tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

2 találat a megadott szabadság egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Nyugdíjas részmunkaidős munkavállaló szabadsága

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató abban az esetben, ha a napi 6 órás részmunkaidőben minden másnap munkát végző nyugdíjas munkavállalója esetében a szabadságot arra a napra is kiírja, amelyiken nem volt munkavállalási kötelezettsége?
Részlet a válaszból: […]a távollét tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni.A kérdésben leírt beosztás alapján az is megállapítható, hogy a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje - figyelembe véve, hogy az általános munkarend szerinti heti öt napnál kevesebb a beosztás szerinti heti munkanapjainak száma - minden esetben magasabb a rá irányadó napi munkaidőnél, vagyis annál a részmunkaidőnél, amiben a munkaszerződésben meg kellett állapodni (napi munkaidő). Ilyenkor a heti pihenőnapok mellett szükséges ún. kiegyenlítő szabad-napokat is biztosítani annak érdekében, hogy a napi munkaidő a munkaidőkeret átlagában teljesüljön. Fontos, hogy ilyen munkaidő-beosztás esetén a munkáltató ne csak azt határozza meg, hogy a munkavállalónak mikor és hány órát kell dolgoznia, hanem azt is, hogy mely napjai a pihenőnapok és melyek az ún. kiegyenlítő szabadnapok. Ennek egyebek mellett a szabadság kiadásakor is jelentősége lehet.Az általános szabály szerint a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. A?munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékétől eltérő (egyenlőtlen) munkaidő-beosztás esetén e szabályt úgy kell alkalmazni, hogy a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Elvileg ez teszi lehetővé, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén - egyező napi munkaidő mellett?- az egyenlő munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munka-vállalókéval azonos mértékű munkaidőt fedjen le a munkanapokban kiadott szabadságnapok száma. A gyakorlatban ez azt eredményezi, hogy az egyenlőtlen munkaidőben foglalkoztatott munka-vállalónak az ún. kiegyenlítő szabadnapjaira is szabadság kerülhet kiadásra. E módszer alkalmazása esetén a munkanapban meghatározott szabadság kiadását is munkanapban kell nyilvántartani, és a kiadott szabadságnapokra járó távolléti díjat a munkavállalóra irányadó napi munkaidővel kell elszámolni.Nem részletezve, de meg kell említeni, hogy a fenti módszer alkalmazása számos számítási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5415

