#1 Megváltozott munkaképességű átalányadózó egyéni vállalkozó
Kérdés:
Levonhatja az első negyedévi meg nem fizetett minimális szociális hozzájárulási adót 2023-ban egy megváltozott munkaképességű átalányadózó egyéni vállalkozó a II. negyedévben szerzett nagy összegű jövedelme után fizetendő szociális hozzájárulási adóból? A vállalkozó az első negyedévben nem realizál jövedelmet, és érvényesíti a megváltozott munkaképességű vállalkozókat megillető szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt.
Részlet a válaszból: […] -járulék-alapként megfizetett összeggel csökkenteni lehet a tárgynegyedévi tényleges jövedelemből származó adó- és járulékalapot. Például, ha a vállalkozó I. negyedévben – tényleges jövedelem híján – a minimálbér 3-szorosának 112,5 százaléka után fizeti meg a szociális hozzájárulási adót, és a II. negyedévben 5 millió forintos adóköteles jövedelme keletkezik, akkor II. negyedéves szociálishozzájárulásiadó-alapja 5 millió forint és a minimálbér × 3 × 112,5 százalékának a különbözete lesz, és nem az 5 millió forint. E számítási módot az sem befolyásolja – és erre irányul a kérdés –, ha az érintettnek az I. negyedévben[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. január 17.
#2 Átalányadózó egyéni vállalkozó minimumközterhei
Kérdés:
Levonhatja a társadalombiztosítási járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó alapjából a korábban figyelembe vett járulék- és adóalapot az átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az első negyedévben az éves minimálbért jelentősen meghaladó összegű bevételt realizál, az év hátralévő időszakában azonban a bevételei alatta maradnak a havi minimálbér összegének? Mentesül ebben az esetben a vállalkozó a II–IV. negyedévre a minimálisjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alól, vagy minden hónapra meg kell fizetnie a minimálbér utáni közterheket?
Részlet a válaszból: […] fennállt. Ezen szabály alapján a vállalkozónak valóban nem kellene társadalombiztosítási járulékot fizetnie az év hátralévő részében, hiszen az első negyedévben járulékalapként figyelembe vett összeg levonása után a járulékalap gyakorlatilag nulla lenne. A Tbj-tv. 40. §-ának (3) bekezdése szerint azonban a biztosított egyéni vállalkozó társadalombiztosítási járulékának alapja havonta legalább a minimálbér. Ez a szabályozás pedig azt jelenti, hogy az év hátralévő részében legalább a minimálbér után ebben az esetben is meg kell fizetni a járulékokat. A Szocho-tv. 6. §-ának (2) bekezdése hasonlóképpen fogalmazza meg a követendő eljárást. A szabályozás szerint az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja az év elejétől [a Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés d) pontja szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyijövedelemadó-köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben adóalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt, azzal, hogy az adóalap nem lehet kisebb az adóalap megállapításának különös szabályai[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. január 31.
#3 EU-s tagállamba költöző ügyvezető
Kérdés:
Hogyan kell eljárni annak a tagi jogviszonyban álló ügyvezetőnek az esetében, aki 2023. januártól egy EU-s tagországba költözött, ettől az időponttól online vesz részt a cég életében, és csak akkor látogat haza, ha feltétlenül szükséges? Kell valamilyen közterhet vonni az ügyvezető részére havonta számfejtett tagi kivétből? Ki kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon, ha életvitelszerűen külföldön él, és a biztosítása Magyarországon szünetel? Kell személyi jövedelemadót vonni a tag részére fizetett osztalékból Magyarországon?
Részlet a válaszból: […] tagi jövedelmét járulék és szociális hozzájárulási adó nem terheli, illetve az osztalék után sem kell megfizetnie a szociális hozzájárulási adót. A biztosítás megszűnését a 'T1041-es nyomtatványon be kell jelenteni, illetve a 08-as bevallás M-12-es lapján kell jelölni, hogy a munkavállaló más tagállamban biztosított, és erről igazolással rendelkezik. A személyi jövedelemadó vonatkozásában (ideértve az osztalékot is) pedig az adott állammal érvényben lévő kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás előírásai[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. február 14.
