32. Társadalombiztosítási Levelek / 2004. március 9.
TARTALOM

Jár-e a dolgozónak a munkába járás költségtérítése abban az esetben, ha az ideiglenes lakhelyéről jár be a munkahelyére, amely az állandó lakhelyén található?

Készenléti jellegű munkakörnek minősül-e a napi 24 órás őrzési tevékenység? Kell-e délutános, illetve éjszakai pótlékot fizetni a dolgozók részére a 12 órás nappali, illetve 12 órás éjszakai műszakban történő foglalkoztatás esetén?

Egy étteremben folyamatos munkarendben, munkaidőkerettel alkalmazzák mind az órabéres, mind a fixbéres munkavállalókat (két hónap átlagában 352 óra, fix béresek esetén 44 nap). Mind az órabéresek, mind a fix béresek az alapbéren felül kapnak 20 százalék, illetve 40 százalék műszakpótlékot; két hónap átlagában 50 százalék túlórapótlékot; ünnepnapokon végzett munkáért 120 százalék pótlékot; tényleges túlóráért 100 százalék pótlékot. A törvényben előírt havi egy szabad hétvégét, a műszakok közötti pihenőidőt stb. a cég biztosítja. Hány szabadnap illeti meg az 52. hétre az órabéres, illetve a fix béres munkavállalókat, ha az üzlet december 25-én zárva tart? Szabályos-e, ha mindkét esetben a heti két napot kapják meg, figyelembe véve az egyéb törvényi előírásokat – gondolva itt a két műszak közti pihenőidőre? Például: 25-e és 29-e szabadnap, a többi nap munkanap. Hogyan változna meg az eset, ha az üzlet egész héten üzemelne?

Keresőképtelenség esetén milyen tájékoztatási kötelezettsége van a kifizetőhelynek az orvos és a beteg felé?

Helyi újság készítését végző bt. rendszeresen alkalmaz külső munkatársakat megbízási szerződéssel, illetve szórólapok terjesztésével iskolásokat bíz meg. Milyen járulékokat kell levonni és fizetni a megbízottak részére kifizetett járandóság után?

Miért van bejelentési kötelezettség annak a társas vállalkozónak az esetében, aki tevékenységét heti 36 órás munkaviszony mellett folytatja, nem vesz ki jövedelmet, így nem esik biztosítási kötelezettség alá. A törvényekből ez nem derül ki egyértelműen. Amennyiben a biztosított fizet járulékot, a bejelentési kötelezettség egyértelmű.

Mennyi munkaviszonnyal kell rendelkeznie egy alkalmazott munkavállalónak ahhoz, hogy jogosult legyen munkanélküli-járadékra? 200 naptári napnak, vagy 200 munkanapnak?

Hogyan történik a betegszabadság napjainak kiszámítása a 2003. december 29-én kezdődő keresőképtelenség esetén? A dolgozó a tárgyévben már 9 naptári nap betegszabadságot igénybe vett.

A dolgozó jogviszonyai a következőképpen alakultak:1999. 08. 08-tól 2001. 01. 31-ig munkaviszony2001. 02. 02-től 2001. 05. 15-ig munkanélküli-segély2001. 05. 16-tól 2002. 01. 04-ig munkaviszony2002. 01. 10-től 2002. 05. 28-ig munkanélküli-segély2002. 05. 29-től 2003. 01. 07-ig munkaviszony(2002. 12. hónapban 9 nap fizetés nélküli szabadság)2003. 01. 15-től 2003. 03. 18-ig munkanélküli-segély2003. 03. 19-től jelenleg is munkaviszonyA biztosított 2003. 05. 23-tól jelenleg is keresőképtelen. Meddig jogosult táppénzre, és milyen mértékben?

Kell-e személyi jövedelemadót levonni a szakképző iskolai tanuló részére a kamara által felügyelt tanulói szerződés alapján a törvényben meghatározott módon (minimálbér 15-30 százalékáig) kifizetett pénzbeli juttatás után?

Milyen szerződéssel, milyen időkeretben lehet alkalmazni 2004. május 1-jétől a nagykorú, nappali tagozatos szakközépiskolai hallgatókat?

Kérheti-e a GYES folyósítását az egyéni vállalkozó helyett a vele egy háztartásban élő, rendszeres szociális járadékban részesülő édesanyja? Jelenleg az egyéni vállalkozó részesül az ellátásban másfél éves gyermeke után.

Milyen indokkal, illetve milyen feltételekkel lehet felmenteni és mikortól azt az 1946-ban született köztisztviselőt, aki 2003. januártól előrehozott öregségi nyugdíjban részesül? (Nyolcórás munkaviszonyban, határozatlan idejű kinevezése van.)

Valóban csak csökkentett összegű nyugdíjra jogosult-e az a 60 éves férfi munkavállaló, aki 40 év szolgálati idővel rendelkezik, és előrehozott öregségi nyugdíjba szeretne menni? Mit jelent a csökkentés?

Szolgálati időnek minősül-e az egyéni vállalkozói és a munka nélküli időszak abban az esetben, ha egy főfoglalkozású egyéni vállalkozó, illetve munkanélküli-ellátásban részesülő személy a Kjt. vagy a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatóval létesít munkaviszonyt?

Figyelembe vehető-e a szolgálati idő számításánál 2 gyermek szülése annak az 1948-ban született nőnek az esetében, akinek 57 éves korára nincs meg a 38 év szolgálati ideje? Ugyanilyen feltételek fennállása esetén, de 3 gyermek szülése esetén elmehet-e egy nő 55 éves korában nyugdíjba?

Változtak-e az előrehozott öregségi nyugdíj feltételei az 1947-ben született nők esetében?

Mikor és milyen módon mehet nyugdíjba az az 1948. január 21-én született férfi, aki 2003. szeptember 3-án 41 év munkaviszonnyal rendelkezik?

Rendezvényszervezéssel foglalkozó egyéni vállalkozó amatőr sportrendezvény díjazásaként étkezési utalványt ad 2003-ban és 2004-ben. Alkalmazható az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.18. pontja szerinti adómentesség?