163. Társadalombiztosítási Levelek / 2009. november 24.
TARTALOM

Hol található meg az alkalmi munka szabályairól szóló törvénymódosítás, és mit tartalmaz pontosan ez a rendelkezés?

Kell-e társadalombiztosítási járulékot fizetnie egy 21 éves egyetemi hallgatónak, aki egy mezőgazdasági őstermelő családi gazdaságban végez munkát?

Hogyan fizethető ki december hónapban egy nagyobb összegű jövedelem annak a személyesen közreműködő nyugdíjas társasági tagnak a részére, aki egyébként egy januári taggyűlési határozat alapján minden hónapban azonos összegű díjazásban részesül? 2010. január 1-jétől fizethető-e ennek a társasági tagnak a minimálbér összegével egyező összegű jövedelem és decemberben egy nagyobb összeg annak érdekében, hogy a tag nyugdíjának folyósítása ne kerüljön megszüntetésre?

Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie egy kft. magyar állampolgárságú tagjának, aki németországi állandó, valamint magyarországi ideiglenes lakcímmel rendelkezik, és csak útlevele van, személyi igazolványa nincs? Kell-e utána a társaságnak valamilyen járulékot fizetnie, ha személyesen nem közreműködik, de Németországban nem biztosított?

Beleszámít-e a tanulmányi szerződésben vállalt munkavégzés időtartamába a szülés miatti távollét ideje? Egy munkavállaló 2002-ben tanulmányi szerződést kötött a cégével, amelyben a főiskola elvégzése után 3 év további munkavégzést vállalt. A diplomát 2006-ban vette át, és egy év után táppénzre, majd szülni ment. Köteles-e a munkavállaló a GYES letelte után még további két évig dolgozni a munkáltatójánál?

Jogosult lesz-e terhességi-gyermekágyi segélyre és gyermekgondozási díjra az a biztosított, aki egyetemi tanulmányait 2009. évben fejezte be, 2009. október 19-étől munkaviszonyban áll, és első gyermekét 2010. június 8-ára várja?

Érdemes-e a szülés várható időpontja előtt igénybe vennie a szülési szabadságot annak a biztosítottnak, aki 2003-tól jelenleg is munkaviszonyban áll, 2009. szeptember 1-jétől ikerterhessége miatt keresőképtelen, és a szülés várható időpontja 2009. december 30.? A dolgozó 2008. évi havi átlagos jövedelme 400 000 forint volt, 2009-ben pedig a minimálbér, de a munkáltatója a minimálbér kétszerese után fizette meg a járulékokat? Mi lesz a GYED alapja?

Jogosult lesz-e terhességi-gyermekágyi segélyre és GYED-re az a munkavállaló, aki az ekho szerinti adózást választotta, és 2010-ben szeretne szülni? A biztosított bejelentése a minimálbér alapján megtörtént, az a fölötti rész pedig ekhós.

Meddig élhetnek a korengedményes nyugdíjazás lehetőségével a jogosultak? Meddig kell befizetnie a nyugdíj összegét a munkáltatónak? Mi történik abban az esetben, ha a cég vállalta a befizetést, de mégsem fizet? Mi a helyzet abban az esetben, ha a fizetés időpontjában már nem is létezik a foglalkoztató? Visszavonják-e a megállapított nyugdíjat, ha időközben megváltozik a nyugdíjkorhatár? A foglalkoztatónak a 2009. vagy a 2010. évi korhatárhoz viszonyítva kell az ellátás összegét előre megfizetnie? Mit tehet a munkavállaló, ha a munkáltató a jogviszonyát most erre hivatkozással megszünteti, de a korengedményes nyugdíjat jövőre mégsem finanszírozza?

Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?

Beszámítják-e a rokkantsági nyugdíj alatt biztosításban töltött időt, valamint nyugdíjalapnak számít-e a kapott munkabér annak a rokkantnyugdíjas munkavállalónak az esetében, akinek az ellátása a kereset nagysága miatt megszűnt, a következő hónaptól azonban öregségi nyugdíjra válik jogosulttá?

Jár-e ismételten a 30 napos felmondási idő, illetve a 15 napos felmentés annak a munkavállalónak, akinek 2007 decemberében nyugdíjazás miatt megszűnt a munkaviszonya, megkapta a felmondási időt, valamint a felmentést is, a nyugdíjazását követő naptól nyugdíjasként tovább dolgozik, de ez év végével munkáltatói felmondással megszűnik a munkaviszonya?

Milyen módon folytathatja le jogszerűen a munkáltató az alkoholtól befolyásolt állapot, illetve a teljes alkoholtilalom megtartásának, megszegésének ellenőrzését, vizsgálatát? Milyen munkajogi következményei vannak az alkoholtól befolyásolt állapotnak, illetve a teljes alkoholtilalom megszegésének?