Nyugdíjas munkavállaló részére fizetett osztalék

Kérdés: Beleszámít-e a nyugdíj mellett dolgozó munkavállaló esetében a korlát meghatározásához szükséges minimálbér összegébe a 2008-as eredményből kifizetett osztalék?
Részlet a válaszából: […] Röviden: nem. A nyugdíj melletti munkavégzés esetébenfigyelembe veendő jövedelemkorlát meghatározásánál csak azokkal a jövedelmekkelkell számolni, amelyek után a munkavállalónak nyugdíjjárulékot kell fizetni(Tny-tv. 83/B. §). A 62 évesnél fiatalabb nyugdíjas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk jogértelmezése helyes. A 2009. évi XXXV. törvényátmeneti rendelkezései szerint a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmekremég a korábbi rendelkezések vonatkoznak. Ebből adódóan azon járulékalapotképező jövedelem után, ami július 10-éig kifizetésre kerül –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Munkaadói és munkavállalói járulék

Kérdés: Hogyan változott a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésének kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A munkaadóiés a munkavállalói járulék mértéke és alapja Év Munkaadói járulék Munkavállalói járulék 1999. 3 százalék 1,5 százalék 2000. 3 százalék 1,5 százalék 2001. 3 százalék 1,5 százalék 2002. ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Részmunkaidős munkavállaló étkezési jegye

Kérdés: Jogosult-e étkezési utalványra egy négyórás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló? A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi 6000 forintos étkezési utalványt kapnak.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.17. pontja alapján "amunkáltató által a munkavállaló részére (ideértve az Mt. előírásai szerint amunkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is) vagy étkezőhelyi vendéglátás,munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés nyújtása (biztosítása)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. § (1) bekezdése szerint a társas vállalkozás abiztosított társas vállalkozó után a 29 százalékos társadalombiztosításijárulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett(juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 83/B. § (1) bekezdése alapján amennyiben az előrehozott,csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, korkedvezményesnyugdíjban, bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, illetve az egyesművészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Munkaidő csökkentése

Kérdés: Milyen adminisztrációs kötelezettségei vannak a munkáltatónak a hatóságokkal, illetve a munkavállalókkal szemben abban az esetben, ha a 12 fő főfoglalkozású munkavállaló heti 40 órás munkaviszonyát a megrendelések csökkenése miatt heti 30 órára kívánja csökkentetni? Kell-e módosítani a munkaszerződést abban az esetben, ha ez a csökkentés csak időleges?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 76. § (5) bekezdése értelmében a feleknek amunkaszerződésben meg kell állapodniuk a munkavállaló személyi alapbérében,munkakörében, illetve munkavégzési helyében. A munkaszerződésnek tehát nemkötelező eleme a munkaidő meghatározása, azonban ha azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Adóköteles biztosítási díj társadalombiztosítási közterhei

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási közterhek fizetésére kötelezett a cég, illetve a magánszemély a munkáltató által a munkavállaló javára havonta fizetett adóköteles biztosítási díj után?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató által a munkavállaló javára havonta fizetettadóköteles biztosítási díj személyi jövedelemadó szempontjából összevontadóalapba tartozó, nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.Ebből adódóan járulékalapot képez, ami után a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Melegétkezési utalvány közterhei

Kérdés: Terheli-e a dolgozót szja- és egyénijárulék-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha havonta több mint 12 000 forint értékű melegétkezési utalványt kap?
Részlet a válaszából: […] Az étkezési utalvány adóköteles része után a juttatásmódjától függően az adókötelezettség terhelheti a munkáltatót, vagy terhelhetia dolgozót is.Az Szja-tv. 2. § (4) bekezdése alapján a belföldi illetőségűmagánszemély adókötelezettsége összes bevételére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Munkaadói és munkavállalói járulék alapja

Kérdés: 2009. január 1-jétől melyek azok a jövedelmek, amelyek után a kifizetőnek munkaadói járulékot fizetnie, illetve mely kifizetésekből kell munkavállalói járulékot vonnia?
Részlet a válaszából: […] 2009. január 1-jétől a munkaadói- ésmunkavállalóijárulék-fizetési kötelezettség szabályai alapvető változásonmentek át. Ezt megelőzően a munkaadói járulék alapjául a munkavállaló részéremunkaviszonya alapján kifizetett bruttó munkabér, kereset szolgált, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.
1
4
5
6
20