tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

10 találat a megadott gépjárművezető tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Gépjárművezetők juttatásai

Kérdés: Megkaphatják egyszerre adómentesen a 3000 forint összegű napidíjat és a maximum 100 000 forintos üzemanyag-megtakarítást a belföldi árufuvarozásban foglalkoztatott gépkocsivezetők?
Részlet a válaszból: […]üzemanyag-megtakarítás összegét az Szja-tv. 27. §-ának (2) bekezdése alapján kell meghatározni.A belföldi kiküldetést teljesítő munkavállaló részére napidíjat kell fizetni. A hat órát meghaladó kiküldetés esetén a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély részére adható napidíj-átalány háromezer forint.A napidíjjal szemben, legfeljebb napi háromezer forint igazolás nélkül számolható el költségként, ha azt engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatást végző vállalkozás fizeti ki a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemélynek, feltéve hogy a magánszemély ezenkívül kizárólag a gépjármű belföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza.Jól[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5501
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Közúti áruszállítás

Kérdés: Egy közúti áruszállítással foglalkozó cég telephellyel rendelkezik Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A budapesti telephelyre naponta egy kamion viszi fel az árut, melyet ott átpakolás után a cég által alkalmazott gépjárművezetők leterítik. A gépjárművezetők saját gépjárművel a környező városokból először beutaznak a vállalkozás Hajdú-Bihar megyei telephelyére, majd négyen egy gépjárművel utaznak fel Budapestre, és onnan terítés után vissza. A dolgozók munkaszerződése szerint a munkavégzés helye a Kk-tv.-nek megfelelően változó. Kiküldetésnek minősül munkaügyi szempontból a két telephely közötti utazás ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]volt meghatározható. Kollektív szerződés a be- és kirakodásra történő várakozás idejét rendelkezésre állási időnek minősítheti, kivéve ha a munkavállaló a várakozás ideje alatt munkát végez.Rendelkezésre állási idő minden olyan idő, amely nem minősül munkaidőnek és pihenőidőnek, és amely során a munkavállalónak nem kell a munka-helyén tartózkodnia, de készen kell állnia a jármű vezetésének megkezdésére, folytatására, illetve egyéb munka elvégzésére. E feltételek együttes érvényesülése esetén rendelkezésre állási időnek minősül különösen: a jármű kompon vagy vasúton történő szállításához kapcsolódó kíséreti idő, a ha-tár--átlépéssel és időtartamhoz kötött közlekedési korlátozásokkal (hétvégi, ünnepnapi közlekedési korlátozással) összefüggő, valamint a menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben foglalkoztatott munkavállalónak a napi munkaidő-beosztási terv alapján a járatok érkezése és indítása között várakozással eltöltött idő, továbbá a több gépjárművezetős járatok esetében a jármű vezetési ideje alatt a járművet vezető személy mellett vagy a fekvőhelyen eltöltött idő.A Kk-tv. az utazó munkavállalókat érintően a munka-hely fogalmát is meghatározza. E szerint munkahely a közúti személyszállítást, illetve áru-fuvarozást végző vállalkozás valamennyi telephelye és székhelye, az ilyen tevékenység végzéséhez használt jármű, továbbá bármely egyéb hely, ahol a személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenységgel kapcsolatos feladatokat végzik. Az Mt. ugyan már nem tartalmaz fogalmi meghatározásokat az ún. változó munkahelyre, illetve a szokásosan telep-helyen kívül végzett munkákra vonatkozóan, de a Kk-tv. munkahelyi meghatározásából és a feladatellátás jellegéből is értelemszerűen adódik, hogy a közúti árufuvarozásban részt vevő gépjárművezetők esetén változó munkavégzési helyet jelölnek meg, azonban a munkavállalók jogos érdekeire tekintettel indokolt lenne a változó munkavégzési helyet pl. valamilyen földrajzi behatárolással rögzíteni.A kiküldetés, kirendelés, átirányítás munkajogi fogalmait az Mt. már nem tartalmazza. Ehelyett úgy rendelkezik, hogy a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. A kiküldetés korábbi fogalmának a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen történő foglalkoztatás felel meg. A munkaszerződéstől eltérő munkahelyen történő foglalkoztatást a munkaszerződésben szereplő munkahelyi meghatározáshoz képest kell megállapítani. Amennyiben e tekintetben a foglalkoztatás során eltérés nem mutatkozik, munkajogi értelemben kiküldetés nem valósul meg, tehát értelemszerűen az időbeli korlátozás sem alkalmazandó.Az Mt. előírja, hogy a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Ilyen költség merülhet fel például a munkáltató által elrendelt tevékenységével összefüggő utazás során. Az Szja-tv. az ilyen okból felmerült költségek megtérítésére vonatkozó adózási, elszámolási szabályok alkalmazhatósága szempontjából definiálja a hivatali, üzleti utazást, továbbá a kiküldetést.Az Szja-tv. szerint hivatali, üzleti utazás a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás - a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével -, ideértve különösen a kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást, de ide nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti; továbbá az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét). Kiküldetés: a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő fel-adat ellátása érdekében szükséges utazás, különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés; ide nem értve a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazást. Kiküldetésnek minősül a Hszt. szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése, átrendelése, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése is. E rendelkezés alkalmazásában munkahelynek minősül a munkáltatónak az a telephelye, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi, ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelye minősül munkahelynek.A kiküldetés adójogi fogalma magában foglalja a munkajogi értelemben vett kiküldetést, emellett azonban annál tágabb esetkört ölel át, de lényeges, hogy a munkába járás nem tekinthető adójogi szempontból sem hivatali, üzleti utazásnak, sem kiküldetésnek.Abban az esetben tehát, ha a munkavállalók munka-végzése, munkaköri kötelezettségeinek teljesítése semmilyen módon nem kötődik a Hajdú-Bihar megyei telephelyhez, és pusztán arról van szó, hogy a budapesti munkavégzési helyre történő utazást észszerűségi, költségtakarékossági okokból oldják meg a leírt módon, akkor elképzelhető, hogy a budapesti telephelyre történő továbbutazás is munkába járásnak minősülhet, amikor is adózási szempontból nem alkalmazhatók a saját gépjármű hivatali használatára vonatkozó költségelszámolási szabályok, továbbá a két telephely közötti utazás időtartamát a napidíjra jogosultság időtartama számításánál nem lehet figyelembe venni, még akkor sem, ha a munkáltató ezt az utazási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5453
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő tehergépjármű-vezető

