Kft.-tag jogviszonya

Kérdés: Hogyan kell eljárni egy jelenleg 66 éves, rokkantsági ellátásban és özvegyi nyugdíjban részesülő személy esetében, aki megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket a kft.-ben, amelynek 50 százalékos tulajdonosa? A NAV-nál azt a tájékoztatást kapta, hogy nem kell őt bejelenteni, mivel havi 50 ezer forintos megbízási díja alatta marad a minimálbér 30 százalékának. Változik a helyzet, ha az érintett tag májustól személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, amelyért ugyancsak havi 50 ezer forintos megbízási díjat számol el a társaság a számára? Abban az esetben, ha be kell jelenteni, a társas vállalkozói jogviszony vagy a tartós megbízási jogviszony a kedvezőbb a számára?
Részlet a válaszából: […] A válasz érdekében mindenekelőtt tisztázzuk az érintett személy jelenlegi társadalombiztosítási jogállását. Kft.-tagról van szó, aki az ügyvezetést megbízási jogviszonyban látja el, ami alapján – a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja szerint – társas vállalkozónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Pedagógusok egyszeri kiegészítő juttatása

Kérdés: A 401/2023. Korm. rendelet 2026. március 6-án hatályba lépett rendelkezése alapján a pedagógusok részére egyszeri kiegészítő juttatásként legkésőbb április 10-éig kifizetett járulékalapot képező jövedelmet 2025. évre kell figyelembe venni [108/A. § (3) bekezdés]. Bár a juttatás (bérjövedelem) 2026. január 10-e után kerül kifizetésre, mégis a 2025. évre kell elszámolni, azaz a 2025. évi járulék- és szja-alapba kell beszámítani.
Jól értelmezi a kifizető, hogy így a munkavállalóknak már kiadott 25M30-as igazolást és a 2025. évre szóló járulékigazolást módosítani kell? Továbbá helyesen értelmezik, hogy vizsgálni szükséges, hogy a járulékalapot képező jövedelem tekintetében emelne-e ez a juttatás ellátási alapot? Amennyiben emelne, melyik hónapra kell figyelembe venni az elért jövedelmet, illetve csak a 2026. évi, vagy már a tavalyi ellátásokat is felül kell vizsgálni? Hivatalos rendeletértelmezés vagy külön módszertani útmutató nem található ebben a témában, így csak a jogszabály szövegéből lehet kiindulni.
Részlet a válaszából: […] Valóban, kizárólag a jogszabályból tudunk kiindulni. A kérdésben is említett kormányrendelet 108/A. §-ának (1) bekezdése értelmében az egyszeri kiegészítő juttatás kifizetése során a személyi jövedelemadóról szóló törvény bérjellegű juttatásra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 28.

Egyházi szolgálati jogviszonyban álló lelkész részére biztosított SZÉP-kártya-juttatás adózása

Kérdés: Terheli az egyházi szolgálati jogviszonyban álló személy részére biztosított béren kívüli juttatások után a kifizetőt adó- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Az Art. értelmező rendelkezései munkaviszonyban állónak mint foglalkoztatási kategóriába tartozónak tekinti az egyházi szolgálati viszonyban álló személyeket, annak ellenére, hogy a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének g) pontja a biztosítottak körén belül a munkaviszonytól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 28.
Kapcsolódó címke:

Többes jogviszonyú átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Hogyan alakul a 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, az egyéni vállalkozásában pedig az egyik jövedelme 280.000 forint/hó, a másik jövedelme pedig 120.000 forint/hó? Mikortól kell fizetnie az adót és a járulékot, és milyen összeg után?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozónak személyi jövedelemadót, szociális hozzájárulási adót és társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie. A kérdés tulajdonképpen az, hogy mikor, milyen alap figyelembevételével és milyen összeget.Nézzük sorban a közterheket.Az Szja-tv. 29. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Munkabérletiltás 2026. évi szolgálati juttatásból (fegyverpénz)

Kérdés:

Hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy jövedelmére végrehajtói intézkedéssel kiadott munkabérletiltás alapját képezi a fegyverpénz, vagy a kifizetés mentes a hatálya alól?

