Találati lista:
751. cikk / 1178 Nyugdíjas beltag minősítése
Kérdés: Kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül-e az a bt.-beltag nyugdíjas, akinek a kereseti korlát miatt megszüntetik a nyugellátását?
752. cikk / 1178 Betéti társaság beltagjának betegsége
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a betéti társaságnak, amelynek egyetlen beltagja kimerítette a táppénzre való jogosultságát, de még mindig beteg, és a téli időszakban egyébként sincs munkája, ezért a járulékokat sem tudná kigazdálkodni?
753. cikk / 1178 Pályakezdő fogalmának meghatározása
Kérdés: Igényelhet-e Start kártyát az a majdani pályakezdő, aki egyetemi tanulmányai folytatása alatt egy betéti társaság kültagjaként társas vállalkozó volt?
754. cikk / 1178 Munkaviszonyban álló munkavállaló részére fizetett megbízási díj
Kérdés: Össze kell-e számítani a munkaviszony alapján kifizetett munkabérrel a munkavállaló részére telefonügyeletért fizetett folyamatos, havi 20 000 forint összegű megbízási díjat?
755. cikk / 1178 1955-ben született férfi nyugellátása
Kérdés: Hány éves koráig lehet, illetve meddig kell dolgoznia egy 1955-ben született férfinak a nyugdíjazásáig?
756. cikk / 1178 Bt. tulajdonosának jogviszonya
Kérdés: Hogyan alakul a betéti társaság tulajdonosának jogviszonya a cégalapítástól napjainkig az alábbi esetben? Egy 2003 óta folyamatos heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló 2005. szeptember 23-án alapított egy betéti társaságot, amelyben üzletvezetőként, illetve személyesen közreműködő beltagként szerepel, és 2005. december 13-ig személyesen közreműködött, de jövedelmet nem vett fel, ezért járulékot sem fizetett.
757. cikk / 1178 Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa
Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
758. cikk / 1178 Betéti társaság beltagjának jogviszonya
Kérdés: Elegendő-e a betéti társaságban heti 6 órás munkaviszony után megfizetni a járulékot a beltag után abban az esetben, ha van egy heti 30 órás munkaviszonya, és a társasági szerződésben benne van, hogy munkaviszonyban is dolgozhat, vagy mindenképpen a minimálbért kell figyelembe venni?
759. cikk / 1178 Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei
Kérdés: Kötelező lenne-e valamilyen jövedelemben részesülnie a további jogviszonyaiban annak a heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező személynek, aki "A" bt.-ben kültagként semmilyen jövedelemben és járulékalapot képező kifizetésben nem részesül, "B" kft. megbízott ügyvezetőjeként jövedelemben nem részesül, "C" kft. "v. a." végelszámolójaként semmilyen megbízási díjban vagy jövedelemben nem részesül, "D" kft.-ben pedig 75 százalékos tagként jövedelemben és osztalékban nem részesül (kizárólag kedvezményes adózású juttatásokban: pl. üdülési csekk vagy internethasználat)? Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni valamelyik vállalkozásnak, vagy elegendő, hogy a munkáltatója nyilatkozik, hogy 36 órás munkaviszonya után minden járulékot megfizet utána?
760. cikk / 1178 Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló korkedvezmény-biztosítási járuléka
Kérdés: Kell-e korkedvezmény-biztosítási járulékot fizetni a rokkantsági nyugdíjas munkavállaló után?