Kérdés: Adó- és járulékköteles jövedelemnek minősül a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő tehergépjármű-vezető munkavállaló részére kifizetett napi 3000 forint összegű költségtérítés napi 6 órát meghaladó távollét esetén, vagy az Szja-tv. 3. számú mellékletének II/3. pontja szerint igazolás nélkül elszámolható költségként gyakorlatilag adómentes? A cég berendezések gyártásával foglalkozik, a tehergépkocsi-vezető saját gyártású berendezéseket, illetve a gyártáshoz szükséges anyagokat szállít.
Részlet a válaszból: […]számú mellékletének II/3. pontja tartalmazza azt a kitételt is, hogy e lehetőség a közúti közlekedési szolgáltatásokról és közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabály, vagy más, erről szóló jogszabály rendelkezései szerint engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatást végző, illetőleg abban árukísérőként közreműködő - tehát nem saját számlás áruszállításban részt vevő - foglalkoztatott esetében alkalmazható. Az említett külön jogszabály a 261/2011. Korm. rendelet, amely 2. §-ának 14. pontja határozza meg a saját számlás közúti áruszállítás fogalmát.E szerint saját számlás közúti áruszállítás: árunak vagy más dolognak tehergépjárművel gazdálkodó szervezet által végzett szállítása, ha- a szállított áru vagy más dolog a szállítást végző tulajdona, vagy azt a szállítást végző megvette, eladta, bérbe vette, bérbe adta, vagy az a szállítást végző által előállított, kinyert, feldolgozásra, javításra átvett, feldolgozott, javított dolog, és a szállítás célja az árunak vagy más dolognak a szállítást végzőhöz beszállítása, vagy a szállítást végzőtől való elszállítása, a szállítást végző saját[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5423

