Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]kell érteni. A statisztikai állományi létszámot egy tizedesjegyre kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni.Az említett útmutató 2.2. pontja alapján a keresőképtelenné vált munkavállalót egyhavi folyamatos betegség után (függetlenül a betegség miatti távollét jogcímétől) nem kell figyelembe venni. A kérdésben említett munkavállaló 2020-ban hat alkalommal volt keresőképtelen állományban, ami összességében négyhavi távollétet tesz ki. Azt kell megvizsgálni, hogy a távollétek között akad-e olyan, amely megszakítás nélkül meghaladta a 30 napot. Amennyiben igen, a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]Tbj-tv. 16. §-ának c) pontja ételmében - szünetel a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, és a foglalkoztatónak erre az időtartamra semmilyen járulékfizetési kötelezettsége sem keletkezik vele kapcsolatban. Ugyanakkor a biztosítás szünetelésének a tényét a 'T1041-es nyomtatványon be kell jelentenie.A biztosítás szünetelése alatt - főszabály szerint - a munkavállalót nem illeti meg egészségügyi szolgáltatás. Ugyanakkor jelen esetben olyan személyről van[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]meghatározásra. A 2011. évi CXCI. tv. 1. §-a (2) bekezdésének 3. pontja értelmében havi átlagjövedelmen a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben (referencia-időszak) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a 2020. július 1-jétől kezdődő időszakra a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem napi átlagának 30-szorosát kell érteni. Amennyiben a jogosult a refe-rencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni.A kiindulási[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szerint terheli a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék.Ugyanakkor a 2012. január 1-jét követően hatósági határozattal megállapított rehabilitációs ellátásban részesülő személy az ellátása után a Tbj-tv. 37. §-ának (1) bekezdése értelmében valóban 10 százalékos nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. Ez azt jelenti, hogy az említett ellátásban részesülő személy e járulék megfizetésével (pl. az ápolási díjban részesülő személyhez hasonlóan) szolgálati időt és nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmet szerez. Ám, ha a biztosítási jogviszonyt létesít, ennek ellenére jövedelmét szintén társadalombiztosítási[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rokkantsági ellátás nem minősül nyugellátásnak. A rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló után az általános szabályok
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a, vagy a 19. §-ának (1a) bekezdése, vagy a 38/C. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.A rokkantsági ellátásban részesülő személy után a foglalkoztató jogosult a kedvezmény igénybevételére, amelynek összege egyenlő az adómegállapítási időszakra a kifizető által a foglalkoztatott után megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után a 17,5 százalékos (2020. július 1-jétől 15,5 százalékos) adómértékkel megállapított összeggel.Ez után az összeg után tehát nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót.A Szakhoz-tv. 4. §-ának (1a) bekezdése értelmében nem keletkezik[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tényleges létszám alapján kell elvégezni, vagyis minden személyt a munkaidő hosszától függetlenül, egy-egy egész főnek kell tekinteni.Rátérve a szociális hozzájárulási adóra: a Szocho-tv. 13. szakasza értelmében a megváltozott munkaképességű munkavállaló után a kifizető, a megváltozott munkaképességű társas vállalkozó után a társas vállalkozás, míg a megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozó saját maga után élhet szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel, melynek havi összege a tárgyhavi adóalap (maximum a minimálbér kétszerese) 17,5 százaléka.Emlékeztetőül: az említett jogszabályi hely alkalmazásában megváltozott munkaképességű személynek az minősül:a) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagyb) aki 2011. december 31-én - a Tny-tv. alapján megállapított - I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a 2011. évi CXCI. tv. 32-33. §-a, vagy a 19. § (1a) bekezdése, vagy a 38/C. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.A jogszabályi hely (5) bekezdése szerint a kedvezményt a jogosult a komplex minősítésről szóló érvényes dokumentum, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítását igazoló határozat birtokában érvényesítheti. Ez azonban - szemben a megszűnt rehabilitációs kártyával - egyidejűleg fennálló jogviszony esetében nem zárja ki a további foglalkoztatókat a kedvezményből, hiszen az érvényes határozat nem egyenlő az eredeti határozattal, annak másolata is megfelel e feltételnek. Ugyanakkor a Szocho-tv. 17. §-ának (1) bekezdése a kedvezmények "halmozásának" elkerülése érdekében annyi megszorítást tartalmaz, hogy a kifizető az ugyanazzal a természetes személlyel fennálló munkaviszonyára,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]értelmében ugyanis a szociális hozzájárulási adóból kedvezmény illeti meg a foglalkoztatót abban az esetben, ha a munkavállaló megváltozott munkaképességűnek minősül.Megváltozott munkaképességű személynek mi-nő-sül az,a) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagyb) aki 2011. december 31-én - a Tny-tv. alapján megállapított - I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a 2011. évi CXCI. tv. 32-33. §-a, vagy a 19. § (1a) bekezdése, vagy a 38/C. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.A rokkantsági ellátásban részesülő személy tehát mindenképpen jogosult a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre, hiszen vagy a törvény erejénél fogva alakult át a nyugellátása, vagy a 2011. évi CXCI. tv. rendelkezései szerint jogosult az ellátásra, amely esetben a jogosultság alapfeltétele a 60 százalékos vagy kisebb mértékű egészségi állapot. A kedvezmény egyenlő az adómegállapítási időszakra a kifizető által a foglalkoztatott után megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese (2019-ben 298 000 forint) 17,5 százalékával. Máshogy fogalmazva: a munkáltatónak nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie addig, amíg a megváltozott munkaképességű munkavállaló havi munkabére nem haladja meg a minimálbér kétszeresét. Ez a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló esetében nem elképzelhetetlen, hiszen az ellátásra jogosultsága megszűnik, ha a jövedelme 3 egymást követő hónapban meghaladja a minimálbér másfélszeresét.A munkáltató további kedvezményre is jogosult, hiszen a Szakhoz-tv. 4. §-ának (1a) bekezdése értelmében nem keletkezik szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség azokban az esetekben, amikor a Szocho-tv. szerint nem keletkezik adófizetési kötelezettség.Azok a munkáltatók, akiknél a munkavállalók létszáma a 25 főt meghaladja, még egy közteher tekintetében „hasznát vehetik” a megváltozott munkaképességű munkavállalóknak. Amennyiben ugyanis az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hozzájárulást.Ugyanakkor a vázolt esetben a feltételes mód mégis indokolt, hiszen rokkantsági ellátásban részesülő személyről van szó. Márpedig a 2011. évi CXCI. tv. kizárja a rokkantsági ellátásra való jogosultságot, ha az érintett személy más rendszeres pénzellátásban részesül. A törvény alkalmazásában a nyugellátás, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások rendszeres pénzellátásnak minősülnek.Tehát a román saját jogú öregségi nyugdíj és a rokkantsági ellátás együttes folyósítása nem lehetséges. Az érintett személynek ebben az esetben az egyik ellátásról le kellene mondania.Abban az esetben, ha a Romániában megállapított ellátás nem öregségi nyugdíj, hanem az egészségi állapotra tekintettel megállapított rokkantsági nyugdíj vagy egyéb nyugdíjszerű ellátás, a két ellátás együttesen is folyósítható. Ekkor viszont rokkantsági ellátásban (tehát nem nyugellátásban) részesülő személyről van szó, így az Mt. szerinti munkaviszonyban kiterjed rá a biztosítás, és a munkabérét egyéni járulékként[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nyugellátás helyett továbbra is a rokkantsági ellátás mellett maradnak. Aki viszont így dönt, az továbbra sem minősül saját jogú nyugdíjasnak, egyéni vagy társas vállalkozóként, illetve munkaviszonyban álló dolgozóként egyaránt biztosított marad, és egyedül az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék alól mentesül a Tbj-tv. 25/A. §-ának c) pontja értelmében.Annak viszont nincs akadálya, hogy az érintett[…] részlet vége a válaszból.