#4 Egyszemélyes kft. ügyvezetőjének bejelentése
Kérdés:
Be kell jelenteni az egyszemélyes kft. ügyvezetőjét, aki másutt rendelkezik heti 40 órás munkaviszonnyal, és a kft.-ben részmunkaidős munkaviszonyban közreműködik a társaság tevékenységében is? Az ügyvezető díjazásban nem részesül.
Részlet a válaszból: […] Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja alapján, és – jóllehet minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség nem terheli – 1452-es kóddal ("Társas vállalkozó heti 36 órás munkaviszony mellett") biztosítottként be kell őt jelenteni. A másik lehetőség, hogy az előzőekben említett részmunkaidős munkaszerződése kiterjed az ügyvezetői teendők ellátására is. Ebben az esetben (a munkaszerződés módosításán túl) nincs más teendő. Amennyiben[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. március 7.
#5 Üzemorvosi vizsgálat adatai
Kérdés: Üzemorvosi vizsgálat keretében a szemészeti szakvizsgálatot a munkáltató évente minden dolgozójának biztosítja. Az üzemorvos által adott alkalmassági igazolás szerint, ha valaki szemüveggel, munkaszemüveggel alkalmas, ezen igazolás alapján évente 50.000 forintig támogatja a munkáltató a szemüveg, kontaktlencse beszerzését. Törvényes az a megoldás, miszerint a szemészeti vizsgálatot követően a szemész szakorvos által adott leletet kéri a munkáltató a dolgozótól, és annak másolatát a társadalombiztosítási anyagában megőrzi?
Részlet a válaszból: […] alkalmassági vizsgálatról készült vélemény kifejezetten a munkaügy részére készül, így annak tartalmát a munkáltató megismerheti és – a GDPR rendeletben foglaltak szerint – tárolhatja is. Az "Első fokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény" tartalmazza a munkavállaló munkaköri alkalmasságát érintő korlátozást (jelen esetben a szemüveg, munkaszemüveg stb. szükségességét).Az egészségi állapotra (ideértve a fogyatékosságot is) vonatkozó adatok azonban az Info-tv. alkalmazásában ún. különleges adatnak minősülnek (Info tv. 3. § 3c. pont), így azok csak az érintett írásbeli hozzájárulásával vagy törvény felhatalmazása alapján, közérdeken alapuló célból kezelhetők. Jelen esetben semmilyen törvény nem ad konkrét felhatalmazást a szemész szakorvos által kiadott leletben található adatok kezelésére, hiszen az tartalmazhat olyan adatokat is, amely a munkáltató céljához (a szemüvegvásárlás támogatásához) nem szükségesek. Ezeket az adatokat – ahogyan fentebb írtuk – a munkáltató csak a munkavállaló írásbeli hozzájárulásával kezelheti abban az esetben, ha bizonyítani[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. március 28.
#6 Kft. nyugdíjas és egyetemista ügyvezetői
Kérdés:
Be kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon egy kétszemélyes kft. tagjait abban az esetben, ha személyesen egyikük sem működik közre a társaság tevékenységében, de mindketten ügyvezetők, amelyért díjazásban nem részesülnek? A kft. egy családi vállalkozás, amelynek tagjai a nyugdíjas édesapa és az egyetemista fia.
Részlet a válaszból: […] tevékenységűnek tekintendő, így vele kapcsolatban biztosítási és járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn. Ennek megfelelően a 'T1041-es nyomtatványon sem kell őt biztosítottként bejelenteni. A fiúra azonban társas vállalkozóként kiterjed a biztosítás. Ennek megfelelően 'T1041-es nyomtatványon (1454-es kóddal "Társas vállalkozó közép- vagy felsőfokú nappali tagozaton folytatott tanulmányok mellett") be kell őt jelenteni. Ugyanakkor, mivel nappali tagozatos egyetemi hallgató,[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. április 11.