4. találat: Gépjárművezető korkedvezményes nyugdíja

Kérdés: Jogosult lesz korkedvezményes nyugdíjra 40 év után egy gépjárművezető?
Részlet a válaszból: […]kPa-nál nagyobb nyomású légtérben dolgozott. A korkedvezmény további egy-egy év a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb öt-, nőnél négyévi, illetőleg a 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb háromévi munka után.A példa kedvéért tegyük fel, hogy az igénylő férfi, és negyven évet töltött el járművezetőként korkedvezményre jogosító munkakörben. Ebben az esetben az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt nyolc évvel korábban jogosult a korhatár előtti ellátásra, feltéve hogy a korhatár előtti ellátás kezdőnapján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, átmeneti bányászjáradékra vagy táncművészeti életjáradékra nem jogosult, és rendszeres pénzellátásban nem részesül.A korkedvezményre való jogosultságot a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek állapítják meg. A Tny-tv. R. 2006. december 31-én hatályos 1. számú melléklete határozza meg, hogy milyen feltételek mellett és milyen munkakörök adnak jogot korkedvezményre.A járművezető munkakör abban az esetben jogosít korkedvezményre, ha a járművezető a menetrendszerű tömegközlekedésben személyszállításban vett részt, és a járművezető 1992. március 1-je előtt forgalomba állított járműtípust vezetett, illetőleg oktatott. Az 1992. február 29-ét követően forgalomba állított járművek esetén a korkedvezményt a jármű típusa határozza meg. 2008. április 30-át követően a jármű típusától függetlenül jogosít korkedvezményre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5418
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Ausztrián áthaladó sofőr

Kérdés: Melyik ország szabályai szerint kell levonni és megfizetni a járulékokat az Ausztriába belépő gépkocsivezetők esetében, tekintettel arra, hogy 2017. január 1-jétől kötelező számukra az osztrák minimálbért megadni, és a ZKO3 nyomtatványon be kell jelenteni őket?
Részlet a válaszból: […]igazolni tudja: kiküldetése alatt a munkabére eléri az osztrák minimálbért. Ehhez a gépkocsivezetőnél kell lennie a munkaszerződésnek, illetve a bérbesorolásra vonatkozó dokumentumoknak.Mindez azonban a sofőr társadalombiztosítási jogállását nem érinti, tehát ő továbbra is a magyar jog hatálya alatt marad, munkabére - így értelemszerűen
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. február 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5306
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Nemzetközi fuvarozásban dolgozó gépjárművezetők pótlékai

Kérdés: Mikor és milyen pótlékokat kell fizetni a nemzetközi fuvarozásban dolgozó sofőrnek abban az esetben, ha egy hónap alatt 213 óra ledolgozott idő, 13 óra rendelkezésre állás és 56 óra pihenő­idő szerepel a jelenléti íven?
Részlet a válaszból: […]kivéve ha a munkavállaló a várakozás ideje alatt munkát végez.A munkavégzés sajátosságainak megfelelően került meghatározásra az ún. rendelkezésre állási idő is. Rendelkezésre állási idő minden olyan idő, ami nem pihenőidő, és nem tekinthető munkaidőnek sem, de a gépjárművezetőnek bármikor készen kell állnia a vezetésre. A törvény megfogalmazása szerint rendelkezésre állási idő:- minden olyan idő, amely nem minősül munkaidőnek és pihenőidőnek, és amely során a munkavállalónak nem kell a munkahelyén tartózkodnia, de készen kell állnia a jármű vezetésének megkezdésére, folytatására, illetve egyéb munka elvégzésére. E feltételek együttes érvényesülése esetén rendelkezésre állási időnek minősül különösen: a jármű kompon vagy vasúton történő szállításához kapcsolódó kíséreti idő, a határátlépéssel és időtartamhoz kötött közlekedési korlátozásokkal (hétvégi, ünnepnapi közlekedési korlátozással) összefüggő, valamint a menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben foglalkoztatott munkavállalónak a napi munkaidő-beosztási terv alapján a járatok érkezése és indítása között várakozással eltöltött idő,- több gépjárművezetős járatok esetében a jármű vezetési ideje alatt a járművet vezető személy mellett vagy a fekvőhelyen eltöltött idő.A nemzetközi fuvarozásban részt vevő gépjárművezetők munkavégzése esetén az Mt. munkaidő-beosztásra vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók, mivel a nemzetközi fuvarozásban részt vevő sofőrök munkavégzése elsősorban a fuvarfeladatok teljesítéséből áll. A közúti közlekedés biztonsága érdekében az AETR-egyezmény szerinti vezetési és pihenőidők betartása az elsődleges. A fuvarfeladat teljesítése közben a vezetési és pihenőidőket a gépjárművezető köteles betartani, de a munkáltató felelőssége a fuvarfeladat oly módon történő meghatározása, hogy a vezetési és pihenőidők betarthatóak legyenek, továbbá köteles utólag is ellenőrizni a vezetési és pihenőidőre vonatkozó szabályok gépjárművezető általi betartását. A munkavállaló a munkaidejét a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, a szakmai szabályok, a menetrend és a munkáltató utasításainak keretei között maga osztja be. Ez a meghatározás nem azonos az Mt. szerinti kötetlen munkarend fogalmával, mert a munkáltatónak fennáll a felelőssége, hogy a munkavállalót a személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenység végzésére a biztonságos munkavégzés, továbbá a közlekedésbiztonság követelményére figyelemmel a munkaviszonyra vonatkozó szabályokkal összhangban ossza be, valamint a munkavállaló köteles a közúti közlekedésben a vezetési és pihenőidőre vonatkozó szabályokat betartani.A munkavégzés beoszthatóságának speciális körülményeire a Kk-tv. munkaidőkeret alkalmazását teszi kötelezővé. A nemzetközi gépjárművezetők esetében a munkáltató legfeljebb négyhavi, kollektív szerződés esetén legfeljebb hathavi munkaidőkeretet állapíthat meg. A Kk-tv. többek között eltérően szabályozza az éjszakai pótlékra való jogosultság idejét (éjszakai időszak), ami a helyi időszámítás szerinti 00.00-04.00[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4291

