tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

16 találat a megadott bejelentés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Jogviszony bejelentésének ellenőrzése

Kérdés: Hogyan tudja ellenőrizni egy munka-viszonyban álló magánszemély, hogy a foglalkoztatója bejelentette, illetve hogy megfizette utána a kötelező közterheket? Lehetséges az, hogy a cég nem tesz eleget a kötelezettségeinek, és a munkavállaló emiatt nem lesz jogosult orvosi ellátásra?
Részlet a válaszból: […]ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény neve és az okirat száma kivételével - azok beérkezését követően elektronikus úton haladéktalanul megküldi az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartásának. Az egészségbiztosítás tehát a lehető legrövidebb időn belül tudomást szerez a biztosítási jogviszony létrejöttéről, ami jelen esetben azért is fontos, mert amint ezek az adatok felkerülnek az egészségbiztosítás rendszerébe, azonnal ellenőrizhetővé is válnak.Abban az esetben tehát, ha a munkavállalóban felmerül a gyanú, hogy a munkaviszonyát nem jelentették be, és a munkáltatójánál nem tudja megszerezni a szükséges információkat, tájékoztatást kérhet a biztosítási jogviszonyáról anélkül, hogy ennek bármilyen következménye lenne.A bejelentett személyek jogviszony-nyilvántartása az 1998. január 31-én fennálló, illetve azt követően létrejött, bejelentett - egészségbiztosítási jogosultságot és kötelezettséget keletkeztető - jogviszonyadatokat és azok változásait tartalmazza.Az érintett személy az egészségbiztosító által kezelt, a különböző bejelentések alapján létrejött nyilvántartásban szereplő adatairól személyesen vagy írásbeli meghatalmazással rendelkező meghatalmazottja útján, levélben kérhet tájékoztatást, illetve ügyfélkapus hozzáféréssel rendelkező személy az ügyfélkapun keresztül is.A tájékoztatás a lakóhely/tartózkodási hely szerint illetékes kormányhivatal megyeszékhelyen működő járási hivatalától kérhető, illetve- Pest megye és a főváros esetén Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatala,- a Bátonyterenyei, Pásztói és Salgótarjáni Járási Hivatal illetékességi területén a Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatala,- a Balassagyarmati, Rétsági és Szécsényi Járási Hivatal illetékességi területén a Nógrád Megyei Kormányhivatal Balassagyarmati Járási Hivatalailletékes.Az adatkéréshez a személyazonosságot igazolni kell.A jogviszonyadatokról írásban, teljes bizonyító erejű magánokirat formájában kérhető tájékoztatás.Teljes bizonyító erejű magánokirat, ha az alábbi feltételek valamelyike fennáll:a) a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta,b) két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészében nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és lakóhelyét - ennek hiányában tartózkodási helyét - olvashatóan is fel kell tüntetni,c) az okirat aláírójának aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző hitelesíti,d) az okiratot a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően aláírja,e) ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okirat aláírója a más által írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el,f) az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és - amennyiben jogszabály úgy rendelkezik - azon időbélyegzőt helyez el,g) az elektronikus okiratot az aláíró a kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti, vagyh) olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli, és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja, és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el.Ha az okirat aláírója nem tud olvasni, illetve nem érti azt a nyelvet, amelyen az okirat készült, csak akkor jön létre teljes bizonyító erejű magánokirat, ha magából az okiratból kitűnik, hogy annak tartalmát a tanúk[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5914
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Foglalkoztatási jogviszony ellenőrzése