Részlet a válaszából: […] A 379/2025. Korm. rendeletben foglaltak alapján a szolgálati juttatás alapja a rendvédelmi állomány tagja és a pénzügyőr vonatkozásában a részére megállapított illetményből számított távolléti díj egyhavi összege.Hivatásos szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatottak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.

Egyéni vállalkozó minimumjárulékai

Kérdés:

Módosulnak a vállalkozói személyi jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozó minimumjárulék-fizetése megállapításának szabályai a bevallás gyakoriságának a változása miatt, tehát a továbbiakban vonatkozik rá is az átalányadózó egyéni vállalkozókat érintő halmozás?

Részlet a válaszából: […] Olvasónk vélhetően arra a jogszabályi változásra gondol, miszerint 2026-tól valamennyi egyéni vállalkozó (tehát függetlenül attól, hogy átalányadózó vagy vállalkozói személyi jövedelemadó hatálya alá tartozik) a társadalombiztosítási járulékot az Art.-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Otthontámogatás mentesítése a letiltás hatálya alól

Kérdés:

Közszolgálati munkavállaló kérelemre nyújtott otthontámogatása kifizetésének időpontját megelőzően a munkavállaló munkabérét a bírósági végrehajtó lefoglalta. Kell munkabérletiltást érvényesíteni a kifizetendő otthontámogatásból, vagy az mentes a végrehajtás alól?

Részlet a válaszából: […] Az erőteljesen érvényesülő kormányzati szándék jelenítődik meg a köz szolgálatában munkát végzők számára jogosultanként biztosított nettó egymillió forintos éves keretösszegben juttatott otthonteremtési és lakhatássegítő támogatásban, melynek részletes szabályait a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Munkabérletiltás változása 2026. évben

Kérdés: A munkavállaló munkabérét a végrehajtó korábban letiltotta. A munkavállaló 2025. december havi bérét nem kapta meg 2025-ben, csak 2026. január 5-én, ami természetesen jogszerű. A bér kifizetésénél a munkáltató nem vette figyelembe a minimálbér növekedését, így a letiltás alól mentes munkabérrész megemelkedését. A munkavállaló a munkáltatói eljárást helytelenítette, és kérte a különbözet utólagos elszámolását. El kell számolnia a munkáltatónak a különbözet összegével, vagy eljárása helyesnek tekinthető?
Részlet a válaszából: […] A megfogalmazott kérdés és az arra adható válasz a munkajog és a személyi jövedelemadó rendszerében értelmezhető, és összetettsége következtében a végrehajtás megváltozott szabályozásában is megjelenik.A munkajogban használt, azonban a végrehajtás fogalomrendszerében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 27.

Munkabérletiltás tartós megbízás esetében

Kérdés: A munkavállaló munkabérét munkabérletiltás terheli. Befejezése, kielégítése annak nagyságrendje miatt hosszú ideig nem várható. A jövő évtől meghatározott elkülönült feladatellátás érdekében tartós megbízási szerződést kíván kötni vele jelenlegi foglalkoztatója. Ki kell terjeszteni a letiltást a tartós megbízási díjra akkor is, ha a végrehajtó erre az új jogviszonytípusra nem adott ki végrehajtást?
Részlet a válaszából: […] A jogalkotó a tartós megbízás formájában különös, mixelt elkülönítési jegyeiben jellemzően a foglalkoztatás irányába hajló jogviszonyt teremtett.A jogviszony megalkotásáig a korai és a jelenleg hatályos Tbj-tv. is egységes volt abban, hogy társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

GYET-ben részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimálbér szerinti járulékokat egy 3 gyermeket nevelő, gyermeknevelési támogatásban részesülő átalányadózó egyéni vállalkozónak abban a negyedévben, amikor nincs bevétele? Kell a minimálbér szerinti járulékokat fizetnie, ha a tárgynegyedévben van ugyan bevétele, de az pl. csupán 100.000 forint? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik, ha az éves göngyölített bevétele eléri a rá vonatkozó mentesített értékhatárt?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 40. §-a (4) bekezdésének b) pontja értelmében az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.
1
2
3
77