Nyugdíjas beltag minősítése

Kérdés: Kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül-e az a bt.-beltag nyugdíjas, akinek a kereseti korlát miatt megszüntetik a nyugellátását?
Részlet a válaszából: […] Öregségi nyugdíjas esetében a válaszunk: igen. A Tbj-tv. 4.§ f) 3. alpontja értelmében az egyéni vagy társas vállalkozó kiegészítőtevékenységét nem érinti, ha nyugellátása folyósítása szünetel. Más azonban a helyzete a rokkantsági (baleseti rokkantsági)nyugdíjban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Betéti társaság beltagjának betegsége

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a betéti társaságnak, amelynek egyetlen beltagja kimerítette a táppénzre való jogosultságát, de még mindig beteg, és a téli időszakban egyébként sincs munkája, ezért a járulékokat sem tudná kigazdálkodni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, de nyilvánvalóan személyesenközreműködő tagról, azaz társas vállalkozóról van szó, aki az elmúlt időszakban– táppénzfolyósítására tekintettel a Tbj-tv. 28. § (1) a) pontja alapján – nemvolt kötelezett minimumjárulék-fizetésre.Igen ám...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Pályakezdő fogalmának meghatározása

Kérdés: Igényelhet-e Start kártyát az a majdani pályakezdő, aki egyetemi tanulmányai folytatása alatt egy betéti társaság kültagjaként társas vállalkozó volt?
Részlet a válaszából: […] Sajnos nem. A Fog-tv. idevágó rendelkezései szerint (3. §) aStart kártya kiváltásának egyebek mellett az is feltétele, hogy az érintett atanulmányainak befejezését követően első ízben létesítsen foglalkoztatásrairányuló jogviszonyt vagy ösztöndíjas foglalkoztatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaviszonyban álló munkavállaló részére fizetett megbízási díj

Kérdés: Össze kell-e számítani a munkaviszony alapján kifizetett munkabérrel a munkavállaló részére telefonügyeletért fizetett folyamatos, havi 20 000 forint összegű megbízási díjat?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 9. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy azegyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításánakfennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni. Ugyanezenparagrafus (2) bekezdése szerint az 5. § (1) bekezdés g)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.
Kapcsolódó címkék:  

1955-ben született férfi nyugellátása

Kérdés: Hány éves koráig lehet, illetve meddig kell dolgoznia egy 1955-ben született férfinak a nyugdíjazásáig?
Részlet a válaszából: […] Az 1955-ben született személyek öregségi nyugdíjkorhatára abetöltött 64. életév. Tehát a kérdezőnek az öregségi nyugdíj igénybevételéigmég 9 évig kell dolgoznia, amennyiben legalább húsz év szolgálati idővelrendelkezik, illetőleg a nyugdíjkorhatára eléréséig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.
Kapcsolódó címke:

Bt. tulajdonosának jogviszonya

Kérdés: Hogyan alakul a betéti társaság tulajdonosának jogviszonya a cégalapítástól napjainkig az alábbi esetben? Egy 2003 óta folyamatos heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló 2005. szeptember 23-án alapított egy betéti társaságot, amelyben üzletvezetőként, illetve személyesen közreműködő beltagként szerepel, és 2005. december 13-ig személyesen közreműködött, de jövedelmet nem vett fel, ezért járulékot sem fizetett.
Részlet a válaszából: […] 2005. december 13-án megszületett az első gyermeke, 2005.szeptember 1-jétől 2005. december 12-ig táppénzben részesült, 2005. december13-tól TGYÁS-on, 2006. július 9-től GYED-en, 2007. december 13-tól GYES-envolt, ezért a bt. 2008. május 31-ig semmilyen tevékenységet nem folytatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 7.

Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
Részlet a válaszából: […] A számítás minden szempontból jó, a vonatkozó jogszabálynak teljes egészében megfelel. A Tbj-tv. 29. § (1) bekezdése ugyanis a következőképpen rendelkezik: "A biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Betéti társaság beltagjának jogviszonya

Kérdés: Elegendő-e a betéti társaságban heti 6 órás munkaviszony után megfizetni a járulékot a beltag után abban az esetben, ha van egy heti 30 órás munkaviszonya, és a társasági szerződésben benne van, hogy munkaviszonyban is dolgozhat, vagy mindenképpen a minimálbért kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben is – ahogy minden járulékfizetésselkapcsolatos probléma esetén – először a tag és a társaság között fennállójogviszonyt kell tisztázni. A kérdésből egyértelműnek látszik, hogymunkaviszonyról, mégpedig heti 6 órás munkaviszonyról van szó....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.
Kapcsolódó címkék:    

Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Kötelező lenne-e valamilyen jövedelemben részesülnie a további jogviszonyaiban annak a heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező személynek, aki "A" bt.-ben kültagként semmilyen jövedelemben és járulékalapot képező kifizetésben nem részesül, "B" kft. megbízott ügyvezetőjeként jövedelemben nem részesül, "C" kft. "v. a." végelszámolójaként semmilyen megbízási díjban vagy jövedelemben nem részesül, "D" kft.-ben pedig 75 százalékos tagként jövedelemben és osztalékban nem részesül (kizárólag kedvezményes adózású juttatásokban: pl. üdülési csekk vagy internethasználat)? Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni valamelyik vállalkozásnak, vagy elegendő, hogy a munkáltatója nyilatkozik, hogy 36 órás munkaviszonya után minden járulékot megfizet utána?
Részlet a válaszából: […] Az említett munkavállaló egy heti 36 órát elérőfoglalkoztatással rendelkezik, és ez alapján teljeskörűen biztosított.Az "A" bt.-ben kültagként nem működik közre személyesen,tehát sem társas vállalkozóként, sem pedig egyéb jogviszony alapján itt nembiztosított,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló korkedvezmény-biztosítási járuléka

Kérdés: Kell-e korkedvezmény-biztosítási járulékot fizetni a rokkantsági nyugdíjas munkavállaló után?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz nem.A Tbj-tv. 18. § (1) bekezdés e) pontja értelmében afoglalkoztató a külön jogszabályban meghatározott korkedvezményre jogosítómunkakörben foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő biztosított,illetőleg kiegészítő tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 9.
1
75
76
77
118