×

76. Társadalombiztosítási Levelek / 2006. február 21.
TARTALOM

     
1327. kérdés  
Sokat hallottunk a színlelt szerződésekről. Azt szeretnénk tudni, hogy hogyan kell megválasztani a munkavégzésre irányuló szerződéseket, hogy a jogszabályoknak mindenben megfeleljenek?
1328. kérdés  
Kaphatnak-e a szülők családi pótlékot az után az egyéves gyermek után, akit a családi gazdálkodó egyéni vállalkozó édesapa bevitt a családi gazdaságba, tekintettel arra, hogy a családi gazdálkodó bevételét minden tagra egyenlően kell elosztani, így a gyermeknek is keletkezik jövedelme?
Kapcsolódó címke:
1329. kérdés  
Lehet-e munkaviszonyban foglalkoztatni a társasági szerződésben a munkáltatói jogok gyakorlójaként feltüntetett tulajdonost abban a kft.-ben, amelyben három egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkező tag van?
Kapcsolódó címkék:    
1330. kérdés  
Milyen járulékokat kell fizetnie egy betéti társaság beltagjának, aki heti 40 órában dolgozik saját cégében, nincs máshol 36 órát meghaladó munkaviszonya, és munkaképességét ötven százalékban elvesztette? Hogyan változik a helyzet, amennyiben munkaképesség csökkenése 67 százalékos? Meg kell-e fizetnie a minimálbér után a járulékokat abban az esetben, ha nem vesz fel tagi jövedelmet? A levont 4 százalék és 8,5 százalék nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot is meg kell fizetnie, vagy csak a 18 és 11 százalékot? Hol található minderre törvényi hivatkozást?
1331. kérdés  
Milyen közterhek fizetésére kötelezett az a német állampolgár, aki Magyarországon tartózkodási engedéllyel rendelkezik, éves szinten átlagban 1/4 részben Magyarországon, 3/4 részben Németországban tartózkodik, és egy mérnöki tanácsadással foglalkozó kft. alapító tagja és ügyvezetője? Németországban a munkahelyéről olyan jogcímen lépett ki, hogy nyugdíjazásáig – ami még két év – fizetik utána a biztosítást, és ez alatt a 2 év alatt havonta kap a cégtől "végkielégítés címén" jövedelmet.)
Kapcsolódó címkék:  
1332. kérdés  
Meg lehet-e váltani a magánszemélynek az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig tartó időszakot? Ha igen, akkor milyen feltételekkel, maximum milyen hosszúságú időszakot, és mi ennek a folyamata?
Kapcsolódó címkék:  
1333. kérdés  
Mikor mehet előrehozott öregségi nyugdíjba az az 1952. október 7-én született férfi, akinek 2005. november 10-én 23 év korkedvezményre jogosító munkaideje van, és a teljes szolgálati ideje 38 év és 40 nap, figyelemmel arra, hogy 2009-től a férfiak előrehozott öregségi nyugdíjkorhatára 59 évre csökken?
1334. kérdés  
Mikor mehet leghamarabb nyugdíjba az az 1952-ben született nő, akinek ebben az évben lesz 35 éves munkaviszonya, és három gyermeket szült?
Kapcsolódó címkék:    
1335. kérdés  
Elmehet-e nyugdíjba 62 éves kora előtt, és ha igen, milyen feltételekkel az az 1953-ban született nő, aki 3 gyermeket szült? Ők jelenleg 29, 25 és 14 évesek, akik közül egy fogyatékos, 100 százalékos rokkant, de már három éve külön háztartásban él?
Kapcsolódó címkék:    
1336. kérdés  
Felmondhat-e a munkáltató nyugdíjba vonulás miatt annak az 1946. szeptember 6-án született férfi dolgozójának, akinek 44 év szolgálati ideje van, vagy csak akkor, ha a 62. évét betölti?
Kapcsolódó címkék:  
1337. kérdés  
Köteles-e visszavenni a munkáltató – akkor is, ha nem akarja – azt a GYED-en lévő dolgozót, akinek egyik gyermeke három és fél éves, a másik fél éves, és szeretne visszamenni dolgozni? Felmondhatnak-e neki, illetve ha visszaveszik, utána mikor mondhatnak fel neki? Ha visszaveszik és elmegy táppénzre, kaphatja-e együtt a GYED-et és a táppénzt?
Kapcsolódó címkék:    
1338. kérdés  
Ki kell-e egészíteni a keresetet az órabéres dolgozók esetében azokban a hónapokban, ha a törvényes munkaidő ledolgozása esetén sem éri el a minimálbért? Éves átlagban az óraszám figyelembevételével minden dolgozó megkapja a minimálbért (pl. 21 napos, 168 órás hónapban 55 104 forint, de 23 napos 184 órás hónapban 60 352 forint volt a munkabér).
Kapcsolódó címke:
1339. kérdés  
Pihenőnapnak számít-e 2006. január 1., vagyis kell-e pihenőnapon való munkavégzésért külön fizetni annak a munkavállalónak, aki ezen a napon dolgozik abban az esetben, ha a munkavégzés nem rendkívüli, mert a munkavállalók munkarendje folyamatos?