7. találat: Gépjárművezetők napidíjának összege

Kérdés: Milyen összegű napidíj fizethető 2011-ben adómentesen a gépjárművezetőknek?
Részlet a válaszból: […]nélkül elismert költségként napi 40 eurónak megfelelő forintösszeget vonhat le, feltéve hogy ezenkívül kizárólag a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó, és számlával, más bizonylattal igazolt költségeket számolja el. Nem alkalmazható ez a szabály, ha a külföldi kiküldetéssel kapcsolatban felmerült szállás- és lakásbérleti díjra fordított összeget költségként elszámolják. Ez a szabály alkalmazható a munkaviszonyban kiküldött munkavállaló esetében, illetve alkalmazhatja az önálló tevékenységet folytató magánszemély is, ha az adott utazással összefüggésben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. június 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3403

8. találat: Gépkocsivezető jogállása

Kérdés: Szakmának minősül-e a gépkocsivezető munkakör, és milyen besorolási bért kell fizetni a munkavállalónak? A dolgozó utolsó munkaszerződése 1999-ben kelt, azóta nem módosították. Mi alapján történik a bér kifizetése ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]arra a hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni, amelyikben a munkavállaló az 50. életévét betölti. A gyakorlati idő munkaszerződéssel, munkakönyvvel, működési bizonyítvánnyal, vagy egyéb hitelt érdemlő módon igazolható. A Korm. rendelet rendelkezései 2006. január 1-jén léptek hatályba, rendelkezéseit első ízben a 2006. január, illetve a 2006. július hónapra járó munkabérek megállapításánál kellett alkalmazni. Az időközben egységessé váló jogalkalmazói gyakorlat értelmében, ha a munkavállaló legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik, és betöltötte az 50. életévét, akkor számára - attól a hónaptól kezdődően, amelyben az 50. életévét betölti, de legkorábban 2006. július hónaptól - a gyakorlati időtől függetlenül a magasabb összegű garantált bérminimumot kell fizetni. Olvasható olyan szakmai álláspont is, amely a jogszabály nyelvtani, rendszertani és logikai értelmezése alapján olyan következtetésre jut, hogy nemcsak a gyakorlati idő meglétének a vizsgálata, hanem a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő munkakör feltételének vizsgálata is szükségtelen az 50. életévét betöltő munkavállalónál. (Megjegyzés: szakmai véleményünk ezen álláspontban foglaltakat nem osztja.) A Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmezésünk szerint a garantált bérminimumra való jogosultság feltételeként a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg szakképzettséget igénylő munkakörben történő foglalkoztatást írja elő, amely jogosultsági feltételt önmagában nem érinti az a körülmény, ha a munkakört ellátó munkavállaló egyébként ilyen végzettséggel, illetve szakképzettséggel nem rendelkezik. Azt a körülményt, hogy egy adott munkakör ellátásához szükséges-e a legalább középfokú iskolai végzettség, illetőleg szakképzettség, az adott tevékenységre vonatkozó jogszabály írhatja elő, ennek hiányában pedig a munkáltató dönti el, hogy a munkakör ellátásához igényli-e a végzettség, illetve szakképzettség meglétét, vagy sem. A középiskolai végzettség fogalmát a Közokt-tv. határozza meg. A középfokú szakképzettség fogalma a 37/2003. OM rendelet, illetve a 2006. április 1-jétől hatályos 1/2006. OM rendelet rendelkezései, illetve az ahhoz fűzött magyarázatok alapján állapítható meg. A fentiekben hivatkozott jogszabályi rendelkezésekben felsorolt szakképesítések körében a gépjárművezető, gépkocsivezető meghatározás nem szerepel. A 9029/1993. (SK 1994.1.) KSH közlemény tartalmazza a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerét (FEOR). A FEOR rendszeren belül a 8. főcsoport tartalmazza a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők foglalkozási csoportját, azon belül a 83. mobil gépkezelői alcsoporton belül a személygépkocsi-vezető foglalkozás a 8355. FEOR-szám alatt található. A 8. főcsoporthoz fűzött magyarázat értelmében a főcsoport azokat a foglalkozásokat tartalmazza, ahol a feladatok ellátásához főleg az automatizált gépek kezeléséhez megfelelő ismeretek szükségesek. Az e főcsoportba tartozó foglalkozások a végzett munka jellegének megfelelően különböző szintű szakképzettséget és tapasztalatot igényelnek. A fenti körülményekre figyelemmel álláspontunk szerint valószínűsíthetően a kérdéses esetben érintett gépkocsivezető munkakörben foglalkoztatott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. december 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2425

