2729 talált cikk a tag kifejezésre

Kérdés: Megilleti-e az özvegyi nyugdíj azt az özvegyet, akinek férje 1992 szeptemberében meghalt, 1 évig ideiglenes özvegyi nyugdíjat kapott, folyamatosan dolgozott, 2006-ban rokkantsági nyugdíjas lett, és mellette 4 órában dolgozik? Dolgozhat-e tovább, vagy meg kell szüntetnie a munkaviszonyát?

Kérdés: Magyarországi székhellyel és belföldi tulajdonosokkal alakult kft. Németországban fióktelepet létesített. A magyar munkavállalók a fióktelepen és különböző EU-s országokban dolgoznak magyarországi munkaszerződéssel (amelyben a munkavégzés helye külföld). Egyes dolgozók 183 napnál több időt töltenek külföldön, más dolgozók ennél lényegesen rövidebb időt. A dolgozók Magyarországon minimálbérrel kerülnek bejelentésre, és a minimálbér járulékai, valamint az szja megfizetésre kerül Magyarországon. A németországi bruttó bér összevonásra kerül a magyarországi bruttó minimálbérrel, és az után kerül elvonásra és befizetésre Németországban a béradó, az egyházadó vagy a szolidaritási járulék. A munkavállalók rendelkeznek E101-es igazolással. Helyes-e a magyarországi minimálbéres bejelentés? A nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítást a németországi bér után kell-e számfejteni? Szükséges-e kétféle bér után két helyen bérjárulékokat fizetni?

Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy akik nem pályakezdőként léptek be valamelyik magánnyugdíjpénztárba, azok lemondtak a társadalombiztosítási rendszerben addig megszerzett nyugdíjjogosultságuk 26 százalékáról, tehát az állami nyugdíjból a kiszámított ellátásuknak csupán 74 százalékát kapják meg? A tagok erről a belépéskor nem kaptak tájékoztatást. Visszakapják-e ezt a jogosultságot azok, akik visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe?

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetnie a GYES melletti foglalkoztatás esetén annak a munkavállalónak, aki 8 éve beteg gyermekével GYES-en van, munkaviszonya 2007. május 10-én megszűnt, és 2007. június 20-án 4 órás közalkalmazotti jogviszonyt létesített?

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztathatja egy vállalkozás a rokkantnyugdíjas tagját úgy, hogy a legkisebb járulékot kelljen utána megfizetni, de ennek ellenére jogosult legyen a 0,4 százalékos nyugdíjemelésre? A tag 15 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik, és nem ő gyakorolja a munkáltatói jogokat.

Kérdés: Milyen nyomtatványon kell bevallani a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó havi 4350 forint összegű minimumjárulékát? Milyen gyakorisággal kell megtenni a bevallást, és kötelező-e ezt elektronikus úton intézni?

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy betéti társaság végelszámolás alatt áll. A végelszámoló a bt. beltagja, máshol munkaviszonyban nem áll, jövedelme nincs. A végelszámolás kezdőnapját megelőző nappal az APEH által adott felvilágosítás alapján kijelentették őt a cégből, mivel tevékenység már nem folyt, és a beltag jövedelmet nem kapott. A beltag azóta megfizeti a 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot. A cég időközben kapott egy ellenőrzést, ahol kifogásolták a kijelentés jogosultságát, arra hivatkozva, hogy a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdése alapján a beltag mindaddig biztosított, amíg a Cégbíróság a céget nem törli. Jogosan írja-e elő az ellenőrzés a beltag ügyvezetőként történő visszajelentését és a járulékfizetést? Visszajelenthető-e a beltag havi 10 000 forint megbízási díjjal?

Kérdés: Köteles-e a munkáltató a munkavállaló kilépésekor rendezni a járulékokat abban az esetben, ha a dolgozó 2007 májusában már elérte a nyugdíjjárulék felső határát, ettől az időponttól a munkáltató nem vont tőle nyugdíjjárulékot, de 2007. szeptember 16-án kilépett? A munkavállaló 2007. szeptember 17-én új munkaviszonyt létesített, és az új munkáltató a Tbj-tv.-ben foglaltak szerint levonta tőle a nyugdíjjárulékot, amit a munkavállaló nehezményezett, tekintettel arra, hogy már megfizette a nyugdíjjárulék-maximumot. Nyilatkozhat-e a munkavállaló új munkáltatója felé arról, hogy a fent leírtak miatt már ne vonjanak tőle nyugdíjjárulékot?

Kérdés: Jogosulttá válik-e GYED-re az a kismama, aki eltartottként volt regisztrálva?

Kérdés: Meg kell-e fizetni a minimálbér után a járulékokat egy kft. kisebbségi tulajdoni hányaddal rendelkező tagja után, ha a kft.-ben személyesen nem működik közre, nincs máshol heti 36 órát meghaladó munkaviszonya, és egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal sem rendelkezik? Főállású társas vállalkozónak minősül-e a többségi tulajdonos, és meg kell-e fizetni utána a minimálbér alapján a járulékokat?