Kérdés: Hogyan tudja leellenőrizni a magánszemély, hogy bejelentette-e a foglalkoztatója, hogyan kaphat információt a nyilvántartott munkaviszony időtartamáról, illetve a kifizetett bérekről?
Részlet a válaszból: […]szakigazgatási szervének ügyfélszolgálati irodáiban, a kormányablaknál, illetve önállóan az ügyfélkapun keresztül. A kormányablakok a fővárosi és megyei kormányhivatalok integrált ügyfélszolgálati irodái, ahol az állampolgárok megtudhatják, hogy hol, milyen ügyfélszolgálattal kell felvenni a kapcsolatot, milyen okmányokra van szükség az ügyintézéshez, és segítenek a nyomtatványok kitöltésében is. A fővárosi, megyei kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervének ügyintézője elektronikus úton az online jogviszony-ellenőrző rendszerben el­len­őrzi az ügyfél jogosultságát a taj-szám vagy a természetes személyazonosító adatok (név, születési hely és idő, anyja neve) alapján. Az ellenőrzés eredményéről jegyzőkönyvet készít, és egyidejűleg tájékoztatja az ügyfelet. Ügyfélkapuval rendelkező ügyfél esetében a kormányablak ügysegédje közreműködik, és segítséget nyújt, ha az ügyfél nem tudja önállóan használni az ügyfélkapus szolgáltatást. Ahhoz, hogy az ügyfél használni tudja az ügyfélkaput, létre kell hoznia személyes ügyfélkapus azonosítóját. Ezt bármely természetes személy megteheti. A személyes ügyfélkapus azonosító létrehozása egy regisztrációs eljárás, amelyet az ügyfél kezdeményezhet bármelyik okmányirodában, kormányablaknál, adóhatóság ügyfélszolgálatán vagy külképviseleten. A lekérdezéshez személyes ügyintézés esetén: - ‑személyazonosságot igazoló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3514
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Nyugdíjas munkavállalók bejelentése

Kérdés: Mi értelme van a nyugdíjas munkavállalók biztosítottként történő bejelentésének, hiszen ettől függetlenül is jogosultak egészségügyi szolgáltatásra?
Részlet a válaszból: […]említett bejelentés elmulasztása esetén bejelentetlen alkalmazottról beszélünk, amelyhez az Art. nagyon komoly szankciókat fűz - egyéb okok is indokolják. Egyrészt a nyugdíjas munkavállalók nemcsak egészségügyi szolgáltatásra, hanem baleseti ellátásra (baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék) is jogosultak. Másrészt - és ez sem közismert - a Tbj-tv. 26. § (5) bekezdése értelmében a nyugdíjasok után a központi költségvetés havi 9300 forint egészségügyi szolgáltatási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. július 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3432

4. találat: Újonnan alakuló gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének bejelentése

Kérdés: Be kell-e jelenteni az APEH-nek a T1041 számú nyomtatványon egy újonnan alakuló gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének adatait a 1210-es kóddal, amennyiben feladatai ellátásáért nem vesz fel jövedelmet?
Részlet a válaszból: […]magánszemélyeket nem kell rajta feltüntetni. A választott tisztségviselőre a biztosítás csak abban az esetben terjed ki, ha a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme (tiszteletdíja) eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét. Ennek tükrében nyilvánvaló, hogy az a választott tisztségviselő, aki[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. február 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2474
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Megbízott ügyvezető bejelentése

Kérdés: Van-e bejelentési kötelezettsége a 08T1041 nyomtatványon egy újonnan alakult kft.-nek abban az esetben, ha a megbízott ügyvezető egyben képviselő és a munkáltatói jogkör gyakorlója is, nem tagja a kft.-nek, semmiféle díjazásban nem részesül, és más cégnél rendelkezik heti 40 órás munkaviszonnyal?
Részlet a válaszból: […]16. § (4) bekezdése]. A megbízási jogviszonyban álló ügyvezető díjazás hiányában nem tartozik biztosítási kötelezettség alá, mivel díjazása (járulékalapot képező jövedelme) e jogviszonyában a biztosításra előírt összeghatár (minimálbér 30 százaléka, naptári napra annak harmincadrésze) alatt marad [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének g) pontja].
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. július 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2246