9. találat: Tehergépjármű-vezető pótlékai

Kérdés: Megilleti-e valamilyen pótlék a tehergépjármű-vezetőt, és ha igen, melyik törvényben található meg ennek részletezése? Az Mt.-ben nem található erre vonatkozó információ.
Részlet a válaszból: […]meghatározzák a munkaidő, valamint a rendelkezésre állási idő fogalmát, tartalmi elemeit, a munkahely, a közúti szállításban közreműködő személy fogalmát. E rendelkezések hatálya alá tartozó munkavállalók esetében a munkáltatónak munkaidőkeretet kell megállapítania, a munkáltató legfeljebb 4 hónapos, a kollektív szerződés legfeljebb 6 hónapos munkaidőkeretet állapíthat meg. A rendelkezések hatálya alá csak kivételes szabály alapján (a tevékenységre tekintettel) tartozó munkavállalók esetében a munkaidőkeret hosszát az Mt.-ben foglaltak szerint kell megállapítani azzal, hogy 6 hónaposnál hosszabb munkaidőkeret nem állapítható meg. A munkaidőkeret átlagában a heti munkaidő a 48 órát nem haladhatja meg. A heti munkaidő - kollektív szerződés, illetve a Kkt. és a közösségi jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a 60 órát nem haladhatja meg. Amennyiben a munkavállalónak további munkaviszonya áll fenn, bármely 4 - kollektív szerződés rendelkezései esetén legfeljebb 6 - hónapos időszakban az egybeszámított munkaidő heti átlagban nem haladhatja meg a 48 órát, továbbá a munkaidőkeretet úgy kell megállapítani, hogy bármely naptári héten a munkavállaló valamennyi munkaviszonyában egybeszámított munkaideje - kollektív szerződés eltérő rendelkezései hiányában - a 60 órát ne haladja meg. Fenti rendelkezések alkalmazása során az Mt. 126. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti rendkívüli munkavégzés időtartamát is figyelembe kell venni. A munkavállaló köteles havonta, illetve a munkáltató által előírt gyakorisággal írásban elszámolni a más munkáltatónál munkavégzéssel töltött időről. A munkavállaló munkaidejét a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, a szakmai szabályok, a menetrend és a munkáltató utasításának keretei között maga osztja be. A munkáltató a munkavállalót a személyszállítási és árufuvarozási munkavégzésre annak megkezdése előtt legalább 12 órával köteles beosztani, illetve a beosztást a munkavállalóval közölni. Amennyiben a munkavállaló munkára képes állapotban van, a munkáltató egyoldalú intézkedésével ettől eltérhet, ebben az esetben azonban a fuvarfeladat során munkaidőnek minősülő idő első 12 órája rendkívüli munkavégzésnek minősül. A rendelkezésre állási időnek minősülő időszakot és előrelátható időtartamát - az indulás előtt, vagy közvetlenül a rendelkezésre állási idő kezdetét megelőzően - a munkavállalóval ismertetni kell. Amennyiben a Kkt. és a közösségi jogszabályok eltérően nem rendelkeznek, a munkaközi szünet nélkül folyamatosan végzett munka a 6 órát nem haladhatja meg. Ha a teljes napi munkavégzés ideje 6 és 9 óra közötti, azt legalább 30 perces, amennyiben meghaladja a 9 órát, legalább 45 perces munkaközi szünettel kell megszakítani. A munkaközi szünetet egyébként legalább 15 perces időszakokra a munkavállaló feloszthatja. A rendelkezésre állási idő és az ezt közvetlenül követő munkaidő együttes időtartama a 24 órát nem haladhatja meg, kivéve ha a munkavégzés határátlépéshez, vagy egyéb halaszthatatlan tevékenységhez kapcsolódik. Ha a munkavégzési idő és az azt követő rendelkezésre állási idő együttes tartama a 24 órát meghaladja, a rendelkezésre állást követő első lehetséges időpontban a munkavállalónak legalább 11 óra pihenőidőt kell tartania. Ha a munkavégzés - a munkavégzés helye szerinti időszámítás szerint - részben a 0.00 és a 04.00 óra közötti időszakra esik (éjszakai időszak), a napi munkaidő - ha kollektív szerződés,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. június 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1462