#7 Táppénzjogosultság lejárta
Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha a munkavállalónak lejár az egyéves táppénzjogosultsága, de betegségéből eredően továbbra is keresőképtelen? Mennyi ideig tarthatja keresőképtelen állományban az orvos a beteg személyt?
Részlet a válaszból: […] értelmében, ha a biztosított a táppénzre való jogosultság időtartamát kimerítette, az orvos a keresőképtelenségét "L" kóddal lezárja, és a lezárás tényét a beteg egészségügyi dokumentációjában rögzíti. A továbbra is fennálló, folyamatos keresőképtelenség esetén a biztosított kérésére kiadja a 6. számú melléklet szerinti igazolást.A munkáltató felé tehát a keresőképtelenség igazolása megtörténik, ez alapján a munkavállaló továbbra is mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, a biztosítási jogviszonya azonban a táppénzjogosultság lejárta után megváltozik.A Tbj-tv. 16. §-a értelmében szünetel a biztosítás – többek között – a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt. A táppénz folyósítása alatt tehát a biztosítási jogviszony folyamatos, a folyósítás megszűnése után azonban a biztosítás szünetel. A szünetelés tényét a munkáltatónak be kell jelentenie a 'T1041-es nyomtatványon, a szünetelés időszakára pedig a magánszemélynek egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, amelynek összege 2023-ban havi 9600 forint (napi 320 forint). A Tbj-tv.[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. április 25.
#8 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés:
Milyen díjazás adható egy C2-es kategóriába sorolt, 50 százalékos egészségügyi állapotú, rokkantsági ellátásban részesülő személy részére, akit egy kft. részmunkaidőben szeretne foglalkoztatni? Milyen minimális, illetve maximális mértékű munkaidőt érdemes számára megállapítani, ami a nyugdíj megállapítása, illetve a részére jelenleg folyósított ellátás szempontjából is a legoptimálisabb? Milyen közteherfizetést kell teljesíteni vele kapcsolatban?
Részlet a válaszból: […] százalékos szociális hozzájárulási adó. Ez utóbbi esetében azonban a kifizető élhet a Szocho-tv. 13. szakasza szerinti megváltozott munkaképességű munkavállalókra vonatkozó adókedvezménnyel, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy havonta a minimálbér kétszereséig nem kell az érintett díjazása után megfizetni a szociális hozzájárulási adót. A rokkantsági ellátás mellett szabadon – tehát munkaidő és kereseti korlát nélkül – lehet keresőtevékenységet folytatni. A majdani nyugellátása szempontjából csak a munkabérből származó járulékalap összegének van[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. május 16.
#9 Orosz állampolgár munkavállaló családi pótléka és kedvezménye
Kérdés:
Jogosult családi pótlékra és családi adókedvezményre egy orosz állampolgárságú munkaviszonyban álló dolgozó, aki teljes jövedelmét egy magyar kft.-től kapja? A munkavállaló a családjával együtt Magyarországon él. Milyen jogszabályoknak kell megfelelni ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […] összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárra, feltéve, hogy a munkavállalást számára hat hónapot meghaladó időtartamra, de a vállalaton belül áthelyezett személy esetén legalább kilenc hónapra engedélyezték. Az összevont kérelmezési eljárás eredményeképpen egy eljárás keretében kerül sor a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén való – kilencven napot meghaladó – tartózkodásának és meghatározott foglalkoztatóval történő foglalkoztatási jogviszony létesítésének az engedélyezésére. Az összevont engedély tehát egy olyan tartózkodási engedély, amely a harmadik országbeli állampolgárt Magyarország területén meghatározott foglalkoztatóval[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. június 6.