6. találat: Magánerős építkezésen dolgozó munkavállalók bejelentése

Kérdés: Mi a teendője annak a magánszemélynek, aki családi háza építésekor bejelentés nélkül alkalmazott munkavállalókat? A munkaügyi ellenőrzés során "fekete-munkaerő" alkalmazása miatt megbüntették a magánszemélyt, és munkaviszonynak minősítették a foglalkoztatást. Hogyan teheti meg a bejelentést adószám nélkül, tekintettel arra, hogy az APEH magánépítkezésre nem tud adószámot adni?
Részlet a válaszból: […]jövedelmet juttat. Az Art. 178. § 2. pontja értelmében munkáltatónak minősül a Tbj-tv. 4. § a) pontja szerinti foglalkoztató a munkaviszony alapján foglalkoztatottak tekintetében. A munkáltatónak is minősülő foglalkoztatót az Art. 14. § (1) bekezdésében megjelölt adókötelezettség terheli (pl. bejelentés, bevallás, adófizetés, adóelőleg-fizetés stb.). Az Art. 17. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében az adózónak, ha adókötelezettsége, adóköteles bevételszerző tevékenysége egyéni vállalkozói igazolványhoz, eljárás megindításához nem kötött, a tevékenység megkezdését megelőzően az adóhatóságnál az e célra szolgáló nyomtatványon, írásban kell teljesítenie bejelentkezési kötelezettségét. Ha az adózó bejelentkezési kötelezettségét - jogszabálysértő módon - a tevékenység megkezdését követően teljesíti, a bejelentkezés során a tevékenység kezdő időpontját is köteles az állami adóhatósághoz[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. október 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1968

7. találat: Munkavállaló bejelentésének bizonyítása

Kérdés: Egy cég 2007. április 15-én kötött munkaszerződést egy munkavállalóval. A dolgozó első munkában töltött napján munkaügyi ellenőrzést kapott a cég, és kérték a bejelentés okmányát. Hogyan lehet bizonyítani a bejelentést, abban az esetben, ha nem elektronikusan történt?
Részlet a válaszból: […]bejelentett adatokat feldolgozza, és az Art. 16. § (6) bekezdésében meghatározott adatkört elektronikus úton megküldi a munkaügyi hatóságnak (OMMF) is. A Met. 3. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak alapján a munkaviszony létesítésével, megszűnésével és megszüntetésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségek teljesítésének vizsgálata munkaügyi ellenőrzés tárgykörét képezi. A munkaügyi ellenőrzés során az eljáró munkaügyi felügyelők elsődlegesen azt vizsgálják, hogy a munkáltató által foglalkoztatott munkavállalók rendelkeznek-e írásba foglalt munkaszerződéssel, és a munkáltató eleget tett-e a munkaviszony létesítésével kapcsolatos fenti jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségének. Fontos tudni, hogy amennyiben az ellenőrzés során az kerül megállapításra, hogy a munkáltató a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig nem tett eleget bejelentési kötelezettségének, az bejelentés nélküli foglalkoztatásként súlyosabb jogsértésként értékelődik, mint a késedelmes, de az ellenőrzést megelőzően már teljesített bejelentés. A munkaügyi ellenőrzés során az eljáró felügyelők az ellenőrzés megkezdésének pontos idejét óra-perc pontossággal rögzítik. Elektronikus úton történő beküldés esetén a munkáltató az elküldés idejét pontosan tudja igazolni, illetve a munkaügyi felügyelő az APEH által az OMMF részére átküldött adatokból is meg tudja állapítani a nyilvántartásból történő lekérdezéssel. Ha eltérés van a nyilvántartás és a munkáltató által igazolt időadatok között, akkor a munkáltató által kétséget kizáróan bizonyított adatok kerülnek elfogadásra. Postai úton történő továbbítás esetén a munkáltató akkor jár el körültekintően, ha az APEH honlapjáról letöltött és kitöltött bejelentőlapot 2 példányban kinyomtatja, az egyiket tértivevényes küldeményként elküldi az illetékes adóhatóság részére, a másik példányt lefűzi a munkavállaló munkaügyi iratai közé, a könyvelt küldemény feladóvevényével együtt. A feladóvevény gépi postai felvétel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. augusztus 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1884
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Biztosítottak bejelentése határozott idejű munkaszerződés esetén