10. találat: Gépjárművezető külföldi kiküldetése

Kérdés: Egy gépjárművezető külföldre fuvarozza kollégáit. A kiküldetés időtartama egy hét, szerdától szerdáig. Külföldön a gépjárművezetőt igény szerint veszik igénybe, esetenként nincs feladata, esetenként pedig a különböző rendezvények helyszínére fuvarozza a kollégákat. Valamennyi kiküldött napidíjat kap, tehát a sofőr is. A bérszámfejtés során kell-e a gépjárművezető részére túlórát, készenléti díjat stb. elszámolni?
Részlet a válaszból: […]kiküldtetés időtartama - kollektív szerződés eltérő rendelkezései hiányában - nem haladhatja meg naptári évenként a 44 munkanapot. Egy naptári éven belül a több alkalommal elrendelt kiküldetések időtartamát össze kell számítani. A munkáltató a jogszabály alapján megfizetendő költségtérítésen felül köteles megfizetni a munkavállalónak a kiküldetés során felmerülő szükséges és indokolt többletköltségeket is. Az Mt. 126. § (1) bekezdése értelmében rendkívüli munkavégzésnek minősül a munkavállaló munkaidő-beosztásától eltérő, a munkaidőkereten felül teljesített munkavégzése, illetve az ügyelet alatt teljesített munkavégzése, továbbá a készenlét alatt elrendelt munkavégzése. Az Mt. 129. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a munkavállaló a munkáltató által meghatározott helyen és ideig történő rendelkezésre állásra (ügyelet), illetve az általa megjelölt - munkavégzés helyére tekintettel elérhető - helyen töltendő készenlétre kötelezhető meghatározott feltételek esetén. A munkavállaló számára egy hónapban, illetve négyheti időszakban - kollektív szerződés eltérő rendelkezései hiányában - legfeljebb 168 óra készenlét rendelhető el. A munkaidőkeret alkalmazása esetén a készenlét havi, illetve négyheti mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni. A kollektív szerződés eltérő rendelkezései hiányában nem rendelhető el készenlét heti pihenőnap, illetve heti pihenőidő tartama alatt, ha a megelőző 168 órás megszakítás nélküli időszakban a munkavállaló a heti pihenőnapján, illetve heti pihenőideje alatt készenlétet teljesített. A készenlét és az ügyelet elrendelését legalább egy héttel korábban és egy hónapra előre közölni kell a munkavállalóval. Különösen indokolt esetben ettől a szabálytól a munkáltató eltérhet, de az eltérés során az egészséges, biztonságos munkavégzés követelményeire figyelemmel kell lennie. A munkáltató a készenléti és az ügyeleti idő alatt bármikor elrendelheti a rendkívüli munkavégzést, ezért a munkavállaló köteles munkára képes állapotban lenni. Az Mt. 147. §-ában foglalt rendelkezések[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. január 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 510