#10 Uniós állampolgár foglalkoztatása két tagállamban
Kérdés: Valóban be kell jelentkeznie a cseh társadalombiztosítás rendszerébe a Magyarországon megszerzett jövedelemmel kapcsolatos közterhek bevallása és megfizetése érdekében annak a magyar cégnek, amely 10 hónapos határozott idejű munkaviszonyban foglalkoztat egy cseh állampolgárt? A dolgozónak a hazájában is van munkaviszonya, amely alapján rendelkezik egy A1-es igazolással.
Részlet a válaszból: […] összhangban a munkavállalónak a magyarországi jogviszonyával összefüggésben is Csehországban kell a társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségeit teljesítenie. Ennek mikéntjéről, a konkrét teendőkről az illetékes cseh hatóságnál kell az érintettnek útmutatást kérnie.Az, hogy a munkaadó a cseh biztosítónál foglakoztatónak bejelentkezzen (az ezzel az élethelyzettel összefüggő magyar szabályokhoz hasonlóan, melyet a Tbj-tv. 87. szakasza taglal), csak az[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. június 27.
#11 Betegszabadság elszámolása munkaszüneti nap esetén
Kérdés:
Hogyan kell elszámolni annak a munkavállalónak a betegszabadságát, aki a kiállított orvosi igazolás szerint 2023. április 25-től keresőképtelen, és jelenleg is keresőképtelen állományban van? Beleszámít a betegszabadság tartamába a május 1-jei munkaszüneti nap ebben az esetben? Helyesen számolt a munkáltató, ha április 25-től május 2-ig betegszabadságot, május 3-tól táppénzt számolt, tekintettel arra, hogy 2023. január 9-től január 21-ig a munkavállalónak 10 munkanap betegszabadság elszámolásra került?
Részlet a válaszból: […] napjainak számát. Amennyiben tehát a munkavállaló foglalkoztatása általános munkarendben történik, a munkáltató helyesen számolta el a betegszabadságot. A kérdéssel összefüggésben megemlítjük, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén az elszámolás eltérhet az általánostól. Ebben az esetben ugyanis alkalmazni kell az Mt. 124. §-ának (1) és (3) bekezdéseiben foglalt – a szabadság kiadására vonatkozó – szabályokat. A jogszabály szerint két különböző módszer alkalmazható a betegszabadság kiadására. Az első módszer szerint a betegszabadság kiadása során a hét minden napja – ideértve a szabadnapokat is – munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Ebben az esetben a betegszabadságot munkanapban kell nyilvántartani [Mt. 124. § (4) bekezdés]. Ha a munkáltató ezt a módszert választja, akkor a munkavállaló részére munkaszüneti napra betegszabadság akkor sem adható ki, ha a munkavállaló egyébként munkaszüneti napon beosztás szerinti munkaidőben munkát végezne. A másik módszer alkalmazásakor egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkavállaló a betegszabadság kiadása során is a beosztással azonos tartamra mentesül a munkavégzési kötelezettsége[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. július 18.
#12 Panasztörvény bevezetése
Kérdés:
Milyen kötelezettségei vannak egy munkaviszonyban álló munkavállalókat is foglalkoztató kft.-nek a Panasz-tv. hatálybalépésével kapcsolatban? Milyen határidővel kell bevezetni az intézkedéseket?
Részlet a válaszból: […] foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat. Nem csak a foglalkoztatottak létszáma számít, ugyanis a jogszabály egyéb esetekben is rögzíti a belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozását. Például a foglalkoztatottak létszámától függetlenül kötelező létrehozni ezt a rendszert a 2017. évi LIII. tv. 1. §-ának (1) és (1a) bekezdései hatálya alá tartozó foglalkoztatóknak is (pl. hitelintézet, ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzők, könyvviteli tevékenységet végzők stb.). Célszerű lehet ebben az esetben figyelembe venni a jogszabálynak azt a rendelkezését is, mely alapján az ilyen foglalkoztatók a belső visszaélés-bejelentési rendszert közösen is létrehozhatják. A jogszabály 20. §-ának (2) és (3) bekezdései rendelkeznek arról, hogy ki tehet bejelentést, ilyen többek között a foglalkoztató által foglalkoztatott, vagy az a foglalkoztatott, akinek a foglalkoztatónál fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt; vagy akár a foglalkoztató tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint a foglalkoztató ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagot is stb. A belső visszaélés-bejelentési rendszert úgy kell kialakítani, hogy a személyazonosságát felfedő bejelentő, valamint a bejelentésben érintett személy személyes adatait az erre jogosultakon kívül más ne ismerhesse meg. Mindemellett pedig a bejelentőt védelem illeti meg a vele szemben a bejelentés miatt megvalósított hátrányos intézkedésekkel szemben. A belső visszaélés-bejelentési rendszert ezen túlmenően oly módon kell létrehozni, hogy azt a foglalkoztatónál egy erre a célra kijelölt pártatlan személy vagy szervezeti egység működtesse (biztosítva, hogy a bejelentés kivizsgálása elfogulatlanul és objektív módon történjen). Ezenfelül a rendszert bejelentővédelmi ügyvéd vagy külső szervezet is működtetheti, a rá irányadó külön szabályoknak megfelelően. Magyarán tehát egy olyan belső bejelentési csatornát kell létrehozni, ahol a jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni. A bejelentő a bejelentést írásban vagy szóban teheti meg. A szóbeli bejelentést telefonon vagy más hangüzenetküldő rendszer útján, vagy személyesen lehet megtenni. A rendszer működtetője a szóbeli bejelentés írásba foglalása során teljes és pontos jegyzőkönyvet köteles készíteni. A jogszabály alapján a rendszer működtetője a belső visszaélés-bejelentési rendszerben tett írásbeli bejelentés kézhezvételétől számított hét napon belül a bejelentés megtételéről visszaigazolást küld a bejelentő számára. A visszaigazolás keretében a bejelentő részére általános tájékoztatást kell nyújtani[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. augusztus 8.
#13 Baleset megítélése
Kérdés:
Ugyanolyan felelősséggel tartozik a munkáltató a munkavállalóit ért balesetekért a munkahelyi csapatépítő tréningen, mint a munkaidőben történő munkavégzés során?
Részlet a válaszból: […] nyilvántartásba venni, amely esetében a munkavállaló több mint három munkanapon át nem volt munkaképes. Hasonló szabályok vonatkoznak a foglalkozási megbetegedésre és a fokozott expozíciós esetre is. Fokozott expozíciónak tekintendő azon eset, amikor a munkavállaló szervezetében a munkavégzés során, a foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló miniszteri rendeletben meghatározott foglalkozási vegyi expozíció esetén vizsgálandó biológiai expozíciós (hatás) mutatók biológiai határértékeket meghaladó koncentrációja vagy mértéke, illetve zaj esetében 4000 Hz-en a 30 dB halláscsökkenés bármely fülön (Mvt. 87. § 1/E. §). A munkabalesetekért alapvetően a munkáltató felel (elsődlegesen azok elkerüléséért), hiszen itt található mindazon erőforráshalmaz, ami lehetővé teszi a munkajogi-munkavédelmi alapelveknek megfelelő munkavégzést. A munkáltató az Mt. szerint akkor köteles megtéríteni a munkavállalót ért kárt, ha az a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett. Ha a munkavállalót munkaideje alatt, a munkahelyén éri a kár, a megállapíthatósághoz kétség nem fér, ellenben bonyolultabb a helyzet a munkahelyen és munkaidőn kívüli, de a munkáltató által szervezett rendezvény esetén. Főszabály szerint minden esetben egyedi mérlegelés eredménye a munkáltató kártérítési felelősségének fennállásáról való döntés. Az Mvt. 87. §-ának 3. pontja szerint munkabaleset "az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül". Összefoglalóan, amennyiben a munkavállalót baleset éri, első körben meg kell vizsgálni, hogy – munkabalesetnek tekinthető-e az esemény, illetve hogy – fennáll-e a munkáltató kártérítési felelőssége. Az Mt. 166. §-ának (1) bekezdése, mint főszabály értelmében, "a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt". Ez alól azonban a második bekezdés határozza meg a kivételeket: (2) Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy b) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Mindezek alapján megállapítható,[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. augusztus 22.
