppénzben részesült, és 2010. április 14-től más betegséggel jelenleg is keresőképtelen beteg? A munkavállaló 2004 óta áll munkaviszonyban jelenlegi munkahelyén, ahol nem működik társadalombiztosítási kifizetőhely. A baleseti táppénz napi összege 14 560 forint volt.

Milyen ellátásokat és hogyan igényelhet az az édesanya, akinek első gyermeke 2008. május 19-én született, előtte táppénzen volt, majd a szülést követően terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, jelenleg GYED-en van, és a második gyermekét 2010. május 2-ára várja? Mi alapján fogják kiszámolni, és fog-e csökkenni az ellátások összege? Változik-e valami, ha a gyermek áprilisban születik? Kell-e kérni valamilyen igazolást a régi munkáltatójától?

Kaphatja-e továbbra is a táppénzt, illetve jogosult lesz-e a szülés után járó ellátásokra az a március óta táppénzben részesülő várandós kismama, aki három év folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, első gyermekét júliusra várja, és férjével április hónapban Ausztriába költözött, mert ott vállalt munkát? Van-e valamilyen bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettsége, illetve jogosult lesz-e külföldön is a teljes orvosi ellátásra, vagy fizetnie kell érte?

Jár-e családi pótlék annak a gyermekét egyedül nevelő magyar állampolgárnak, aki 15 éves gyermekével Svájcba költözik, ahol férjhez megy? A gyermek és az anya lakcíme svájci, a gyerek Svájcban jár iskolába. Amennyiben jogosult az ellátásra, milyen módon kell azt megigényelni?

Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy a szülő beteg gyermeke 10. életévének betöltése után is megkapja a gyermekgondozási segélyt?