Iskolaszövetkezet tagjainak jogállása


Jogosultak-e adójóváírásra a munkaszerződéssel foglalkoztatott iskolaszövetkezeti tagok? Órára vagy napra kell számítani azoknak a tagoknak a szabadságát, akik hetente 2 napon dolgoznak napi két órát? Helyesen jár-e el a szövetkezet, ha a diákok után csak személyi jövedelemadót és rehabilitációs hozzájárulást fizet? Munkaszerződés esetén meg kell-e fizetni a munkaerő-piaci járulékot, illetve 2009-re a munkaadói és a munkavállalói járulékot is? Miért nem foglalkoztathatók vállalkozási szerződéssel a szövetkezet tagjai?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2010. június 8-án (175. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2998

[…] iskolaszövetkezeti tagok egyidejűleg munkaviszonyban álló személyeknek is minősülnek. Figyelemmel a leírtakra, az első kérdésre a válasz igen, azaz adójóváírást érvényesíthetnek a munkaszerződéssel foglalkoztatott tagok, tekintve hogy bérjövedelmet szereznek. Munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül ugyanis a magánszemélyt munkaviszonyára tekintettel megillető adóköteles bevétel, és a munkaviszonyból származó jövedelem bérnek minősül, az adójóváírás pedig az adóévben megszerzett bér alapján vehető igénybe [Szja-tv. 3. § 21/a) pontja, 22. pontja, 33. § (1) bekezdés a) pontja]. A szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot [Mt. 135. § (1)-(2) bekezdései]. Az idézett szabály azt jelenti, hogy ha valaki csak heti 2 napot dolgozik, és el akar menni 6 nap szabadságra, akkor a gyakorlatban ez nem 3 hét "szabadságot" jelent, hanem csak 1 hetet és 1 napot (hetente – ha nincs munkaszüneti nap – 5 nap szabadságot kell számítani). A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg [Mt. 130. § (1) bekezdése]. A szabadság kiadásánál a munkaidőnek nincs jelentősége, az akkor is jár, ha a munkáltató a munkavállalót nem teljes munkaidőben alkalmazza. Ilyenkor a pl. napi 2 órában foglalkoztatottat szabadsága idejére is napi 2 órának megfelelő díjazás illeti meg. Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagjára a biztosítás nem terjed ki [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés b) pontja], ennek következtében utána járulékfizetési kötelezettség sem keletkezik. Helyes tehát a szövetkezet eljárása, amennyiben a nappali tagozatos hallgató tagok esetében csak az szja-t és a rehabilitációs hozzájárulást számolja el. A rehabilitációs hozzájárulás számításánál a havi 60 óránál magasabb óraszámban munkát végző, és ezért ellenértékben részesülő iskolaszövetkezeti tagokat figyelembe kell venni. A szövetkezeti törvény lehetőséget biztosít arra, hogy ne csak nappali tagozatos diákok válhassanak az iskolaszövetkezet tagjaivá. Iskolaszövetkezetben a tanulókon kívül felvett tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.