Kérdés: Terheli-e bejelentési kötelezettség az OEP és a munkaügyi központ felé azt a munkáltatót, amely határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatja nyugdíjas munkavállalóit (pl. 2006. január 1-jétől december 31-éig), és ugyanezekkel a dolgozókkal 2007. január 1-jétől is szeretnének új, határozott idejű munkaszerződést kötni?
Részlet a válaszból: […]ebből az adatbázisból ezen időponttól megszűnt. A bejelentési kötelezettségüket azonban 2006. december 31-éig változatlan feltételekkel kellett teljesíteniük, ezért legkésőbb a munkaviszony megszűnését követő napon a megszűnés időpontját be kellett jelenteni. Minderről az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény rendelkezik, amely az Art. 16. §-ába iktatva rendezi az új bejelentési szabályokat. E szerint a munkaadóknak 2007. január 1-jétől a munkaviszonyok létesítésének és megszűnésének tényét - egyéb adatok mellett - már az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak kell bejelenteniük elektronikus úton az erre a célra rendszeresített 07T1041 jelű nyomtatványon, mely kizárólag az interneten keresztül (www.apeh.hu) érhető el. A nyomtatvány kitöltéséhez az állami adóhatóság természetesen kitöltési útmutatót is készített. A nyomtatványt a munkáltatók, kifizetők papír alapon vagy elektronikus úton is benyújthatják az illetékes elsőfokú állami adóhatósághoz. A bejelentést a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül, illetőleg ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell teljesíteni. A jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül kell bejelenteni az állami adóhatóságnak. A munkáltatók, kifizetők bejelentési kötelezettsége kizárólag a 2007. január 1-jén vagy ezt követően foglalkoztatottá váló munkavállalók tekintetében áll fenn. A kifizetők, munkáltatók változásbejelentési kötelezettsége azonban a 2007. január 1. előtt az illetékes egészségbiztosítási pénztárnak bejelentett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. február 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1668

9. találat: Biztosítottak be- és kijelentése

Kérdés: Mi a teendő a biztosítottak be- és kijelentésével kapcsolatban a következő esetekben: - határozatlan idejű megbízás, - határozott idejű megbízás (sok esetben utólag szerez a bérszámfejtő tudomást a megbízás létrejöttéről), - külföldi állampolgár újságírói honoráriuma esetén, hiszen mire az újság megjelenik, a munkavégzés időszakának már vége, az ügyintéző viszont csak ezt követően tudja meg az újságíró adatait? Vonatkozik-e a bejelentési kötelezettség a nyugdíjas foglalkoztatottra is, annak ellenére, hogy egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett?
Részlet a válaszból: […]folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül kell teljesíteni. Az olvasónk által felvetett probléma fenti jogszabályi hely gyakorlati alkalmazására vonatkozik. Tekintve hogy ellenmondásos, bizonyos esetekben végrehajtatlan előírásról van szó, egzakt megoldás sem adható. Az említett ellentmondás abban áll, hogy a jogszabály arra az időpontra határoz meg a foglalkoztatónak kötelezettséget, amikor az (illetve ő) még - biztosított hiányában - nem minősül foglalkoztatónak. Munkaviszony esetében a biztosítottként történő bejelentés és a biztosítási jogviszony létrejöttének a megállapítása között legfeljebb 1-2 nap telik el. Az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyoknál - és idetartozik az a megbízás, illetve a felhasználási szerződés alapján történő munkavégzés is - viszont a biztosítási kötelezettségről a szóban vagy írásban kötött megállapodás megszületésekor még nem lehet érdemben nyilatkozni. A Tbj-tv. R. 4. § (2) bekezdése értelmében ha a díjazásra nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként, illetőleg a tevékenység[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1265

10. találat: Biztosítottak bejelentése

Kérdés: Mi a biztosítottak bejelentésével kapcsolatos változás lényege, hogyan kell a továbbiakban teljesíteni ezt a kötelezettséget?
Részlet a válaszból: […]hónap 12. napja volt, mely 2005. szeptember 1-jétől a Tbj-tv. 44. § (3) bekezdése szerint egy lényegesen rövidebb - egyes esetekben gyakorlatilag teljesíthetetlen - határidőre változott. Az új szabály szerint a foglalkoztató - adóazonosító számának közlésével - az illetékes egészségbiztosítási szervnek köteles bejelenteni az általa foglalkoztatott biztosított személyi adatait, taj-számát, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, továbbá magán-nyugdíjpénztári tagság esetén fel kell tüntetnie a pénztár nevét, azonosítóját. A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató bejelentésének ki kell terjednie a biztosítás megszűnését követően folyósított táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, a gyermekgondozási segélyre és[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1186
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 16 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést