tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott betéti társaság tulajdonosa tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Betéti társaság beltagjának közterhei

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaság beltagjának? Milyen jogviszonyban végezheti a vezető tisztségviselői tevékenységet, illetve amennyiben személyesen szeretne közreműködni a társaság tevékenységében, azt milyen módon teheti meg?
Részlet a válaszból: […]jövedelemadót, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot valamint a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot is. Amennyiben az ügyvezető nyugdíjas, akkor a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell levonni a munkabéréből. Természetesen az adó- és járulékkedvezmények is az általános szabályok szerint alkalmazhatók. Felhívjuk a figyelmet, hogy a munkaszerződés részmunkaidőre is megköthető, amennyiben a vezető tisztségviselő nem a teljes napi munkaidejét szenteli ennek a tevékenységnek, hanem naponta csak pár órát foglalkozik a cég ügyeivel, ami a tevékenység kezdetekor gyakran előfordulhat.Amennyiben a vezető tisztségviselő a feladatait megbízási jogviszonyban kívánja végezni, akkor viszont a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja szerint társas vállalkozónak fog minősülni, és ez alapján kell megfizetni utána a közterheket. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az ügyvezető főfoglalkozású társas vállalkozóként biztosítottá válik, akkor a 22 százalékos szociális hozzájárulási adót legalább a minimálbér 112,5 százaléka után kell megfizetni, a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapja pedig havonta legalább a minimálbér 150 százaléka lesz. A?tényleges jövedelem alapján kell megfizetni a közterheket, ha annak összege az említett minimális adó- és járulékalapnál magasabb.Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot - évente egy alkalommal történő választása szerint - egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak.Nem kell megfizetni a minimumjárulékokat, illetve a szociális hozzájárulási adót abban az esetben, ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy a Köznev-tv., valamint a Felsőokt-tv. szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. Ebben az esetben csak akkor van közteherfizetési kötelezettség, ha a tag ténylegesen is részesül jövedelemben. Ha esetleg az ügyvezető nyugdíjas, akkor havonta a 7110 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell utána megfizetnie a társaságnak, illetve amennyiben tagi jövedelmet fizetnek ki a részére, akkor a kifizetett jövedelemből le kell vonni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot is.A társaság tevékenységében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. február 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5311

2. találat: Betéti társaság beltagjainak jogviszonya

Kérdés: Helyesen jár-e el az a 4 fős betéti társaság, amelynek mindkét beltagja vezető tisztségviselő, és egyikük részmunkaidős munkaviszonyban, a másik pedig társas vállalkozóként dolgozik a cégben? A társas vállalkozóként közreműködő beltag gyakorolja a munkáltatói jogokat, a munkaviszonyban álló tag munkaköre pedig a társaság szolgáltatásaihoz kapcsolódik, és máshol nem rendelkezik jogviszonnyal. El kell-e érni a munkaidőnek a heti 36 órát ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]minden kötöttség nélkül megállapodhatnak ennél rövidebb munkaidőben is. Ezt nem befolyásolja az a tény sem, hogy a beltag máshol nem rendelkezik jogviszonnyal. Tehát helyesen jár el a társaság akkor is, ha az érintett beltagot csak részmunkaidőben foglalkoztatja. Felhívjuk a figyelmet, hogy a Gt. 22. § (2) bekezdésének értelmében a vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre - a törvényben meghatározott eltérésekkel - a) a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony) vagy b) a munkaviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni. Tehát amennyiben a munkáltatói jogokat gyakorló beltag kizárólag az ügyvezetői teendőket látja el a cégben, akkor nem minősül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3468

3. találat: Bt. tulajdonosának jogviszonya

Kérdés: Hogyan alakul a betéti társaság tulajdonosának jogviszonya a cégalapítástól napjainkig az alábbi esetben? Egy 2003 óta folyamatos heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló 2005. szeptember 23-án alapított egy betéti társaságot, amelyben üzletvezetőként, illetve személyesen közreműködő beltagként szerepel, és 2005. december 13-ig személyesen közreműködött, de jövedelmet nem vett fel, ezért járulékot sem fizetett.
Részlet a válaszból: […]jogviszonyban táppénzen volt. 2008. október 1-jétől TGYÁST igényelt, majd 2008. október 28-án megszületett második gyermeke, aki után 2009. március 20-tól GYED-ben részesül. Amennyiben jól értelmezzük a kérdésben foglalt adatokat, adott egy munkaviszonyban álló dolgozó, aki emellett 2005. szeptember 23-ától betéti társaság tagjaként személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, azaz ennek megfelelően társas vállalkozó. Tekintettel azonban heti 36 órát elérő foglalkoztatására, minimumjárulék-fizetési kötelezettség nem terhelte. Az említett hölgy - 2005. szeptember 1-jétől 2007. december 12-ig táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben és GYED-ben részesült. Ezek tartama alatt természetesen nem állt fenn a minimumjárulék-fizetési kötelezettség, illetve jövedelem hiányában járulékot sem kellett fizetnie. - 2007. december 13-tól 2008. szeptember 30-ig GYES-ben részesült. Ennek tartama alatt a társas vállalkozásában szintén nem kötelezett minimumjárulék fizetésére, feltéve hogy a vállalkozói tevékenységet személyesen nem folytat. - 2008. június 1-jétől 2008. szeptember 30-ig a személyes közreműködés viszont megvalósulni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. december 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3176