84. Társadalombiztosítási Levelek / 2006. június 13.
TARTALOM

Milyen szankciók sújthatják a munkáltatót abban az esetben, ha egy varrodába állásinterjúra érkezett személyt megkérnek, hogy varrjon egy próbadarabot, mert csak akkor veszik fel, ha szépen dolgozik? Mi történik akkor, ha éppen ebben az időben a munkaügyi ellenőrök megjelennek a munkáltatónál, és mindenkit nyilatkoztatnak, aki éppen dolgozik?

Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a kft.-nek, amely egy saját jogú nyugdíjas személyt foglalkoztat teljes munkaidőben 70 ezer forint bruttó munkabér ellenében? Mennyi lesz a dolgozó nettó fizetése?

Vonatkozik-e a 4 százalékos eho-fizetési kötelezettség arra az adószámmal rendelkező nyugdíjas magánszemélyre, aki ingatlan-bérbeadással foglalkozik, és az ebből származó árbevétele meghaladja az egymillió forintot?

Kinek jár a GYES napi nyolcórás munkavégzés mellett is? Folyósítható-e az ellátás annak a munkavállalónak, aki 2005. október 31-én napi nyolcórás munkavégzés miatt a gyermekgondozási segélyt felmondta? Az előző évekről áthozott szabadsága 54 nap volt, 2005. december 31-ig 42 nap szabadságot vett igénybe, ezért 2006. január 1-jétől január 17-ig még mindig az áthozott szabadságát töltötte, majd a Magyar Államkincstár 2005/3 sz. körlevelének 4. oldalán található magyarázat alapján – "Azok a szülők, akik 2006. január 1. előtt napi négy órát meghaladó munkavégzésük miatt a GYES-ről lemondtak, illetve nem is igényelték, kérelem és igénybejelentő benyújtását követően munkaviszonyuk megtartása mellett 2006. január 1-jétől a jogosultsági feltételek megléte esetén jogosultak lesznek a gyermekgondozási segélyre" – kérte a GYES újrafolyósítását. Vállalhat-e a dolgozó a GYES alatt munkát egy konkurens munkáltatónál is?

Szüneteltetnie kell-e tagsági jogviszonyát egy betéti társaság beltagjának, aki személyesen közreműködik a bt. tevékenységében, 2006. évben szülni fog, és TGYÁS-t, GYED-et, majd GYES-t szeretne igényelni? Amennyiben a szüneteltetés nem megoldható, hogyan tudja hitelt érdemlően bizonyítani, hogy ezen időszak alatt nem működik közre a bt. tevékenységében?

Hány nap szabadság jár annak a GYES-ről visszatérő munkavállalónak, aki első gyermekét 2003. június 4-én szülte, 2003. június 4-től november 18-ig szülési szabadságon volt, 2003. november 19-től 2005. június 3-ig GYED-ben, 2005. június 4-től 2006. június 4-ig GYES-ben részesült, és a gyermek után ő igényli a pótszabadságot? A dolgozónak 2003. évben 8 nap szabadsága maradt, mert 2002. október 28-tól 2003. június 3-ig táppénzben részesült.

Megilleti-e valamilyen pótlék a tehergépjármű-vezetőt, és ha igen, melyik törvényben található meg ennek részletezése? Az Mt.-ben nem található erre vonatkozó információ.

Egy kft. tulajdonos-üzletvezetője bérbe kívánja adni a cége által működtetett éttermet. A bérbevevő a kft. alkalmazásában álló munkavállalókat is átvenné, de azt szeretné, ha még kb. 2 hétig az eredeti munkáltató alkalmazásában állnának. Ez alatt az időszak alatt az átvevő el tudná dönteni, hogy mely alkalmazottakra tart igényt, és kikre nem. Megoldható-e ez a dolgozók kölcsönbeadásával? Hogyan történhet meg az átadás úgy, hogy se az átadó, se az átvevő, se a dolgozók érdekei ne sérüljenek?

Kell-e százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetniük azoknak a román állampolgárságú munkavállalóknak, akiket alkalmi munkavállalói könyv alapján mezőgazdasági idénymunkára foglalkoztat egy őstermelő?

Milyen járulékokat kell fizetni egy kft. ügyvezető igazgatója és egyedüli, 100 százalékos tulajdonosa után, aki 1943-ban született, magyar-amerikai kettős állampolgár, életvitelszerűen Amerikában él, ahol fizeti maga után a kötelező járulékokat, és Magyarországon 3 havonta tölt kb. 1 hónapot?

Hogyan kell eljárnia annak a kft.-nek, amelyik egyik alkalmazottjának munkaviszonyát közös megegyezéssel 2006. március 1-jével megszüntette, de az utolsó munkában töltött nap 2005. december 16. volt? Mivel a fennmaradó időben a munkavégzés alól felmentették, bérét december hónapban számfejtették 2006. március 1-jéig előremenő számfejtéssel, így utolsó bérlapján a 2005. december 1-jétől 2006. március 1-jéig tartó időszak kifizetései szerepelnek, de sajnálatos módon az összeg kifizetésére csak 2006. március hó folyamán került sor? Az adatlapon a bér 2005-ös kifizetésként szerepel, az APEH részére a K30 adatszolgáltatást is így adták le. A munkavállalónk a munkaügyi bíróságon a kifizetés késedelme miatt időközben pert kezdeményezett, valamint kérte adatlapjának módosítását úgy, hogy a 2006. márciusban kifizetett összegeket a 2006-os adóévre állítsák be kifizetésként, és módosítsák számfejtésüket az új 2006-os adókulcsokat figyelembe véve.

A Társadalombiztosítási Levelek 74. számában megjelent olvasói észrevételre azt válaszolták: "Az eva megfizetése után a társaságoknak más adót fizetniük nem kell, tehát a fentiek szerint megállapított osztalék szja- és járulékmentesen fizethető ki." A Társadalombiztosítási Levelek 75. száma 1313. válaszában azt írják, hogy 4 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a vállalkozásból kivont jövedelem után. Az evás osztalék után is meg kell fizetni ezt a közterhet?