2. találat: Nyugdíjas munkavállaló szabadsága, betegszabadsága

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a 2015. július 24-től 2015. augusztus 7-ig tartó betegszabadság idejére járó munkadíjat, és összesen hány nap beteg­szabadság számolható el annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. március 8-ig rokkantnyugdíjasként heti 40 órás munkaviszonyban dolgozott, ekkor teljes jogú öregségi nyugdíjas lett, és 2015. március 10-től nyugdíjasként heti 34 órás munkaviszonyban végez munkát hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órában? A dolgozó részben órabéres, részben teljesítménybéres. Évente hány nap rendes szabadság illeti meg ugyanezt a munkavállalót a heti 34 órás munkaviszonya alapján?
Részlet a válaszból: […]heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend), de munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén - a munkaidő munkaszüneti napi és vasárnapi elrendelhetősége szabályainak figyelembevétele mellett - a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható (egyenlőtlen munkaidő-beosztás). A kérdés szerinti munkaidő-beosztás egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak minősül azáltal, hogy a munkáltató a 6,8 óra (6 óra 48 perc) napi munkaidő figyelembevételével számított heti 34 órás munkaidőt a hét 4 munkanapjára osztja be, melynek következtében a beosztás szerinti munkanapjain a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje 8,5 óra. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkáltatónak munkaidőkeretet kell megállapítania, vagy az elszámolási időszakra vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia.Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében - ha a szabadság idejére esően van a munkavállalónak munkaidő-beosztása - kétféle szabály szerint járhat el a munkáltató. Egyik szabály szerint ilyenkor a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. (Abban az esetben, ha a munkáltató a napi munkaidővel számított heti munkaidőt a hét négy napjára osztja be, az ötödik nap nem pihenőnapnak, hanem ún. kiegyenlítő szabadnapnak minősül.) Amennyiben a hét minden beosztás szerinti munkanapját érinti a szabadság kiadása, a munkáltató nem négy, hanem öt nap szabadságot ad ki, és a szabadságnapokra járó távolléti díját a napi munkaidő, és nem a beosztás szerinti napi munkaidő alapulvételével számítja ki. E szabály alkalmazása azonban nehézségekbe ütközik, ha a munkavállaló csak egy-két beosztás szerinti munkanapjára kér szabadságot. Ilyenkor ugyanis a napi munkaidővel számított távolléti díj eltérhet (kevesebb vagy több) a beosztás szerinti munkaidőre eső távolléti díjtól, ezért a munkavállalónak a munkaidőkeretben vagy elszámolási időszakban többlet- vagy még beosztandó munkaideje keletkezhet, amit a munkáltató nem biztos, hogy a keret- vagy elszámolási időszak végéig a munkaidő-beosztás révén ki tud egyenlíteni. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás kérdésbeli esetében is célszerűbb a fentiektől eltérően a másik szabályt alkalmazni, miszerint a szabadság az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. Ekkor a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató az éves szabadságot ugyan napokban állapítja meg, de a kiadás módjára tekintettel a gyakorlatban átszámolja órákra a munkavállalóra irányadó napi munkaidő figyelembevételével (jelen esetben 24x6,8 = 163,2 óra, ami 163 óra 12 perc), és szabadság kiadása esetén ezt az időtartamot csökkenti azoknak a beosztás szerinti munkaóráknak a számával, amelyeken a munkavállaló a szabadság kiadása miatt nem végzett munkát. Ekkor a szabadság idejére járó távolléti díjat is a beosztás szerinti munkaidő alapulvételével kell kiszámítani.A naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára jár. Nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára. A korábbi szabályozástól eltérően az év közben kezdődött munkaviszonyok esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult. Nem kell tehát figyelembe venni, hogy az adott naptári évben fennállt korábbi munkaviszony(ai)ban a munkavállaló hány nap betegszabadságot vett igénybe. Az arányosításnál keletkezett fél napot elérő töredéknapot itt is egész napként kell számításba venni. A betegszabadság kiadásánál a szabadság kiadására vonatkozó fentebb ismertetett szabályok az irányadók. A kérdésbeli munkavállalót 12 munkanap betegszabadság illeti meg (297/365 x 15 = 12,2). A 12 munkanap betegszabadság a 6 óra 48 perc napi munkaidő figyelembevételével 81 óra 36 perc, amit - ha a munkáltató úgy adja ki, hogy a munkavállaló a beosztással azonos időre mentesül a munkavégzési kötelezettség alól - 9,6 (9 teljes beosztás szerinti munkanap + 5 óra 6 perc) nyolc és fél órás beosztás szerinti munkanapra lehet elosztani. Az Mt. tartalmaz egy többletrendelkezést is arra az esetre, ha a munkáltató a betegszabadságot egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén úgy adja ki, hogy a munkavállaló a beosztással azonos időre mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Ilyenkor előfordulhat, hogy a végén megmaradt betegszabadságként elszámolható idő a beosztás szerinti napi munkaidőnél kevesebb. Kizárólag a betegszabadság kiadására vonatkozó szabály az, hogy a munkáltatónak erre az időre a teljes beosztás szerinti időt kell betegszabadságként elszámolnia, tehát ennyi idővel a kiadásra kerülő betegszabadság meghosszabbodik. A különbözetre a betegszabadságra vonatkozó szabályok szerint kell díjazást fizetni.A betegszabadság idejére a munkavállalót a távolléti díjának hetven százaléka illeti meg. A fenti példánál maradva - tehát ha a munkáltató úgy adja ki a betegszabadságot, hogy a munkavállaló a beosztással azonos időre mentesül a munkavégzési kötelezettség alól - 2015. július 24-től 2015. augusztus 7-ig 9 nyolc és fél órás beosztás szerinti munkanapra kell a távolléti díj hetven százalékát megfizetni, ami hetvenhat és fél órára járó díjazást jelent.Tekintettel arra, hogy a munkavállaló részben órabéres, részben teljesítménybéres díjazásban részesül (időbérrel összekapcsolt teljesítménybér), de ennél konkrétabb információkat nem tartalmaz a feltett kérdés, a távolléti díj kiszámolására vonatkozó útmutatást megelőzően szükséges tisztázni az alapbér (korábban személyi alapbér), teljesítménybér, garantált bér rendeltetését, fogalmát, egymáshoz való viszonyát.Az alapbér az a kötelezően időbérben (havibér, órabér) megállapított összeg, melyben a feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk. Az alapbérben történő megállapodás a munkaszerződés olyan kötelező tartalmi eleme, mely nélkül a munkaszerződés érvénytelen. Alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni (minimálbér, garantált bérminimum). Az alapbérrel nem összekeverendő a teljesítménybér, ami a bérezés munkáltató által megállapított formája. A törvény úgy rendelkezik, hogy a munkáltató a munkabért teljesítménybérként vagy idő- és teljesítménybér összekapcsolásával is megállapíthatja. A munkáltató kizárólag teljesítménybér formájában csak akkor állapíthatja meg a munkabért, ha a munkavállalóval a munkaszerződésben erről megállapodott. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a munkáltató idő és teljesítménybér összekapcsolásával állapítja meg a díjazást, de az időbérrész nem éri el az alapbér összegét. A törvény tartalmazza a teljesítménybér fogalmi meghatározását és alkalmazásának szabályait is. E szerint teljesítménybér az a munkabér, amely a munkavállalót a kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg. Teljesítménybér alkalmazása esetén a munkáltató teljesítménykövetelményt állapít meg, amelyet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. október 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4880