#14 Nyugdíjba vonult munkavállaló baleseti táppénze
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a baleseti táppénz összegét annak a dolgozónak, aki 2020. szeptember 1-jétől állt egy kft. alkalmazásában, 2022. december 15-én üzemi balesetet szenvedett, és ettől a naptól 2023. június 30-ig baleseti táppénzt folyósított részére a kifizetőhely, és augusztus 5-től a korábbi balesetből kifolyólag ismét keresőképtelen? A keresőképtelenségről szóló igazoláson az "1" kódot tüntette fel a kezelőorvos. Időközben a munkavállaló 2023. január 9-től öregségi nyugdíjassá vált. Alkalmazhatja a kifizetőhely azt a szabályt, hogy annak, aki ugyanabból az üzemi balesetből kifolyólag a baleseti táppénzre való jogosultság megszűnését követő 180 napon belül újból keresőképtelenné válik, nem lehet kevesebb az ellátás összege a korábban folyósított baleseti táppénz összegénél?
Részlet a válaszból: […] 4. §-ának 11. pontja és a 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében 2023. január 9-től nem minősül biztosítottnak. A biztosítás megszűnését követően a baleseti táppénz folyósítása a keresőképessé válásig jogszerű. Az Eb-tv. 55. §-a (1b) pontjában foglaltak alapján a biztosított jogosult baleseti táppénzre akkor is, ha ugyanabból a balesetből eredően válik ismételten keresőképtelenné. Tekintettel arra, hogy a saját jogú nyugdíjas munkavállaló nem minősül biztosítottnak, ezért baleseti táppénzre nem jogosult. Balesetitáppénz-igényét határozatban el kell utasítani.[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. szeptember 5.
#15 Keresőképtelen átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége
Kérdés: Miként alakul annak a biztosítások közvetítésével foglalkozó átalányadózó egyéni vállalkozónak a járulékfizetési kötelezettsége, aki 2023. július 6-tól keresőképtelen, de jelenleg is érkezik bevétele? A vállalkozó jövedelme ezzel a bevétellel érte el az adómentes részt.
Részlet a válaszból: […] kell a szociális hozzájárulási adót is lerónia.Amennyiben főállású vállalkozóról van szó, akkor az első két negyedévre a járulékalapot a minimálbér (garantált bérminimum), míg a szociálishozzájárulásiadó-alapot ugyanezen összeg 112,5 százaléka alapulvételével kell meghatározni.A III. negyedévre viszont a minimumjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-alapot csak azon időszakra (napokra vagy hónapokra) kell megállapítani, amelyekre az érintett nem részesül táppénzben. Tehát a júliusi minimumjárulék-alap 232.000 (vagy, ha a garantált bérminimummal számolunk, akkor 296.400)/30×5, hiszen a hónap hátralévő részében táppénzben részesült. Ha augusztus egészére táppénzt kapott, akkor az e havi minimumkötelezettség 0 forint, és ugyanígy meg kell vizsgálnunk a szeptember hónapot is.Amennyiben megállapítottuk a III. negyedéves minimumjárulék-alapot, következő lépésként meghatározzuk a halmozott, tehát az I-III. negyedéves halmozott minimumjárulék-alapot.Ezt követően kiszámoljuk a III. negyedéves szja--köteles jövedelmet, amely jelen esetben megegyezik az éves szja-köteles jövedelemmel, hiszen az adómentes értékhatárt az érintett csak ebben a negyedévben haladta meg. Ez az összeg adott esetben csökkenthető az[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. szeptember 26.
#16 Külföldi állampolgárnak adott cafeteria szociális hozzájárulási adója
Kérdés:
Valóban szociálishozzájárulásiadó-alapot képez szeptembertől a német állampolgárságú ügyvezető részére adott cafeteriajuttatás? Hol található az erre vonatkozó jogszabály?
Részlet a válaszból: […] szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelmet és c) az 1. § (4) bekezdés szerinti jövedelmet. A kérdésben említett juttatások szempontjából a c) pont releváns, hiszen az 1. § (4) bekezdésében a következő jövedelmek szerepelnek: a) a béren kívüli juttatások (Szja-tv. 71. §), b) a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (Szja-tv. 70. §), c) a kamatkedvezményből származó jövedelem (Szja-tv. 72. §), amelyek Szja-tv. szerinti adóalapként meghatározott összege a külföldinek minősülő személyek esetében az említett időpontig tehát mentesek voltak a szociális hozzájárulási adó alól. 2023. augusztus 14-től viszont az 5. § (6) bekezdése az (1) bekezdés (4) pontban említett jövedelmek közül csak a kamatkedvezményből[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. október 11.
#17 Szabadság munkaidőkeret esetén
Kérdés: Munkaidőkeret esetén nem egyértelmű a gyakorlat a szabadság kiadására, amennyiben a munkavállaló hosszabb távra, például 2 hétre szeretne elmenni. Hány nap szabadságot kell kiírni egy megszakítás nélküli tevékenységet végző munkáltatónál 6 havi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalónak, ha a szabadság alatti munkaidő-beosztása a következő: hétfő szabadnap, kedd 12 óra műszak, szerda 12 óra műszak, csütörtök pihenőnap, péntek szabadnap, szombat 12 óra műszak, vasárnap 12 óra műszak, hétfő pihenőnap, kedd szabadnap, szerda 12 óra műszak, csütörtök 12 óra műszak, péntek pihenőnap, szombat szabadnap, vasárnap 12 óra műszak, hétfő 12 óra műszak?
Részlet a válaszból: […] (teljes vagy rész-) munkaidő mértékével kell elszámolni.Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadnap nem a munkavállaló pihenőnapja, hanem tulajdonképpen egy kiegyenlítő nap (mondhatni egy "0" órás munkanap), ami a törvényes munkaidő elszámolását könnyíti meg a munkaidőkeret tartama alatt. Ezzel az elszámolási módszerrel tehát erre a "nulla órás munkanapra" is szabadságkiadás történik.Elszámolási és nyilvántartási problémákhoz vezethet ugyanakkor, hogy ebben az esetben munkaszüneti napra még abban az esetben sem számolható el szabadság, ha a munkavállalónak egyébként ezen a napon munkát kellett volna végeznie.Amennyiben a munkavállaló a kérdésben megadott időszakban kíván szabadságra menni, és ezalatt nem volt munkaszüneti nap, akkor a felsorolt 15 naptári napos távollétet figyelembe véve a munkavállaló szabadságnapjainak száma összesen 12 munkanappal csökken, azaz 12 napra kell a számára szabadságot elszámolni, a szerződés szerinti napi munkaidő figyelembevételével.A második módszer szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás eseténa) a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól, ésb) a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani.Például, ha a munkavállaló munkaidő-beosztása alapján 12 órában végzett volna munkát, de szabadságot adtak ki neki, akkora) 12 órára mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, a szabadságát 12 órával kell csökkenteni, ésb) 12 órára járó távolléti díjat kell a részére megfizetni.Ennek az elszámolási módszernek az alkalmazása esetén a munkavállalót megillető szabadság mértékének számítása a gyakorlatban úgy történik, hogy a munkavállalót megillető[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. október 24.
#18 Egyéni vállalkozó örökbefogadói díja
Kérdés:
Szüneteltetnie kell az egyéni vállalkozását annak a személynek, aki örökbe fogad egy kisbabát, és ezért örökbefogadási ellátást fog kapni több hónapon keresztül? Abban az esetben, ha nem kell szüneteltetni a vállalkozást, kötelezett a minimumjárulékok megfizetésére az egyéni vállalkozó az örökbefogadási ellátás folyósításának időtartama alatt?
Részlet a válaszból: […] gyermekeket örökbefogadási szándékkal veszi nevelésbe, feltéve, hogy a gyermek nevelésbe vételének napját megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket a gondozásba vétel időpontját megelőzően nem neveli legalább egy éve folyamatosan saját háztartásában. Az örökbefogadói díj a gyermek nevelésbe vételének napjától számított 168. napig jár az Eb-tv. 48. § (1)–(3) bekezdése szerint megállapított összegben. Az örökbefogadási díj tartama alatt a jogszabály nem tiltja a keresőtevékenységet, így az egyéni vállalkozás[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. november 7.
#19 Baleseti táppénz és GYED egyidejűleg
Kérdés: Folyósíthatja egyidejűleg a baleseti táppénzt és a GYED-et a munkáltatónál működő kifizetőhely annak a munkavállalónak az esetében, aki apaként 2023. október 3-án visszamenőlegesen 2023. június 1-jei időponttal GYED-igényt nyújtott be a 2023. január 4-én született gyermekére tekintettel, de 2023. március 6-tól október 1-ig úti balesete miatt baleseti táppénzben is részesült? A munkavállaló a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt. 2023. május 23-tól október 2-ig az anya részesült GYED-ben.
Részlet a válaszból: […] október 2-ig megkapta a GYED-et, az apa csak október 3-tól jogosult az ellátásra.A kérdéssel kapcsolatban érdemes tisztázni néhány szabályt. Tény, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira való igényt visszamenőlegesen az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani. A visszamenőleges megállapítás azonban csak abban az esetben lehetséges, ha az ellátásra való jogosultság ezen időtartam alatt is fennáll. A dolgozó 2023. március 6-tól október 1-ig baleseti táppénzben részesült, ezért a GYED-igény elbírálásánál alkalmazni kellene az Eb-tv. 39. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat is, mely szerint, ha a szülő ugyanazon biztosítási jogviszonya alapján egyidejűleg jogosult GYED-re és baleseti táppénzre, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe. Tehát választania kell a baleseti táppénz és a GYED között.Külön van szabályozva a GYED folyósítása melletti munkavégzés esetén járó ellátásokra való jogosultság. Mivel a GYED folyósítása melletti munkavégzés vonatkozásában az Eb-tv. nem tartalmaz kizáró rendelkezést, ezért, ha a szülő a GYED[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. november 28.
#20 Balesetitáppénz-jogosultság
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2023. április 3-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, előző, 2019. július 1-jétől 2023. január 31-ig tartó munkaviszonya alatt 2022. december 2-án üzemi balesetet szenvedett, amelynek következtében 2023. március 5-ig baleseti táppénzben részesült, és 2023. október 5-től november 14-ig baleseti táppénzt, november 15-től "8"-as keresőképtelenségi kód alapján táppénzt igényelt?
Részlet a válaszból: […] orvos a keresőképtelenséget – feltételezhetően – "1"-es kóddal jelölte, ezért a két keresőképtelenség között okozati összefüggés van. A hivatkozott jogszabály értelmében a dolgozó baleseti táppénzre jogosult.A balesetitáppénz-folyósítás időtartamába viszont be kell számítani a már folyósított baleseti táppénz idejét, azaz a 2022. december 2-től 2023. március 5-ig tartó időszakot.A 2023. november 15-étől kezdődő keresőképtelenséghez viszont elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a dolgozó a betegszabadságra való jogosultságát kimerítette-e már.[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. december 19.
